[f]Aranyat érô felkészülésVad pontyokkal küzdöttem a DunánHorgászat a Pó-deltábanA hoóri horgasHúsvét a Balatonon II. részSzlovén mércévelA tengeri szajbling[-f]
Aranyat érô felkészülés 
Amikor kitaláltuk, hogy ebben a hónapban a Spro-Exner-Molnár-sziget Team vb-felkészülésérôl fogunk írni, egészen a hivatalos tréninggel bezárólag, még nem tudhattuk - legfeljebb titkon reméltük -, hogy a magyar horgászsport elsô klubcsapat-világbajnokának felkészülési részleteibe avathatjuk be olvasóinkat. Ám a június 4-én és 5-én a szerbiai Golubacban megrendezett klubcsapatok világbajnokságán megtört a jég, és a sportág hazai történetében elôször nemcsak nagyon közel került a végsô sikerhez az idén Magyarországot képviselô csapat, hanem beváltva a reményeket. A Spro-Exner-Molnár-sziget Team a csúcsra jutott, és 24 ország csapatát maga mögé utasítva a dobogó tetejére állhatott! E fegyverténnyel ez a fiatal, nemrég szervezôdött, igazi sztárversenyzôk nélkül felálló csapat megszerezte a magyar horgászsport történetébôl és vb-címeink sorából még egyedüliként hiányzó trófeát. |
A dunai horgászatok számomra évek óta az ôsz kezdetét jelentik… De hol van még az ôsz? Szerencsére távol! Most élvezzük a kellemes meleget és a nyári napsütést, akár a Duna-parton, ahová a szokatlanul alacsony vízállás miatt tavasszal és nyár elején is érdemes volt ellátogatni. Olyan helyeken és olyan körülmények között horgászhattunk, melyek az év elsô felében - a rendszerint magas vízállás miatt - megközelíthetetlenek. Most azonban minden adott volt egy dunai pontykalandra, kár lett volna kihagyni! |
Régi álmom vált valóra, amikor idén március végén eljutottam a Póra horgászni, pontosabban harcsázni. Több mint tíz éve készültem erre az utazásra, de több tényezô miatt csak 2011-ben tudtam megvalósítani. Évek óta nagyon rossz híreket lehetett hallani a magyar horgászok viselkedésérôl, hozzáállásukról a Pón - tisztelet a kivételnek. Bár a folyón különleges szabály van érvényben: a kifogott harcsát szigorúan tilos visszaengedni, azért egyes horgászok vérengzései, rablásai nem maradtak szó nélkül Olaszországban. Most azonban cseh horgászok meghívására indultam a Pó folyóra, s megismerkedhettem az ott élô hatalmas harcsákkal. Közel egy héten keresztül horgásztunk együtt a deltában, és felejthetetlen élményekben, gyönyörû fogásokban volt részünk. Pavel Rostlapil, a horgászszafari vezetôje ôszintén válaszolt kérdéseimre. |
Emlékeznek még arra, amit a múlt ôsszel írtam a Hoór-völgye HE mezôkövesdi taváról? Bizony ám, az a bizonyos harcsás víz, ahol harminc éve több nagybajszút telepítettek, s most már erôsen boszszantja a helyi egyesület tagjait. Épp ezért ez év május 1-jétôl feloldották végre a csónakra vonatkozó tilalmat, s bárki kipróbálhatja tudását a szép kis tározón, kuttyogatva vagy akár pergetve is. Ja, hogy miért ez a címe jelen írásomnak? Csak. Mert olyan jól hangzik. Bizonyára észrevették már, hogy cikkeim és azok címei között ritkán akad logikai párhuzam. Aki néha mégis talál, az majd keressen meg engem, és magyarázza el nekem is. |
Tavaszi balatoni túrám elsô hete a vártnál is jobban sikerült, hiszen a számtalan 15 kiló feletti hal mellett egy 20 pluszos pontyot is kifogtam e hatalmas vízbôl. A második hét eseményei szintén mesébe illôen alakultak. Az idôjárás nem hazudtolta meg önmagát, és hatalmas széllel érkezett a megjósolt hidegfront. Ahogy már sokszor írtam, a Balatonon a legnagyobb gondot a szél és az óriási hullámok okozzák a horgászoknak. Ekkora vízfelületen máshogy mutatkozik a 30-40 km/h-s szél. Legyünk óvatosak, és viharjelzésben ne menjünk vízre! |
Szlovén mércével 
Misel Zadravec neve évek óta ismerôsen cseng a hazai pontyhorgász berkekben. Nemcsak kitûnô csalijairól, saját fejlesztésû kiegészítôirôl, „kisördögi” ábrázatáról híresült el, de aki együtt pecázik vele, bizton állíthatja, hogy kitartó, megszállott horgász és remek társasági figura. Egyre választékosabb kifejezésmódja pillanatok alatt igazi magyar pontybaráttá léptette elô, pláne, ha egy palack jóízû hazai pálesz vagy jéger is elôkerül valahonnan. Ebben általában nincs is hiány, de kíváncsian várjuk a véleményeket Misi új álomhatárával kapcsolatban, amit ô manapság 25 kilóban jelöl meg! |
A tengeri szajbling 
A lazacfélék között található egy kevésbé ismert anadrom faj, a tengeri szajbling. Ezek, a lazacokhoz hasonlóan kiúsznak a tengerbe, és pár évvel késôbb megnôve, ivaréretten visszatérnek a folyóba ívni. Mivel a szajblingok az igen hideg vizeket kedvelik, környékünkön csak magashegyi patakokban, tavakban találhatók. A tengerek irányába pedig el sem indulnak, mert egész egyszerûen túl meleg lenne nekik a víz. Csak Európa legészakibb részén fejlôdik ki az anadrom tulajdonságuk, így Norvégia, Svédország, Finnország, valamint Oroszország északi folyóiban horgászhatunk rájuk. Kanadában, Alaszkában „arctic char” a nevük, néha „Dolly Varden”-ként is említik ôket - igaz, ez utóbbi nem a szajblingként ismert Salvelinus alpinus. |
