Az Internetnek és a Haldorádónak köszönhetően tavaly sikerült összehoznunk egy olyan találkozót, ahova bárki eljöhetett, és bármilyen horgászmódszerrel próbára tehette a tudását, szerencséjét. Végre ismét itt a tavasz, így aktuálissá vált a következő találkozó meghirdetése: ezt a kis írást kedvcsinálónak szánjuk.
Az első találkozón még csak heten jelentünk meg, kíváncsian vártuk a találkozást azokkal, akiket eddig csak a nick nevük alapján ismertünk. A jó hangulat és a baráti légkör már az első órákban érezhető volt, így nem volt kétséges, hogy jó bandává, sőt barátokká válunk a nap végére. Ebben nem is csalódott senki, ami abból is látszik, hogy aki tudott, eljött a következő két találkozóra is.
Napközben mindenki igyekezett a legjobbat kihozni magából; volt, aki annyira jól érezte magát, hogy egy jó ebéd után átszunyókálta a napot. Jöttek a potykák szépen sorban, bíztunk a saját sikerünkben, ez az érzés akkor kezdett semmivé válni, amikor Tmpgenc szégyentelenül sűrűn kezdte fogni a halakat. A társaság jókedve és Tmpgenc élete volt veszélyben: ennyi ferde, sanda pillantást nehéz túlélni. Mindez nem befolyásolta a „mestert”, és végül 15 darab hallal és 38,14 kg fogással, kiemelkedő eredménnyel zárta az első találkozót. Így övé lett a legtöbb darab, és a legnagyobb összsúly kategória első helye. A legnagyobb halat Sneci fogta, ami egy 11,43 kg-os ponty volt. A találkozó összfogása 115,2 kg (42 db) hal volt.
A második találkozóra már többen voltak kíváncsiak, itt már tizenöt fő állt rajthoz: ismét nagyon jó társaság jött össze.
Gyors sorsolás, helyfoglalás, szerelés, keverés következett. A startjel után mindenki elkezdte az etetést, majd a szerelékek bevetését. Elvittük a versenyre a tutinak vélt etetőkaját, csalit, és felszerelést. Az, hogy ki választott jól, csak este, az eredményhirdetésnél derült ki.
A bírók türelmetlenül várták az első kapásokról szóló híreket, hogy belevethessék magukat a munkába. Ahogy híre jött egy hal megfogásának, rögtön nyeregbe pattantak, és vágtattak mérni, adminisztrálni. Szerencsére volt dolguk bőven, sok halat fogtunk, de szívesen hívtuk őket akkor is, ha már untuk a szomszédunk szőrös hátát nézni.
Gabbát mint tuti adut ültettük Tmpgenc mellé, hogy amikor kell, „segítsen” fárasztani a srácnak. Jól dolgozott, de sajnos így neki nem volt ideje halat fogni. Amikor kapása volt akkor a 12-es madzag bizonyult gyengének. Volt, amikor három-négy srác állta körül Tmpgencet oldalról, hátulról, hogy egy kicsit visszafogják, de így sem sikerült, a teljesítményét rontani. Pedig mi, a barátai, mindent elkövettünk, de megfeszítette izmait és inkább visszavonultunk!
Még hátra volt a nap java, bármi megtörténhetett volna (isten őrizz, hogy rosszat kívánjak a Tmpgenc maffiának), de nem történt csoda. Bevetettünk mindent, hogy megszorongassuk őket, de itt még hiányzott a csodafegyver, ami csak a harmadik talira állt bevetésre készen. Íme, a végeredmény, bárcsak ne nekem kellene leírnom: a legnagyobb összsúly és legnagyobb hal kategóriát Ferolli (őt is nagyon szeretjük) nyerte, az összsúly 48,5 kg (15 db), a legnagyobb hal 8,38 kg (74 cm) volt. A legtöbb darab hal kategóriát (én kérek elnézést) Tmpgenc nyerte 8 db hallal, ami 21,86 kg volt. Nagyon örültünk a győzelmüknek (na persze!), és sportszerűen gratuláltunk a verseny végén! Megfogadtuk, hogy a következőn megszorongatjuk őket, és bíztunk az új csodafegyverben is.
A tavalyi utolsó találkozóra, ami a harmadik volt a sorban, októberben került sor, szerencsére gyönyörű időnk volt. Nigrót igazoltatták, kitört a kiskocsija kereke, de semmi nem tarthatta vissza a részvételtől. Ezen már huszonhárman indultunk, köztük két ifi versenyző. Ők Sanyamester fiai voltak, Dani és Barni, akik nagyon profin versenyezték végig az egész napot.
