[f]Bemutatkozik az EbroMenyhalas este süllőkkelTéli finomságokA Maros forrásvidékeTéli (em)berekA paradicsom meghódításaTélPisztrángok a föld alól[-f]
Az Ebro Spanyolország második legnagyobb folyója, közel 930 kilométeres út megtételét követően érkezik meg a Földközi-tengerhez. Útja során Északkelet-Spanyolország legszebb részeit érinti, csodálatos tájakon halad keresztül, magas, meredek, kopár hegyek között tör utat magának, szinte beékelődik közéjük. Horgászati szempontból az Ebro nem bírna akkora jelentőséggel, ha megmaradt volna eredeti vadságában, ha rohanva száguldana a hegyek között. Ám gátak építésével, a folyó felduzzasztásával megszelídítették e vad harcost. |
Menyhalas este süllőkkel 
A téli folyóvízi horgászat egyik „csúcspontja” a menyhalazás - a menyhalat pont az ilyen nyughatatlan, folyamatosan a vizet járó horgászoknak „találták” ki, mint jómagam. Nagyon érdekes halacska, hiszen ellentétben minden egyéb ismert halfajjal, melyek aktivitása drasztikusan csökken a lehûlt vízben, ő ekkor éled fel. A természet kisebbfajta csodája, hiszen a jeges vízben szaporodik, és folyamatosan táplálék után kutat akkor, amikor a többi hal szinte meg sem mozdul, és a tavaszt, a melegebb időket várja. |
Téli finomságok 
Karácsony környékén azon sem szabadna csodálkozni, ha horgászvizeinket vastag jégpáncél borítaná, és legfeljebb léki csukázáson törhetné a fejét a mindenre elszánt horgász. Mi azonban kifejezetten szerencsések voltunk, hiszen azon a december közepi hétvégén, amikor Török Lacival, az EnergoTeam fiatal reménységével horgászhattunk, még csak jéghártyásak sem voltak a kiszemelt Ohati-horgásztavak. |
A Maros forrásvidéke 
Erdélybe kalauzoljuk olvasóinkat most induló rovatunkban. Nagy Levente szakíró kollégámmal, a www.horgaszat-vadaszat.ro címû honlap főszerkesztőjével negyedévenként bebarangoljuk azokat a vizeket, melyekről úgy gondoljuk, hazai olvasóink érdeklődésére is számot tartanak. Kezdjük mindjárt a Marossal, a Levente szívéhez leginkább közel álló folyóval, annak forrásvidékével, környező patakjaival, tavaival. |
Sokan úgy tartják, télen nincs értelme horgászni. Tévednek. Persze, sokkal kényelmetlenebb a hideg időben mozogni és halra vadászni, mint a meleg hónapokban. Nem vitás, több réteg ruházatban és átfagyott végtagokkal cseppet sem megy élményszámba a horgászat. A halak is lelassult életfunkciókkal lebegnek unottan a dermesztő vízben, vagy vermelnek a fenéken. Sokkal kisebb az esélyünk bármire, mint olyankor, amikor egy szál trikóban markoljuk a botot, térdig vízben állva, s a hátunkat melengeti a nap. |
A paradicsom meghódítása 
Rendhagyó és egyben megtisztelő kérésnek tettünk eleget István barátom ismeretsége révén a Bugaszegi-tavon: próbahorgászatot szerveztünk a két éve védettséget élvező rablóállomány feltérképezésére. Bár csak egy nap állt rendelkezésre, igyekeztünk maximálisan kihasználni az egyedülálló és izgalmas lehetőséget. |
Ha az ember azt a szót hallja, tél, először - vérmérsékletétől függően - a hógolyózás, a forralt bor és a „Mennyből az angyal” vagy a hólapátolás, a téli gumi, illetve az influenza jut eszébe. A horgászat, pláne a legyezés még véletlenül sem. Pedig nem is annyira elképzelhetetlen… |
A természetfilm-operatőr és -rendező Török Zoltánt munkája vitte Izland kies szigetére. Izlandról annyit kell tudni, hogy északi fjordjai délről érintik az északi sarkkört Norvégia és Grönland között, az Atlanti-óceán jéghegyekkel teleszórt, igencsak hideg vizében. A zord klímának tudható be, hogy bár területe 103 ezer négyzetkilométer, tehát nagyobb, mint hazánk, mindössze 321 ezer lakosa van. A gyér számú települések miatt a szigeten jobbára a természet az úr, amit az itt élők igyekeznek is megóvni. Ennek látszatra ellentmond, hogy a helyi két legnépszerûbb hobbi a vadászat és a horgászat. |
