Hocho Hocho, alias dunai galócaA saját kenyér ízeCsónakos feederezés a Vág folyónŐszi harcsakavalkád II. részLantos Jani ötös pontyaiA Balaton északi partjánSüllőre plasztik csalikkalA szeszélyes Balaton
Hocho Hocho, alias dunai galóca 
Kevés hal ösztönöz horgászokat olyan megszállottságra, mint a dunai galóca, és kevesen válnak olyan megszállottá, mint a szlovén horgászvezető, Jure Ramovz. Jure az egész életét e megfoghatatlan és ravasz halnak az üldözésére tette fel. Igaz, még mindig van mit tanulnia, de nála talán senki nem tud többet a dunai galócáról. Most eljött a lehetőség, hogy mi is előnyt kovácsoljunk ebből a hatalmas tapasztalatból. |
A saját kenyér íze 
Korábban már tettem említést arról, hogy barkácsolgatni kezdtem. Ezzel kapcsolatban két kérdés is megfogalmazódott bennem. 1. Amikor az őskorban valaki megalkotta az első szerszámot, aminek nyele van, s dolgozni lehetett vele, azt a többiek miért nem verték agyon a saját eszközével? 2. Ha már nem volt annyi eszük, hogy minden olyan tárgyat, ami munkára való - és az azokat kifejlesztő egyéneket -, elássák, akkor miért nem horgászeszköz készítésére használták kizárólag? Egek, mennyivel más lenne most a világ… |
Csónakos feederezés a Vág folyón 
Nem titok, hogy nagyon sok kedves meghívást kapok hazánk és a nagyvilág ismert vagy éppen kevésbé ismert vízterületeire. Egy év azonban számomra is „csak” 365 napból áll, így bármennyire is szeretném, a legtöbb meghívásnak nem tudok eleget tenni. A „gyengéim” azonban a vadvizek, főként a folyók. Imádok kiszámíthatatlan, nehezen meghorgászható helyeken pecázni. Most is egy ilyen kaland részleteibe avatom be az érdeklődőket. |
Őszi harcsakavalkád II. rész 
Hamisítatlan az októberi indián nyár! A hûvös, párás reggelt tempós felmelegedés követi, mely hamar felszámolja a hajó deszkáira csapódott vízcseppeket. Szikrázó napsütés, lebegő ökörnyál és a fejünk felett rikácsoló, néha szőnyegbombázást rendező vadludak jellemzik a folyót. A víz továbbra is kristálytiszta, lassú, lomha. Az ártér lassan kezd zöldből sárgásbarnára váltani, mintha egy láthatatlan mûvész az ecsetével nem tudná eldönteni, inkább sárga vagy vöröses, netalán maradjon a zöld tónus erősebb, de ettől a bizonytalanságtól válik a horizont gyönyörû egésszé, meseszép keretet adva a folyónak. Csodálatos érzés ebbe a közegbe belelopni saját kis életünk néhány emlékezetes pillanatát, és hagyni érzékeinket, hogy élvezzék a természet látványos változásait. Simogat a langymeleg, kiélvezem a késői nyár utolsó pillanatait, és a mellé társuló kép felülmúlhatatlan. Nagyon szeretem az év ezen időszakát. |
Lantos Jani ötös pontyai 
Az augusztus végén lebonyolított feederbajnokság is oka, hogy megint az utolsó pillanatban sikerült tető alá hozni aktuális horgászatunkat Lantos Jánossal, a Nevis-Lantos Mix Feeder Team versenyzőjével. Mégsem bánom túlságosan, hogy így alakult, mert a szolnoki Alcsin megrendezett bajnokság kiemelkedően jól sikerült a négy versenyzővel érdekelt nevises csapatnak, hiszen közülük hárman is az első ötben végeztek. A legeredményesebb ezúttal Ladányi Béla lett, aki a három fordulóban a mezőny legtöbb halát fogva ezüstérmet szerzett, a jól hajrázó Vass Péter feljött a negyedik helyre, Lantos Jani pedig, aki két forduló után még négyes holtversenyben, de vezette a mezőnyt, végül az ötödik helyen végzett; és nem kell szégyenkeznie Szabó Tamásnak sem, aki most a 16. helyen zárta a bajnokságot. A további részletekbe most nem megyünk bele, ám az mindenképp idekívánkozik, hogy az országos feederbajnokságon ugyan nem nevezik meg a legeredményesebb csapatot, hiszen egyéni versenyről van szó, 2014-ben a Nevis-Lantos Mix Team versenyzői ebben a nem hivatalos versenyben messze a legjobbak voltak. Ez teszi optimistává Lantos Janit, aki az úszós szakágban korábban szerzett két bajnoki címe után most nagyon közel állt ahhoz, hogy Erdei Attila után, másodikként szerezzen két szakágban is egyéni bajnoki címet. |
A Balaton északi partján 
Az északi part nyugati medencéje évtizedek óta nagy pontyokat tart. Van rá ésszerû magyarázat: több befolyó gazdagítja a tavat, átellenben a Zala hoz tápanyagban gazdag vizet, Ederics és Szigliget környékén nagyjából stabil a nádas. Van menedéke, tápláléka a pontynak, főleg kagylóból vannak tekintélyes, kisebb-nagyobb vándorló mezők, melyekről kedvükre legelészhetnek a medence nagytestű pontyai. |
Süllőre plasztik csalikkal 
A domb mögé bújó nap utolsó sugaraival vörösre festi a tó lágyan ringó tükrét. Lassan minden elcsendesedik körülöttem, és a sötétség leple mindent betakar. A csónakomban ülve figyelem a jeleket, amiket rövid, de feszes horgászbotom teljes hosszával közvetít felém. A közelben a felszínt több helyen is a szanaszét spriccelő apróhalrajok surranása borzolja. Itt vannak. A kékfarkúak legaktívabb időszaka közelít. Ahogy vizet ér a zöldes Speed Gun csalim, már fel is veszem vele a kontaktust. A kétgrammos fejjel lassan hagyom süllyedni a fenék közeléig, majd kis csuklómozdulattal belepöccintve indítom meg az orsó komótos tekerésével. A gumihal apró korongja ütemes mozgásba kezd. Alig jön két-három métert, az akadó mellett koppanósat kaffant rá a süllő. A plasztik csalis süllőzés legszebb, minden pergető horgász szívét megdobbantó percei ezek. |
A szeszélyes Balaton 
Régóta terveztük Haskó Tamás barátommal, hogy „meghódítjuk” hazánk legnagyobb állóvizét, megnézzük, mit lehet egy átlagos háromnapos horgásztúra során partra segíteni. Az első és legfontosabb problémánk, amivel szembesültünk, hogy hol horgásszunk az óriási tavon. Nyáron, strandszezonban nagyon lecsökken azon parti helyek száma, ahol a fürdőzők zavarása nélkül is horgászhatunk. Szándékosan kerültük a hétköznapi halandók számára megközelíthetetlen magánstégeket és a zárt luxusnyaralókhoz tartozó partszakaszokat. Olyan helyet kerestünk, ahol bárki horgászhat a szabályok betartásával, és esélye legyen a pontyfogásra. |