Nagyon jókedvűen, reményekkel telve kezdődött ez a nap, mert tudtuk, hogy hasonszőrűekkel leszünk együtt, és ismerkedhetünk, beszélgethetünk egész idő alatt. A verseny csak egy plusz dolog, ami feldobja a pecát, hisz mindenkinek a vérében van a versengés, ha bevallja, ha nem. Számunkra a lényeg a társaság volt, és persze egy jó horgászattal töltött nap reménye. Végre elkezdődött a verseny is: sorsolás, pakolás, ahogy az kell… Adott jelre indult a szerelékek bevetése. Számomra az egyik legkellemesebb emlék az marad, amikor Sneci fél nyolckor megkérdezte, hogy akkor kezdünk félhétkor?! Eligazítottuk őt is, hogy mi a menetrend, amiből ő még valószínűleg a tavalyi kiadást kapta. A sorsolás szerencsére nekünk kedvezett, a csodafegyvert (Emcsét) sikerült Tmpgenc közvetlen közelébe juttatnunk! Kitűnően bevált, precízen és halál biztosan vágott be, aminek következtében mint a borotva vágta el Tmgenc haltól megfeszülő damilját (többször is). Kitűnő konstrukció, megtartjuk!
Kezdés után kb. félórával Transporter megfogta (mint a végén kiderült) a verseny legnagyobb halát, amit követett több ponty és egy harcsa is. Szegény srácot a verseny vége előtt nem sokkal verte ki a víz, amikor Tmpgenc megakasztott valami brutálisan nagy halat, amit szinte megmozdítani sem tudott, de sajnos elment. Transporter akkorát sóhajtott hogy a vákuum majdnem beszippantott, mint harcsa a csalihalat. Még jó, hogy Transporter mellett ültem, egész nap 1 db halat fogtam, azt is délután, pedig még a botomat is eltörtem nagy igyekezetemben.
Szerencsére szinte mindenki fogott halat, de aki nem, szerintem az se bánja, hogy részt vett a versenyen. Volt, aki rakóssal, feederrel, match bottal próbált szerencsét, mivel a szabályok mindenféle engedélyezett módszernek teret adtak. Lehet beszélgetni, esetleg ellesni új módszereket, praktikákat, ki használ szúnyogot, ki mivel variál, sok mindenről szó esett a nap folyamán. Leginkább ugratásokat lehetett hallani a parton, és az ezek után felcsattanó harsány nevetéseket, amin senki nem sértődött meg, mert barátok ugrattak barátokat! Sajnos azonban, ahogy a napnak, úgy a versenynek is vége lett. A végeredmény a következőképpen alakult: Legnagyobb összsúly, legtöbb darab kategóriát 54 kg-os és 18 db-os fogásával Tmpgenc nyerte. A legnagyobb hal kifogója Transporter lett egy 7,08 kg-os, 64 centis ponttyal.
Mindenki nagyon jól érezte magát, remélem idén is találkozunk mindenkivel, és persze új arcok is feltűnnek. Persze ne felejtsük el a Barátikör versenyeket sem, ahol nagyon jót horgásztunk tavaly is. Nagyon szeretem ezeket a versenyeket, mert bár divatosan szólva „akváriumban” vannak megtartva, de ez nem csökkenti a rendezvény fő értékét, ami az ismerkedés, barátkozás lehetőségének megadása.
Nem lehet vége eme írásnak anélkül, hogy meg ne köszönnénk a bírók munkáját, akik egész nap rohangáltak, haltól halig mértek, jegyzeteltek. Kriszta, Zsó, Ancsa, Hajni, Gyuszi: köszönjük nektek!
Végül lássuk az idei terveket! (A Netbarát topikban bővebben is olvashattok a találkozó(k)ról!)
IV. Netbarát Horgásztalálkozó
2006. 03. 25. Préri-tó
- Horgászni 2 db szabadon választott bottal, módszerrel lehet, botonként 1-1 horoggal.
- Az állások elfoglalását sorsolással döntjük el. Mindenki húz egy számot, és a szám szerinti helyre ül le, egész nap ott horgászik, nincs helycsere.
- A versenyen a legtöbb db halat, a legnagyobb halat és a legnagyobb összsúlyt díjazzuk.
- A versenybe minden kifogott hal beleszámít.
- Mindenki próbálja meg maga előtt tartani a megakasztott halat, nincsenek szigorúan vett szektorok. Ha a hal mégis a szomszéd elé menne… nos, ebből soha nem volt gond, segítünk egymásnak.
- Az etetőanyag nincs korlátozva, mindenki saját belátása szerinti mennyiséget hozzon.
- Azt a halat, amit a verseny lefújása előtt akasztottak, de az után merítették meg, beszámoljuk a fogásba!
Az előzőekhez képest annyi lesz a változás, hogy serlegek kerülnek kiosztásra, a serlegeket én megveszem, feliratoztatom, és a találkozón annyifelé osztjuk az árát, ahányan eljönnek.
Pretadek
