Az elmúlt időszakban több olyan jogszabályi változás is történt, ami közvetve vagy közvetlenül érinti a horgászokat. E jogszabályok tartalmának ismerete alapvető fontosságú a korrekt és legális horgászati tevékenységhez, ám - vélhetően - igen kevesen forgatják a Magyar Közlönyt napi gyakorisággal, ezért egy rövid tájékoztató cikk keretében igyekszünk tájékoztatni az itteni olvasókat arról, hogy a közeljövőben milyen szabályok mentén (lesz) űzhető a horgászat.

A közelmúltban két olyan, a horgászatot meghatározó jogszabály módosult, amiről itt mindenképpen szót kell ejteni. Az egyik maga a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.), a másik a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997.(X. 28.) FM-KTM együttes rendelet. Lássuk, mi a változások lényege!

A Hhtv. változásait az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVIII. törvény tartalmazza, amit a 2009. május 8-án megjelent 63/2009. számú Magyar Közlöny hirdetett ki (teljes egészében letölthető innen). Ennek értelmében a Hhtv. több helyen változott:

• A 20. § (ami arról szól, ki kaphat állami halász- ill. horgászjegyet) kiegészült egy új bekezdéssel, ami új feltételként megnevezi azt is, hogy az igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy halászattal, horgászattal, illetőleg hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, halvédelmi bírságot vele szemben nem szabtak ki. E rendelkezés azt az eddig létező hiányosságot kívánja kezelni, miszerint a korábbi előírás-rendszerben tulajdonképpen semmi akadálya nem volt annak, hogy az, akitől a horgászengedélyt szabálysértés miatt elveszik, új horgászigazolványt csináltasson mint új belépő/vizsgázó. Ehhez mostantól az itt előírt nyilatkozatot meg kell tennie, és ha az a valóságnak nem felel meg, akkor az eljárást von maga után.
• A 21. § (ami arról szól, ki NEM kaphat állami halász- ill. horgászjegyet) jelentősen átalakult, összességében kiegészült: jóval több szempontot sorol fel, ami a halászati hatóságot az állami halász- ill. horgászjegy visszavonására (kiadásának megtagadásra) jogosítja fel. Az alapvetően legálisan ténykedő, de szórakozott horgásztársak szempontjából talán a módosított paragrafus (1) és (3) bekezdése igazán fontos: ezek értelmében a halászati hatóság a horgászjegy kiadásának megtagadása (eltiltás) esetén mérlegeli (mérlegelheti!) az eset összes ismert körülményét, és az „eltiltás” időtartamáról ezek alapján határoz.
• A 22. § (ami a területi engedélyről szól) új bekezdéssel egészült ki, ami lehetővé teszi, hogy az állami vizekre szóló, országos érvényességű területi engedélyt igényelhessenek és kaphassanak azok a szakemberek, akik e vízterületeken hal-és halászatbiológiai kutatásokat folytatnak. Ezzel jelentősen csökkennek az érdekeltek adminisztrációs terhei. Ugyanakkor e jogszabály-változás az „átlaghorgászt” nem érinti.
• A 24. § (2) bekezdés (ami az egyenáramú halászeszköz tilalma alóli felmentési lehetőségeket sorolja) a módosítással pontosabbá vált, a (6) bekezdés (ami szerint elektromos halászatot csak a megyei halászati hatóságnál nyilvántartott, bevizsgált elektromos eszközzel lehet végezni) pedig hatályát vesztette. E változásoknak közvetlen horgászati jelentősége nincs.
• A 30. § (ami a halgazdálkodási tervről és annak módosításáról szól) kiegészítése az Európai Unió vonatkozó (akvakultúrában nevelhető, ill. ott idegennek minősített halfajokról szóló) jogszabályának való megfelelést célozza, közvetlen horgászati jelentősége e változásnak nincs.
• A 39. § (1) bekezdés (ami halászati vízterületen a tilalmak halászati hatóság általi megváltoztatásának lehetőségét taglalja) megváltozása tiszta jogtechnikai szükségszerűség - a korábban a Hhtv.-ben szereplő feltételrendszer más, alacsonyabb szintű jogszabályba került át. Horgászati jelentősége e változásnak nincs.
• A 41. § (ami a külföldről származó halak vagy utódaik telepítéséhez a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával kiadott - engedélyét írta elő) hatályát vesztette, ez alacsonyabb szinten (a halászati hatóság), illetve az idegen és nem honos fajok akvakultúrában történő hasznosításával foglakozó közösségi jogszabállyal összhangban szabályozandó kérdéskörré vált.
• A 48. § (ami a halászati felügyelő feladat- és hatásköréről szól) új (3) bekezdése leszögezi, hogy „A halászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs”.
• Az 50. § (ami a halvédelmi bírságról szól) (1) bekezdésének változása az aktuális módosításoknak megfelelő új visszautalásokat tartalmazza, ami természetesen kiterjed a 20. §-ban szereplő nyilatkozattétel valóságtartalmára is (és ehhez - valótlan tartalmú nyilatkozat esetén - a (3) e) értelmében 50.000 Ft-os bírságot is társít). A (3) bekezdés a kiróható büntetési tételeket változtatta meg: a korábban 2.000-100.000 Ft között kiszabható halvédelmi bírság ezentúl jogosulatlan horgászat, ill. a fogási napló vezetésének elmulasztása(!) miatt 10.000-200.000 Ft lehet, míg jogosulatlan halászat esetén 50.000-500.000 Ft között mozoghat. A tiltott módszerrel, tilalmi időben, kíméleti területen történő halászat/horgászat, illetve haltáplálék-szervezetek jogosulatlan gyűjtése esetén 10.000 és 500.000 Ft közötti bírság szabható ki.
• Az 51. § (ami a halvédelmi bírság kiszabásáról szól) új bekezdéssel egészül ki, aminek értelmében a halászati hatóság mérlegeli az eset összes ismert körülményét, és a halvédelmi bírság mértékét ezek alapján határozza meg.
• Az 56. § (ami a miniszter kapcsolódó jogszabályok alkotására vonatkozó felhatalmazásait tartalmazza) kiegészítése a 20. § szerinti nyilatkozattétel rendjének, a kutatási engedély és az idegenhonos halfajok telepítésre vonatkozó szabályok rendeletben történő meghatározására ad felhatalmazást. A paragrafus többi változása a jogtechnikai, gazdasági pontosítást szolgálja, ezeknek horgászati jelentősége nincs.
• Az új 57/A. § konkrétan nevesíti az idegen és nem honos fajok akvakultúrában történő hasznosításával foglalkozó közösségi jogszabálynak való megfelelést (lásd még a 30. § kiegészítését!).

