[f]Dévérek közreműködésévelKeresztúri-horgásztavakHidegfront közelítA Beluga FarmA Joker aranyaiHorgászbottal és kamerávalPontyok a sásbólÁprilis négyről…10 oldalas Haldorádó termékkatalógus a lapban[-f]
Dévérek közreműködésével 
Szerettük a téli tokokat, és ezt még akkor sem tagadhatjuk, ha időközben végérvényesen kitört a tavasz, ami magával hozta, hogy egyre nagyobb eséllyel lehet részünk igazi pörgős, rakós vagy éppen matchbotos pecában. Vártuk tehát nagyon a pillanatot, hogy a tokokkal mentett, kis híján fiaskóként elkönyvelt szilveszteri közös horgászat után sokhalas szezonindítóra gyűlhessen a Spro-Exner csapat. Tetszett volna, ha sikerül elcsípni az állapotot, amikor a Bocska-tó egy nagyobb részén még jégpáncél borítja a vizet, és szinte jég alól lehet húzni a halat - de nem jött össze. Előttünk néhány nappal még versenyt is rendeztek az óhajtott körülmények között, ám ez most gyenge vigasz. Belenyúltunk viszont egy csípősen hideg, itt-ott szeles időbe, ami nem könnyítette meg a fiúk dolgát, de az aktívan táplálkozó dévérek közreműködésével nem is lehetetlenült el az élvezetes horgászat. Ketten-ketten rakóssal, illetve matchbottal eredtek a dévérek nyomába. A félidőben megtartott összesítéskor és fotózáskor összesen volt bő háromnegyed dézsányi a haltartókban, leginkább annak arányában hozzájárulva, hogy éppen ki mennyi időt töltött szereléssel, illetve horgászattal. |
Keresztúri-horgásztavak 
A Keresztúri-tavakat valójában nem is Székelykeresztúron találjuk, hanem öt kilométerre észak-nyugat irányban, a mintegy 350 lelket számláló Nagysolymos falucska közelében. Az árvízvédelmi céllal létrehozott tópáros (egy kisebb és egy nagyobb) mintegy harminc évvel ezelőtt született, a Nagysolymos-patak völgyének gáttal történő elzárásakor. A tó különlegesnek mondható Székelyföldön, azon kevés víz egyike, melyben nemcsak jól érzi magát, de természetes módon szaporodik is a szürkeharcsa. Kezdetben csak békéshalakat telepítettek a tavakba, de a helyi horgászok később - nem hivatalosan - kis harcsákat is hoztak a közeli Nagy-Küküllőből, melyek a tó adottságainak köszönhetően kitűnő életfeltételekre találtak, és gyors ütemben szaporodtak. Így ma már Székelyföld legjelentősebb állóvízi harcsapopulációját találjuk a Keresztúri-tavakban. |
Hidegfront közelít! 
A levegő lehűlt, reggel alig érte el a 3 Celsiust, és napközben sem emelkedett 6 fok fölé. A víz is mindössze 6-7 fokos volt. Kellemetlen, hűvös, borult, szemerkélő esővel tarkított időjárás fogadott. Erőteljes hidegfronti hatás érvényesült, folyamatosan csökkenő légnyomással, ami a nap végén 1001 hPa-nál állt meg. Tulajdonképpen ez semmiképp nem nevezhető ideális pontyozóidőnek… |
A tokfélék fontos szerepet töltöttek be a magyar halászat történetében, de az egyre komolyabb folyószabályozások, az ésszerűtlen túlhalászat és a vízminőség romlása miatt populációik jelentősen megfogyatkoztak, és legtöbbjük a kipusztulás szélére került a Közép-Duna mentén. A Vaskapu I. és II. erőművek megépítése a hetvenes és nyolcvanas években végképp ártott a tokfélék Magyarországra történő vándorlásának, ez által a szaporodásuknak is. A sőregtok és a viza kipusztult a hazai folyókból. A sima és a vágótok előfordulása szórványos, horoggal kifogni lehetetlen, mindkettő súlyosan veszélyeztetett. A kecsege az egyetlen horoggal kifogható tokféle, amire eséllyel pályázhatunk. Az előző évszázadban az olykor ésszerűtlen vagy inkább a horgászatot figyelembe véve meggondolatlan intézkedéseknek köszönhetően felbecsülhetetlen sportértékkel bíró halakat vesztettünk el. De talán van megoldás - erre példa a Romániában működő Beluga Farm Group. A haltenyésztő üzem mérnökével, Mihai Negoilával folytatott beszélgetésem arról győzött meg, hogy találkozhatunk még magyarországi folyókban akár vizával is… |
