Még erőtlenül simogatja a félénk napsugár, a színtelen tájat, de a nappalok már egyre hosszabbodnak. Tudjuk és érezzük is, hogy itt a tavasz. Ponty... Ilyenkor milyen szépen hangzik ez a bűvös szó! Az idén tavasszal, a legendákkal átszőtt Begecsi-tavon, Vajdaság titokzatos horgászparadicsomában kezdem meg a vízre járást. Ahol a természet vadsága és a csönd az úr...
Valamikor régen a mai Újvidéktől húsz kilométerre, a török hódító kezek lerombolták a Duna menti, erdőkkel övezett, III Béla király által fölépíttetett templomot, és a helyére a bég uraknak települést építettek. A legenda szerint felbőszült a nagy folyó, elöntötte a régi Begecs falut, a pannon Atlantídát, amely a rét közepén, lassan lesüllyedt az iszapba. Ma már sokan a mesékből sem ismerik a falucska tóvá változását. Csak az öreg helybéli horgászok beszélik, hogy az erős a szárazságokban, amikor a forró napsugár és a Duna alacsony vízállása leszippantja a tó vizének zömét, látható még a leszűkült mederből előbukkanó, beszaggatott horgokkal tűzdelt, összeroggyant templomnak a tornya!
Az idő haladt, a régi helyétől két kilométerre új Begecs falu épült. Az 1276 km szakaszánál, a Duna is új folyást keresett, és 380 hektáron, faképnél hagyta a régi medrét.
Urbánus legendáról van szó, vagy sem, tény az, hogy a begecsi Veljko Petrović elemi iskolában még őrzik az elveszett faluról tanúskodó egyetlen bizonyítékot: a kis templomharangot.
A Begecs falu nevéből, valamint a Duna otthagyott üregére utaló, Szerbiában honos jama szóból lett a Begecsi Jama elnevezés, ami ma egy sajátságos, mikro morfológiai környezetében élő és fejlődő világot jelent. Ha a név ismeretlenül hangzik az olvasónak, és a térképet böngészi, annyit fűzök hozzá, hogy egy jó kőhajításra keresse Palánkától 20 km-re keletre, vagy Újvidéktől 20 km-re nyugatra.
A Begecsi Jamát, az eredeti természeti értékeket megőrző mocsaras részekkel, nedves erdőkkel, vadvirágos réttel behintett tájat 1996-ban a Szerbia és Montenegró-i Környezetvédelmi Minisztérium védett övezetté nyilvánította. Hogy mennyire kedvezőek a parkban az életfeltételek, újabb keletű legenda is bizonyítja. Egy hosszú vándorútra indult hattyúpár - Pera és Jelka -, lepihent a parkban, ami annyira megtetszett nekik, hogy itt is maradtak. Letelepedtek, az ide látogatók örömére sokáig uralták a környéket, majd úgy döntöttek, hogy örökre itt maradnak, és azóta itt költik ki és nevelik fel csöppségeiket. Tiszteletükre vált a rezervátum jelképévé a vörös csőrű hattyú.
A védett parkban lehet sétálni, fotó-szafarizni, tanulmányozni a növény- és állatvilágot, a helyi jellegű halspecialitásokat élvezni, és természetesen horgászni.
A természettanulmányi célból idelátogatóknak ízelítőül és példaként megemlítem: ezen a területen föltalálta magát a fogatlan, kopoltyún és bőrén keresztül lélegező réti csík (Missgurnus fossilis), a cserjék közül kikandikál a fehérnyár (Populus alba) és a feketenyár (Populus nigra), a mocsarat a fehér gólya tapossa...
Ami bennünket, horgászokat vonz, az a rezervátum északkeleti csücskén lustálkodó, 40 hektár felületű Begecsi Jama-tó, amely szabálytalan félhold alakjával, alacsony vízállásnál 1500 méter hosszú. Az északi része meredek partba fut, melyből a Tatarnica-csatorna bugyog a tóba, 80-120 méter széles, és ezen a részén a legmélyebb. Itt süllyedt le a templom a föld mélyébe. Ez a rész a harcsázók paradicsoma.