E változások 2009. május 15-től hatályosak, kivéve a Hhtv. 50. §-ára vonatkozó részeket, amik 2009. július 15-én hatályosultak.

A másik, horgászok számára fontos részeket tartalmazó és módosuló jogszabály a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997.(X. 28.) FM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban itt: rendelet). Lássuk, mi a változások lényege!

A rendelet módosítását a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997.(X.28.)FM-KTM együttes rendelet módosításáról szóló 88/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza, amit a 2009. július17-én megjelent 99/2009. számú Magyar Közlöny hirdetett ki (teljes egészében letölthető innen). Ennek értelmében a rendelet több helyen változott:

• A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzéke (1. számú melléklet) az alábbiakkal egészült ki:
  I. Piócák
  • Orvosi pióca Hirudo medicinalis
  • Magyar nadály Hirudo verbana
  E két faj már 2005 óta nem hasznosítható szabadon, mivel a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet az európai uniós jogharmonizáció szellemében az ún. „Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok” közé sorolta. Ilyenformán a nem hasznosítható víziállatokról szóló jogszabályban való nevesítésük hiánypótló volt, de valós újdonságot szabályozási téren ez nem jelent.
  II. Rákok
  • Folyami rák Astacus astacus
  • Kecskerák Astacus leptodactylus
  
