Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a horgok legfontosabb jellemzője a mérete, s csak azután választjuk ki a megfelelő alakot, színt, anyagvastagságot és a többi jellemzőt. Azonban a horgok nagyságát hiába méretezték számskálával, az egyes gyártók, sőt ugyanaz a gyártó különböző típusai azonos számozás esetén sem azonos méretűek. Ezúttal a méretezések egységesítésére való törekvés egyes jelentős állomásaiba, valamint a különféle méretskálákba tekintünk bele.
A horgok méretezésének (elvi) alapjai
- A horgászat hőskorában, a 15-16. században a híresebb mesterek kézzel készült horgai már a kor követelményeinek megfelelő minőségűek voltak, de a korabeli krónikások a jó minőség mellett azt is megjegyzik, hogy a méretezés sok problémát jelentett. Nemcsak azért, mert nem volt egységes a skála (hiszen ma sem az): sokkal inkább az „ahány darab horog, annyiféle méret” volt jellemző.
- Következő lépésként a horogszár méretének standardizálására számtalan (mindeddig eredménytelen) javaslat és kísérlet született. Az egyik legjelentősebb az volt, hogy az alapegység egy inch (2,54 cm) legyen. A horog számozását a szárhossz alapján képzelték el, az egyes kisebb méretek mindig az inch bizonyos törtrészével lettek volna rövidebbek.
A méretezés alapjai is különböztek, még a magyar horgászirodalomban is. A szerzők neve mellett a horgok öblének mm-ben kifejezett értékei találhatók méret3/02/01/01246...12Vígh15,5141211,510,597,5...4,5Antos1311,5109,5987...4,5 - A szárhossz mellett a horgok számozásának másik lehetséges alapja az öbölnyílás mérete. Az öbölnyílás méreteinek alapegységében még a magyar szerzők sem egyeznek meg, annak ellenére, hogy a következőkben idézett két mű kiadása között csak öt év telt el. „Támpontul közlünk néhány méretet: az 1/0-s horog öblének szélessége kb. 12 mm, az 1-esé 10,50 mm, a 3-asé 9 mm” [megj.: a magyarázó szöveg és a táblázat adatai nem egyeznek meg (?!)] (Vigh J.: Horgászni szeretnék, 1976.). A másik méretezési elvet Antos Z.: Horgászok kézikönyve, 1981. az alábbiak szerint részletezi. „A kiindulási alap az 1/0 számú horog. Ennek öbölszélessége 10 mm. A csökkenés a 10-es számúig számonként 0,5 mm…A 12-es nagyságútól számpáronként 0,5 mm a csökkenés”.
A táblázatok elemeiből egyértelműen kiolvasható, hogy a kétféle méretsor az általam megadott utolsó méretnél, a 12-esnél találkozik.
A méretezéshez használt rendszerek
Elsőként tekintsünk át néhány régi számozási skálát és azok főbb jellemzőit!
megnevezés | méretek (legkisebb-legnagyobb) |
Carlisle* | 12-1 |
Redditch* | 18-10/0 |
Adlington | 00-20 |
Kendal | 000-15 |
Pennell | 000-19 |
Hall | 000-10 |
Sell* | 8-1 |
O\'Shaughnessy* | 9-1 |
Limerick | 000-21 |
A táblázatból láthatjuk, hogy a csillaggal (*) jelölt méretsorok már a mai méretsorhoz hasonlítanak, vagyis nem fordított számozást használnak. A két szélső érték között nagyon sokféle közbülső értéket találhatunk, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a különféle számozási skálákat, amit A számozás sajátosságai cím alatt részletesen tárgyalok majd a következő részben.
Az egységes számozásra való törekvés igénye akkor fogalmazódott meg, amikor a kor vezető horoggyártói, a redditch-i műhelyek különféle számsorokat használtak, ezzel teljes káoszt okozva a 18-19. század horogpiacán. Az egységes számsor kifejlesztésének legnagyobb szorgalmazója Pennel, a The Modern Improvements in Fishing Tackle című könyve szerzője volt. Sajnos az ő közbenjárása sem hozott eredményt, az egységesség akkor sem született meg. Sőt, Pennel felvetésére válaszul Kendal a maga által kitalált, „új ” számsornak nevezett skálát kezdte alkalmazni.
A magyar horgászirodalom is foglalkozik a méretezés kérdéseivel az alábbi módon: „Egyébként a horgot nagy mennyiségben és igen olcsón kínálják a kereskedésekben 5/0, 4/0, 3/0, 2/0, 1/0, 0/0, továbbá 1-12-ig terjedő sorszámok alatt, a melyek közül legkisebb a 12 és a legnagyobb az 5/0 számúak.” (Zsarnovitzky: A sporthorgászat vagy halászás horoggal 1912. 24. old.)
„Minden gyár sokféle nagyságban készíti horgait és azokat általában a nagyságok szerint számokkal jelöli meg. Eszerint a horgászok szükségleteinek megfelelő nagyság kezdődik a 3/0-ásnál (van persze ennél sokkal nagyobb, például 11/0-ás horog is) … a legnagyobb horog a 3/0-s, ezután következik az 1, 3, 5 stb. és a 19-es, a legkisebb.” (Berényi-Farkasházy-Vigh: A Magyar horgászat kézikönyve 1954. 11. old.)
Vigh József az 1976-ban megjelent, Horgászni szeretnék című művében ezt írja: „Induljunk ki a 0-ástól, bár nullás horog nincsen… A „0” nélküli számozás az 1-től 20-ig az egyre kisebbedő méreteket jelöli…A 4/0-s tehát a legnagyobb a 20-as pedig a legkisebb…” A finomszerelékes horgászat egyre nagyobb térhódításával a gyártók a horgászok igényeihez igazodva egyre kisebb méretű horgokat kezdtek gyártani. Az idézetekből látható, hogy 1912-ben a legkisebb horogméret a 12-es volt, 60 évvel később pedig a 20-as.
Manapság a számozással is ellátott, sorozatgyártásban gyártott legnagyobb (számú) horog a 20/0 jelölésű Mustad 3996DD, 3551. A legkisebb méretű a 34-es Ami Stradivari, amelyet kézzel hajlítanak hegedűhúrból. Az előbbit tengeri horgászathoz, míg az utóbbit extra finom szúnyoglárvás horgászathoz használják.
A következő részben a számozáshoz használt számsorok érdekességeit, valamint az azonos számozású horgok közötti méretkülönbségeket tekintjük át.
Horogra akadva 1. - A horog őstörténete
Horogra akadva 2. - A fémhorgok gyártásának úttörőitől napjainkig
14-es horgok méreteinek összehasonlítása
Balogh Róbert
Képek: Treatyse of Fysshynge with an Angle Mustad