A közepén a tó kb. 300 méter széles.
A keleten a fokozatosan laposodó, szűkülő meder holdcsücsökként szorul, amely végezetül, egy vízszabályozón keresztül, 300 méter hosszú csatornával kapaszkodik az élő Dunába. Így az elhagyott medrét, megfelelő vízálláskor, a Duna gondviseli, táplálja.
Habár váltakozó a tó mélysége, északon a tíz métert is eléri, a legnagyobb területén 50 cm-től másfél méteres. A sekély víz viszont a békés halak szaporodásának, a vízinövények fejlődésének és a kora tavaszi horgászatnak is kedvez.
Az jó, hogy bármely évszakban a tóra személygépkocsival, sár nélkül, aszfalt úton el lehet jutni, de túl nagy kényelemre az ideérkező ne számítson. A természetbe illeszkedő étterem, a sátorozási lehetőség és a hálókocsi helyének használata az egyedüli civilizációs adottság.
Horgász mércékkel nézve, a Begecsi Jama-tó átmenetet képez a modern, magánosított horgásztavak kényelme és a találékony remete horgászok vadregényes, természet adta, eldugott, földerített helyei között.
A Begecsi jama karbantartásáról, a vízminőség ellenőrzéséről, halasításáról a DTD Ribarstvo Rt. gondoskodik. Tőlük válthatjuk ki - vagy a péterváradi székhelyükön, vagy a tóparti horgászlakban - az erre a vízre szóló engedélyt. Ugyanitt csónakot is lehet bérelni.
A szabályok megegyeznek a nyíltvízi horgászszabályokkal, azaz legföljebb három kéthorgos bot használata engedélyezett. A horgász 3 db kifogott nemes halat, plusz 3 kilónyi egyéb halat vihet haza díjmentesen. Az ívási tilalom halfajoktól függően itt is érvényes. Csónakból lehet, sőt ajánlatos horgászni, de tilos a belső égésű motorok használata. Éjszaka 21 és 3 óra között horgászni tilos!
Elárulom, ezen a vízen az úszós felszerelés hatásosabb. Legtöbb helybéli, jó erős, lángon kiegyenesített bambusznáddal, lúdtollúszóval, masszív nagyperemű orsóval jár még mindig a tóra, és 50-60 cm-es vízben, a kiszúrt enyhén iszapos, kagylós mederben, főtt öreg kukoricára tizenegynéhány kilósnyi amurokat, pontyokat akaszt. A kevésbé jó helyismerőknek, meg kell elégedniük a gyakrabban horogra keríthető két-három kilós példányokkal.
A vízen süllőzni, csukázni, harcsázni is lehet. Élő kishal csalira, akadt már tízkilós ragadozó is. Habár a helybéliek szerint, három számjegyűre becsült súlyú harcsa is lakozik a tóban - az idegen, hozzá nem értő látogatókat figyelmeztetgetik is, hogy piros fürdőnadrágban, fürdőruhában ne merészkedjenek a tóba, ne irritálják az óriás harcsát, - az eddig legnagyobb kifogott nagybajszos súlya "csak" 60 kiló volt.
Halban gazdag, legolcsóbb árban!
Az erre a vízre érvényes 2004. évi engedély mindössze 1200 dinár (kb. 4800 Ft), a napi engedély ára 250 dinár (kb. 1000 Ft). A csónakbérlés naponta 20 dinár (kb. 80 Ft).
A kísérő meséktől függetlenül a Begecsi Jama rezervátum a horgászok, a növény- és állatvilág ritka fajainak ismerői és a természetbarátok számára igazi csemege.
Alig várom, hogy beköszöntsön a kikelet, és hogy megkezdjem a Begecsi Jama-tavon a horgászidényt.
Tartsanak velem!!!