Repka Attila, egykori olimpikonunk csörgött rám telefonon. Ám valami oknál fogva ő is azok közé tartozik, akik évente minimum egyszer telefonszámot változtatnak. Hogy miért, magam sem tudom… Kedvesen párhuzamot vont köztem és az ízeltlábúak egyik kevésbé közkedvelt alfaja között, amiért a hangját nem ismertem fel, aztán tovább csigázott. Állítása szerint talált egy tavat, ahol hihetetlen mennyiségű compó él, mellette pedig szép kis elvadult pontyok, aranykárászok örvendeztették meg már két alkalommal. Kis ideig hitetlenkedve hümmögtem, de mivel tudtam, hogy Attila igen nagy kópé, s mestere a rakós botnak, igent mondtam egy másnapi közös horgászatra. Hiszen miért is állna érdekében, hogy valótlant állítson? Ha rengeteg compót ígért, bizonyára úgy is lesz! |
Horgászbottal és kamerával 
Kapcsolatunk Gergővel éppen huszonöt esztendőre datálható. Pár hónappal korábban ugyan már jelezte ismerkedési szándékát néhány jól irányzott rugdalózással, de ez csak a bemelegítés volt. Gyúrsz, kiscsávó? - gondoltam, édesanyja pociját simogatva. Akkor még nem sejtettem, hogy a halak csillagjegyében születés amolyan „nomen est omen” lesz. Jó ideig a pecabot iránt ugyanolyan lelkesedést mutatott csupán, mint kölyöktársai, s persze volt közben karate, foci, tenisz, kori és a haverok. S itt be is lehetne fejezni a sztorit, ha nem érdemelne többet a tisztelt olvasó. Ugyan nem születtek horgászbottal a kezében világra szóló rekordfogások, nem találta még fel a szupercsalit vagy módszert, ami fenekestől felkavarná a horgásztársadalmat, de néhány hasznos tanáccsal szolgálhat ő is: hogyan örökítsük meg jó minőségben vízparti emlékeinket magunk és szeretteink még nagyobb örömére - és irigyeink bosszantására. |
Napjainkban a horgászok nagy része valamelyik módszerre specializálódott. Van, aki csak bojlizik, harcsázik, legyez, feederezik vagy éppen perget. Én az utóbbiak közé tartozom - bár szoktam űzni a többi műfajt is, sőt sokáig nekem is a pontyok jelentették a halat. Ezekből az időkből rengeteg élményem maradt, és ma is előfordul, amikor nem bírom ki, hogy ne vegyem elő a pontyozófelszerelést. |
Túl már minden aljas könyöklésen, amit a tél még elkövet a kibontakozó tavaszban, áprilisra általában be is állhatna egy jó kis tartós, melegedő idő. Beállhatna, ha nem pont ezt a hónapot hívnánk szeszélyesnek. Különösen az elején, negyedikén nehéz bármiféle jóslásokba bocsátkozni. Emlékszem, Balázs barátom épp erre a napra találta ki, hogy a Balatonon kellene felvenni egy anyagot - ennek jó pár éve már. A Balcsin ugyanis a tavaszi keszegezésnél nincs jobb - kivéve a nyári pontyozást, a nyílt vízi balinozást, az éjszakai süllőzést, az őszi csukázást, a gardázást, harcsázást, valamint a lemenő nap nézését. De a keszegezésnek tényleg van egy fílingje, amit az ember leginkább csak tavasszal bír átérezni, különösen, ha nem gyakori Balaton-járó, és még szinte minden vicc új. |
