Method feeder praktikák a sekély vízben Körösi busák, szabályosan A varázslatos method és a Király-pontyok Indul a szezon Háromfa akkor és most! XXL csalival XXL csukára Reggeli harcsák Behordós horgásztábor Nagyrédén
Method Feeder Országos Bajnokság 2. rész Method feeder praktikák a sekély vízben 
Az I. Method Feeder Országos Bajnokságon és az azt megelőző I. Haldorádó Method Feeder Kupán nagyszerû eredményeket sikerült elérnünk. Örömmel adjuk át azt a tudást, valamint új tapasztalatok sokaságát, amiket ezeken a versenyeken megszereztünk - és ezek nem csak versenykörülmények között lehetnek hasznosak… Sőt! |
Körösi busák, szabályosan 
Vitathatatlan, hogy a sok vagy még több tréning a versenyhorgászatban is megtérülő befektetés, ám beláthatjuk, a versenyző is csak ember, vagy ha úgy tetszik, ízig-vérig horgász. Mi több, néha őt is elkapja a vágy, hogy ládapakolás és topszethegyek szerelékeinek méricskélése nélkül, csak lazán és egyszerûen hódolhasson a horgászat és halfogás hétköznapi örömeinek. Nincs ezzel másképp Szilvási Szilárd Európa-bajnok sem, aki mostanában párjával, az idei vb-csapattag Deli Ibolyával több alkalommal is kilépett néhány órára a mindennapok pörgéséből, és választotta a vadregényes Körös-partot, hogy sikerrel horgásszon a folyóban újra hatalmas menynyiségben előforduló busára. |
A varázslatos method és a Király-pontyok 
Magyarországon sok olyan horgásztó található, ahol szép számban élnek termetesebb pontyok. Ezeket a helyeket nagyrészt bojlis horgászok látogatják, akik leginkább nagyobb méretû pelletekkel, bojlikkal csaliznak és etetnek. Néha azonban etetéshez használnak kis, akár 6 milliméter körüli pelleteket is, de ezekkel a döntő többségük egyáltalán nem csalizik, ezáltal a halaknak az apró csalikkal szemben egyáltalán nincs vagy csak nagyon kevés rossz tapasztalatuk van. |
Indul a szezon 
A szeptember beköszöntével mondhatni, hogy hivatalosan is elindul a ragadozóhalas szezon. Még javában fogható a harcsa, egyre jobb a süllő, a csuka, a balin, és előkerülnek a kövesek, a sügerek is, de még a domolykó is jó pecának ígérkezik. Szóval van miből válogatni, éljünk a lehetőséggel! Nyugodt, alacsony vízállás fogadja az őszt a Dunán. Hetek óta szinte kritikusan alacsony a vízszint, a horgászhelyek egy része szárazon, de új lehetőségek is nyíltak a komótos, lassú vízhozamú folyóval. Előbukkannak a mederből római maradványok, világháborús cölöpök, hosszú idők óta a meder alján lapuló hatalmas vasmacska körvonala is kirajzolódik. Minden évben gránátok, lövedékek hatalmas mennyiségét mossa ki a víz az ilyen kis medertelítettségnél, hogy aztán tûzszerészek szedjék össze a veszélyes robbanószereket. Tanulhatnánk a múltból, de a fegyverkezés őrült tempóban zajlik tovább a világban, ahelyett, hogy horgászni járnának. |
Háromfa akkor és most! 
Létezik egy gyönyörû víz Somogy országban, mely egykoron, állíthatom, a bojlizás magyarországi bölcsője volt. Itt jelentek meg elsőként híres osztrák, német és cseh pontyhorgászok, és olyan kiemelkedő fogásokat produkáltak, melyekről a hazai horgászok csupán álmodozni mertek. Majd ugyanezen helyen került megrendezésre az első nívós hazai bojlis verseny is, mely idővel legendává nőtte ki magát. Majd következett egy természeti katasztrófa, ami a tavat egy gátszakadással sújtotta, illetve rengeteg nem kívánatos törpeharcsával. A régi fénye egyesek szerint sokat csorbult, de, gondoltam, erről a saját szememmel is szeretnék meggyőződni, ezért több év kihagyás után ismét ellátogattam Háromfára. |
XXL csalival XXL csukára 
Mint pergető horgász, nem könnyû eldöntened, hogy mire is próbálkozz legszívesebben, hiszen annyira varázslatos minden egyes ragadozó horgásztechnikája, hogy majdnem lehetetlen leállni, egyetlen halfajnál maradni. Egyik módszer sem kellene, hogy kizárja a másikat, inkább pótolnia kellene, viszont bármennyire is próbálnánk mindenben egyformán fejlődni, eljön az idő, amikor kialakulnak a „kedvencek”: a kedvenc hal, technika, víz, a kedvenc csali, bot, orsó stb. Talán így vált számomra hosszú évek alatt abszolút kedvenccé a csuka. Minél többet tudok meg róla, annál inkább rájövök, mennyire rejtélyes hal, milyen sok titkot tartogat még a horgászata. Nem véletlen, hogy ez a cikk is kimondottan a csukáról szól. |
Reggeli harcsák 
Árad a Sajó. Hívom állandó „tettestársaimat”, de senkinek nem akarózik velem tartani. Vállvonogatva, szájat húzgálva szabadkoznak, hogy a gyors, moslék színû vízben nincs ingerenciájuk a pecához. A szélvízen még csak-csak jöhetne néhány keszeg. De az meg senkit nem érdekel. Pergetni? Azt végképp nem! Erre rávenni valakit a kényelmes pontyozók közül? Esélytelen! Tirpák „Csiri” Attila barátomat valahogy mégis rávettem. Mi az oka? Egyrészt, mert ő nem pontyozik. Igazából horgászni sem nagyon szokott, de az most mellékes. Néhanapján megesik vele, hogy kiül valahova egy baráti társasággal, de nem ez a fő hobbija. Másodrészt, mert sört ígértem neki. Javasoltam, nézzünk ki korán reggel a Sajóra, adok neki botot, mûcsalit, dobunk néhányat, aztán hazajövünk, és megiszunk 1-16 sört. Ilyen perspektívák mellett erősen szimpatikussá kezdett válni előtte a horgászat, s mondhatni, azonnal beadta a derekát. |
Behordós horgásztábor Nagyrédén 
Már sok horgásztábor megszervezésén, levezetésén vagyok túl. Ezért is éreztem úgy, hogy meglepetések nem érhetnek a táborok ideje alatt. Így voltam ezzel a nagyrédei rendezvényünkkel kapcsolatban is, de ezúttal egy fontos tényt nem vettem figyelembe. Nem bedobással, hanem behordással juttattuk el a végszereléket, a csalit és az etetőanyagot a kívánt helyre. Hiába kértem mentőmellényt, hiába ecseteltem a csónakos horgászat veszélyeit, sajnos a táborlakók egy része tényleg nem tudott ezekre a szituációkra felkészülni. Így sokuknak maradtam én, és reggel-este órákon át etettem, hordtam be a csalit. Persze többen már profi módon kezelték a csónakot vagy az etetőhajót. Mindenesetre számomra rengeteg tanulsággal szolgált a négynapos horgásztábor, melynek során úgy érzem, a kezdők is kicsit közelebb kerültek a célhoz, a behordásos módszer elsajátításához. |
