[f]Ohati kitérőÚjra ÍrországbanRetro módraFej vagy írás?A halak víz alatti világaMonthy, a táncos pecásGenetika a horgászatbanSzél-jegyzet[-f]
Ohati kitérő Azt hittem, semmi jelentősége nem lesz annak, hogy Benzár Zsolttal akkor horgászunk, amikor Franciaországból hazafelé tart, és Budapesten száll át repülőről a saját autójába, hogy még 650 kilométert autózzon, amíg hazaér székelyföldi otthonába. De lett, és nem csak azért, mert így kézenfekvőnek látszott, hogy kis kitérővel a hortobágyi halastavak Ohati-horgásztaván próbálgassuk a legújabb EnergoTeam matchbotokat, hanem azért is, mert a Sensas Kupán Zsolt úgy lett ötödik, hogy még értékes tanulságokat is levonhatott az ötórás verseny végén. |
Február utolsó napjaiban érkeztünk meg Belturbetbe, a csendes, álmos városkába, melyen átfolyik az Erne folyó. A folyón átívelő híd több száz éves, a hajdani építők mintha megérezték volna, hogy egyszer majd kamionok áradata zúdul a kisvárosra, melyből északra ezen a hídon át vezet az út. Még csak másodjára járok errefelé, mégis úgy jövök, mint régi ismerős. Írország olyan hely, ami megnyugtat, elvarázsol, gondolkodásra késztet. Irigylésre méltó az a nép, amelyik képes volt megőrizni ősi rendházait, kolostorait, tágas birtokait. A tavak egytől egyig magánbirtokok közelében rejtőznek, ennek megfelelően szemétmentesek. Semmi sem utal arra, hogy Cavan megye horgászfővárosába érkezik az ember, horgászt elvétve látni, az általános gyakorlat az, hogy egy átlagos 50-70 hektáros tavon egy ember horgászik. Ha ketten vagy hárman, akkor az már tömeg… |
Retro módra Vajon kinek jut eszébe a 2010-es esztendő didergős tavaszán olyan baráti versenyt rendezni, amit husángokkal vívnak, dugóval és gombostűvel ékesítenek, anyacsavarral nehezítenek, és a tetejébe lustán ébredező halakra kell vadászni velük. Karcsi barátunk az elmúlt tíz esztendő során már többször is bizonyságát adta, hogy egy-két elvetemült ötletért nem kell feltétlen a szomszédba mennie. Elég, ha kicsit hosszabb a tél a vártnál, és máris jönnek az újabb dilik. Talán így született - még a múlt század végén - a Háromfán elsőként bevezetett „intézményesített” behordás, ami akkortájt főben járó Mohosz-bűnnek számított. |
Fej vagy írás? Az utóbbi időben leggyakrabban elhangzó kérdés, amit nyilvános fórumokon, levélben vagy e-mailben feltesznek nekem: milyen etetőanyagot keverjünk tavasszal? Nos, horgászatunk egyik célja az volt, hogy egyértelmű választ kapjunk! |
Gyerekkorom óta foglalkoztat a víz alatti világ. Vízparti ábrándozásaim közepette sokszor szerettem volna lelátni a víz alá. Kíváncsi voltam a halak viselkedésére, a víz alatti élővilágra. A kapástalan időkben rengeteg kérdés merült fel bennem, melyekre válaszolni lehetetlen… Mit csinálnak a pontyok, amikor éppen nem esznek? Az etetés közelében maradnak? Mi a kedvelt tartózkodási helyük? Milyen haltartó helyeket részesítenek előnyben? Vajon válogatnak a csalik között? A kérdéseknek soha nem volt vége, és a válasz mindig késett. 2004-ben határoztam el, hogy ez nem mehet tovább, látnom kell a víz alatti világot. Letettem a búvárvizsgát, és nagy lendülettel belevetettem magam az édesvízi búvárkodásba. Bár a kezdetekkor kissé csalódott voltam, kevés hallal találkoztam, és a víz tisztasága miatt még kevesebb tó volt alkalmas a merülésre. |
Monthy, a táncos pecás Fura, mégis kellemes érzés, amikor az ember olyan személyt faggat hobbijáról, aki - nyugodtan állíthatjuk - a rajongója. Filó Mónika közel két éve cseppent bele a Vándorhorgász portál cserfes, fiatal csapatába, ahol akkoriban még ritkaság volt a hölgytag. Természetes, hogy hamar megismerte a társaság, s mivel viszonylag jól tűrte a csipkelődést, a csípős, mégis baráti megjegyzéseket, megmaradt körünkben. Így megtudtunk róla néhány momentumot, merre is jár horgászni, milyen halakat fogott; de a kezdetekről, illetve másik kedves hobbijáról eddig vajmi keveset beszélt. |
Elöljáróban leszögezném, hogy nem vagyok halbiológus, csupán a tapasztalataimat szeretném „tudományos formában” az olvasók elé tárni. Számos kérdésre próbálok magyarázatot keresni, és ezeket összegezve rájöttem, hogy sok dolog a genetikára vezethető vissza a horgászatban is. Például: miért nem működik egy csodacsalinak hitt újdonság az idő múlásával? |
Szél-jegyzet Nem tudom, ki hogyan van vele, de én két dolgot utálok pergetés közben: az esőt és a szelet. Az esővel, ami elsősorban a horgász kitartását teszi próbára, sok mindent nem lehet kezdeni. Esővédő öltözet, összeszorított fogak és acélozott akaraterő. A szél viszont komoly akadályozó tényezővé léphet elő, ami a felszerelésre, ezáltal az eredményességünkre is negatív hatást gyakorolhat. |