  E két faj a 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet tavalyi módosításával és 2009. január 1-jei hatállyal védett természeti értékké vált, ezért szükséges volt a nem hasznosítható víziállatokról szóló jogszabályban való nevesítésük is. Valós újdonságot szabályozási téren ez tehát szintén nem jelent, e két rákfajt 2009. január elsejétől természetvédelmi oltalom védi. Ilyenformán a jelenleg horgászoknál lévő állami jegyek szövege elavult, a folyami rák már nem kifogható (megtartható). Rákászni - haltáplálék-szervezetek fogására jogosító, a rákokat nevesítő területi engedély birtokában - lehet, a nem őshonos cifrarák (Orconectes limosus) és a szintén idegen, egyre terjedő jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) hasznosítható.

  https://image-live1.haldorado.eu/irasok/modosulo-jogszabalyok-mi-valtozik-a-horgaszatban_83021_2_0x0.jpg 511 670

  IV. Halak

  • 18. Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus
  
  E faj korábban már (1988-1993-ig) volt védett státuszú. Hasznosítási szempontból jelentősége elhanyagolható, ugyanakkor a veszélyeztetett, csökkenő élettérként jellemezhető hegy- és dombvidéki kisvízfolyásaink egyik meghatározó halfaja. A 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet következő módosításakor minden bizonnyal megtörténnek a nyúldomolykó védett fajok körébe vonásához szükséges lépések.
• A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzékéről (1. számú melléklet) lekerült a tarka géb (Proterorhinus marmoratus). E faj a 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet tavalyi módosításával kikerült a védett fajok köréből. Mivel korábban e státusz sorolta a nem fogható halak közé, ezért a rendelet aktuális módosítása során kialított új lista már nem tartalmazza. Ez valós újdonságot azért jelent, mert már hiába nem volt védett, a hatályos rendelet szerint halvédelmi bírsággal sújtható szabálysértés lett volna kifogni (megtartani, hasznosítani). E jogszabályi változással minden hazánkban előforduló gébfaj azonos státuszúvá vált, azaz mind fogható és egyik sem védett.

https://image-live2.haldorado.eu/irasok/modosulo-jogszabalyok-mi-valtozik-a-horgaszatban_83022_2_0x0.jpg 786 363

• A halászati területeken egyes halfajok szerinti érvényes tilalmi idők (2. számú melléklet) táblázata az alábbiakkal egészült ki:
  • Jászkeszeg (Leuciscus idus) május 2. - június 15.
  • Paduc (Chondrostoma nasus) május 2. - június 15.
  • Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) május 2. - június 15.

https://image-live3.haldorado.eu/irasok/modosulo-jogszabalyok-mi-valtozik-a-horgaszatban_83023_2_0x0.jpg 802 690

E korlátozás előzménye az volt, hogy a fenntartható használat gondolatának lehető legszélesebb kiterjesztése érdekében az állami természetvédelem központi szervezete (összhangban a Magyar Haltani Társaság által már tavaly is megfogalmazott igényekkel) felvetette a jelenleg „egyéb” kategóriába sorolt, de a gyakorlatban hasznosított, értékes (pl. sporthorgászati szempontból) és esetleg szűkülő életterű fajok fogásának korlátozását. E felvetés megtárgyalására széleskörű egyeztetésen került sor, amin részt vett a MOHOSZ, a HALTERMOSZ, az Agrárkamara, a MOSZ, a MAGOSZ, a Haltani Társaság, valamint - természetesen - az FVM és a KvVM.

A megbeszélésen sok faj és többféle korlátozási lehetőség (tilalmi idő, méret- és darabszám-korlátozás) is téma volt, végül konszenzus született arról, hogy első körben a jász, a paduc és a szilvaorrú keszeg lesz az, ami a „megszokott” ponty-márna tilalmi időben nem lesz fogható. Ez a szabályozás szintjén előrelépés a fenntartható használat irányába. E halakra méretkorlátozás - egyelőre - nem lesz. Fontos leszögezni, hogy e halak (jász, paduc, szilvaorrú keszeg) nem terhelik majd a napi „nemes hal” kvótát, azaz a darabszám-korlátozás nem vonatkozik rájuk.

E változások a kihirdetést követő 15. naptól (tehát 2009. aug. 1-től) hatályosak, kivéve a nyúldomolykóra vonatkozó „nem fogható” státuszt, az ugyanis 2010. január elsejével hatályosul (és - természetesen - az új tilalmi idők is csak a jövő évben bírnak gyakorlati jelentőséggel).

Csörgits Gábor (csg)