Utunk célja Vajdaság Velencéje: Fehértemplom. Az aggastyán, lomha, nagybajszos szürkeharcsa, becézve Bessy, már évtizedek óta túljár az üldözői eszén. A háromszáz kilósnál is nagyobbra becsült halat, "a fehértemplomi Loch Ness-t", az idén hiába keresték a bátor halászok, a búvárok és az izgalmas kalandban részesülni kívánó turisták.
Ezen a vidéken, ahol az év négy évszakában a mindent átfogó csönd uralkodik, bármerre tekintünk, csalogató horgászvizek csillognak.
Fehértemplom ismert nyugalmáról, lassított életritmusáról:
"Köröttem levegőbe fagyott hópelyhek. Fölöttem kővé dermedt csillagok. Lábam előtt a tetőzetről alácsúszott félbetört fénylő holddarab. A milliónyi részecskékre foszlott idő kristályai sziporkáznak a jégbe vasalt síkságról. Valahonnan zümmög a csend. Halkulva elnémul. Mögöttem, mintha lábujjhegyen járna, lopakodik a Néra. A Kárpát hegyekből hangtalanul ereszkedik az éj. A mérhetetlen csönd birodalma - Fehértemplom" -írta róla a költő.
Vajdaság délkeleti csücskén Belgrádtól mindössze 96 km-re, közvetlenül a román határ mellett 89,5 m tengerszinti magasságban, 35.345 hektáron fekszik a 30 000 lakosú Fehértemplom. Az 1717-ben alapított városka nevét, a Kárpát hegységből szélesedő Néra folyó völgykatlanában felépített fehérre meszelt katolikus templomáról kapta. Keleten a település belecsimpaszkodik a Kárpát hegyek koszorújába, nyugaton szelíden ereszkedik alá a Pannon síkságba.
És, ha beköszönt a kikelet, olvadni kezd a földeket borító vastag hótakaró. A vizek hátán megpattan a jégpáncél, előbújnak a tavak, felébred a Néra, szemlátomásra folydogálni kezd a Duna-Tisza-Duna csatorna, a Karas folyócska hullámain kergetőzik a szellő, új köntösében hömpölyög a Duna, és a Szerbiában a legtöbb napfénynek örvendő, festői szépségű városka, és az iparosítás szennyezettségétől mentes környezete az ide látogatóknak örömteli horgászatot, kellemes hangulatot kínál.
A barokk stílusban épített városban a pazar hársfasorok között élvezhetjük a gyöngyöző kékvizű tavakat. Ezek a sódertavak a valamikori Pannon tenger medréből fakadtak. Mindegyikük halban gazdag horgászterület. Megszokott módszereinkkel pontyokat, harcsákat, süllőket, dévéreket foghatunk.
A jó isten bőségesen megáldotta horgászvizekkel Vajdaság Velencéjét:
Glavno jezero (Fő-tó). 800 m-re van a város központjától. Strandja rendezett, ugródeszkákkal, szervezett úszó- és vitorlázó iskolával van ellátva. A tóparti 55 fekvőhelyes "JEZERO" turistaközpontban a teraszról élvezhetjük a hegyi levegőt és a tóra ereszkedő naplementét.
Vračevgajsko jezero (Varázsló ligeti-tó). 50 férőhelyes sátortábora és az OAZA bungalói várják a vendégeket. A partján fölépített játékparkban szívesen időznek a legfiatalabbak.
Desno jezero (Jobb-tó).
Jezero Šljunkara (Sóder-tó) a legnagyobb tó. Partja fűzfa ligettel övezett, strandja sóderes, nem urbanizált és a magányt kedvelő látogatók kedvence.
Šaransko jezero, (Ponty-tó) érintetlen természet, családi tartózkodásra és horgászatra kiváló.
Malo jezero (Kis-tó).
Novo jezero (Új-tó) A legújabb és ma is folyamatosan növekvő tó, hisz a sóderbányászat folyamatban van. Ide egyenlőre csak a horgászok látogatnak el.
Duna-Tisza-Duna csatorna. 10 km-re van a várostól. Keszegek, kárászok, pontyok, süllők mekkája.
Duna. Partján sétálva a római birodalom korszakából fennmaradt látható nyomait vizsgálhatjuk, kompon átjuthatunk a túloldalára, a hullámaira néző Duna étteremben helyi halspecialitásokat élvezhetünk. Mint bárhol máshol itt is attraktív és vonzó. Legtöbb horgász süllőzik a Duna ezen szakaszán.
KARAS folyó. Romániából érkezik, és a DTD csatornába torkollik a gyönyörű vad folyó. Halban gazdag. Akinek sikerül átverekednie magát a partot övező cserjésen, csalánon, kisebb fajta wobblerrel hamar vámot vehet a ragadozó halaiból.
Néra folyó. Változó mélységű, helyenként 20-40 méter széles gyors hegyi folyó. Örvényeiben, hullámaiban jászkeszeg, márna, vésett ajkú paduc, pisztráng, bandár rejtőzik. Természetes csalira: csontira, lótetűre, szöcskére, apró keszegre harap a fejes domolykó. 0-2 -es Mepps villantóra és 3-5 centis wobblerrel fogják a pergetők a nagyját, amely a másfél kilót is elérheti. Termetes bodorkára, lepkealakú Meppsre, imbolygó csalira kapitális csuka is ráharapott. A folyócska szépséghibája, hogy a horgászat csak szigorúan meghatározott helyeken, nappal engedélyezett és szükséges hozzá a határzónai engedély, amely kiváltása bonyodalmas.
Ki milyen halra szeret horgászni, választhat: pisztrángozni a Nérán, süllőzni a Dunán, pontyozni, harcsázni a tavakon vagy DTD kanálison, zavarba ejtő és egyedülálló a kínálat!
Ízlés dolga, szabad a vásár.
Augusztus elsején, míg a langyos erdei fényben az öreg fűzfák mit sem sejtve, a vízszint felé lógatják hosszú karjukat és a húsos levelű skarlátvörös sombokrok gallyai alján igazgyöngyként, pihennek a vastag harmat nehéz csöppjei, a hajnal szokatlanul felmorajlik, benépesedik. A fehértemplomiak tettek arról, hogy izguljon a város.
A Néra habjainak halk neszét halászok, horgászok, turisták zsongása váltja fel.
Augusztus elsejétől harmadikáig, aki csak teheti, szörnyetegre vadászik. A felszerelés nélkülieknek nem marad más hátra, hát hangos ovációkkal szurkolnak.
A cél a hét gyönyörű tó szörnyetegének kihalászása. Az aggastyán, lomha nagybajszos szürkeharcsa, becézve Bessy már évtizedek óta túljár az üldözői eszén. Ez idáig a háromszáz kilósnál is nagyobbra becsült halat, "a fehértemplomi Loch Ness-t", hiába vadászták a tradicionálissá vált évi rendezvényen a bátor halászok, a búvárok és az izgalmas kalandban részesülni kívánó turisták. Habár a hajtóvadászat rendszerint gazdag harcsazsákmánnyal záródik, a résztvevők sikertelenségüket rendszerint kénytelenek szomorúan egy pár pohárka barátkozásba, egytől-egyig igaz horgászkaland elbeszélésbe, a halászlé illatába, és nótába fojtani. Egyesek kételkednek a "szörny" létezésében, mások esküdöznek arra, hogy a monstrumot saját szemükkel látták. Vannak olyan "betyárok" is akik azt állítják, hogy tíz évvel ezelőtt Ivan Babić és Remus Avramescu, verseci újságírók a Fő-tó teraszán fröccsözve, horgászmeséket hallgatva találták ki az egész történetet. Sőt azt is merik állítani, hogy azon a napon a jókedvű betűvetők kezére játszott egy 1953-ból előkerült két helybeli halász megsárgult fényképe is, amelyről jól kivehető egy 3 méter hosszú harcsa. "Ha már van Nessi, a mi szörnyünk legyen Bessy!" -és így keletkezett a rosszmájúak szerint a turista attrakció.
Azonban, ha a Bessy nem is, de kapitális busák, amurok, pontyok, sőt termetes nagybajszosok bizony belekerültek a hálóba.
Az idén, a halászok állítása szerint a "legkeresettebb" a nagy forróságok miatt nem mozgott, de szavatoltan a valamikori fatelep környékén, a víz alatti bálványok alatt húzódott meg. A búvárok panaszkodtak, hogy az említett terepen a vízmeder túl sötét, és semmit sem lehetett látni. Azt is mondták, hogy egészen biztos, hogy a Bessy abban a kis öbölben bújhatott meg ahova a fürdőzők nem járnak. "Biztosan ott lakozik!" -hangoztatták.
Egyben azonban mindannyian megegyeztek. Jövőre ki fogják szélesíteni a kutatást és sokkal több hálót fognak bevetni. Bejelentették a levegőből történő kivizsgálást is mert "úgy látszik, a mi Bessynk okosabb mint gondoltuk".
És várják az elkövetkező évet.
A fehértemplomi Fehér Templom, az óvárosban délcegen a századok fölé emelkedve, még ma is áll. Ott, ahol a csend a leghangosabb. Ott, ahol a nap a városhoz a legközelebb.
Találkozzunk a Vajdaság Velencéjében, horgásszunk szörnyetegre!
