[f]Olimpiai bajnok horgászbottalKoncentrált etetés PVA-zacskóvalCsukazértse!Legyezés csukáraFényt a harcsáknak!Nem titkolóznak a szerb világbajnokokCsak röviden…Rakós bottal kicsit másként[-f]
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy háromszoros olimpiai bajnokok - csak olyan kivételes sportemberek, mint pédául Biros Péter, a magyar válogatott jobbkezes átlövője. Most éppen pihen, horgászással múlatja az időt Palotáson, a tározó partján, egy viharvert lakókocsiban, tábori körülmények között… |
A mély, kagylókkal teli tavakon a horgászat nem egyszerû, komoly tapasztalatot, felkészültséget igényel. A legnagyobb problémát az akár 10-12 métert is elérô mélységben az etetés jelenti - ilyen feltételek között csak a PVA-zacskó segítségével lehet a csali köré koncentrálni az etetőanyagot. |
Csukazértse! Egyre inkább kedvelem a késő őszi, kora téli pergetéseket. Sok éve már annak, hogy az esetek túlnyomó többségében egy szál pergetőbottal és egy kisebb táskányi mûcsalival indulok ragadozót fogni, ám sokáig a nyár és az ősz első hónapjai jelentették számomra az igazi szezont. Aztán jöttek a Tisza-tavi évek, ahol megtanultam, hogy néha még a december is remek fogással kecsegtet. Ugyanígy rá kellett jönnöm, hogy pergetni nem csupán a kedvenc folyószakaszaimon érdemes, nem árt kipróbálni új, ismeretlen vizeket is. |
Talán a legfontosabbnak tûnő probléma az, hogy mit kössünk az előke végére - pedig nem. Az viszont lényeges, hogy a legyet JÓL kössük meg. Ez alatt nem azt értem, hogy számoljuk, 39 vagy 40 szál bucktail van a szárnyban, hanem azt, hogy legyen arányos, adott anyagokból megfelelő mennyiséget és hosszúságot használjunk, ne legyen se túl nagy, se túl kicsi a horog stb. Régen elmúltak azok az idők, amikor a csukát egy vízbe dobott kulccsal is meg lehetett fogni. Egy aránytalan, esetleg aszimmetrikus légy nem fog megfelelően úszni. |
Vannak szabályok, amiket sokszor mereven követünk, nem gondolva arra, hogy lehetne máshogy is csinálni. A horgászat is hasonló - emlékszem, annak idején én is csak vakargattam a fejem arra, hogy az akkoriban begyûrûző bojlis módszernél nem a horogra rakják a csalit, sőt még egy minimális távolság javasolt is a csali és a horog között. De említhetnénk a harcsázást is, mivel régen sokaknak a harcsa tartózkodási helye egyenlő volt a mély vizekkel, s manapság már egyre kevesebben rakják a csalit a horogra pontyozás közben, és egyre többen keresik a harcsákat a sekély vizekben… De vajon van-e még lehetőség valamely íratlan szabályt átlépni? Bizton állíthatom, van! |
Nem titkolóznak a szerb világbajnokok Amit a szerbek mûveltek a K-Fish V. Atkai Bojlis Kupáján, az inkább kőkemény szellemi és fizikai megpróbáltatás volt, mintsem kikapcsolódás. Dragan Vujacic és Nemcev Blagojev a lehető leggyengébb pályát húzta ki magának az esztendő utolsó, de talán legrangosabb bojlis megmérettetésén. A mellettük horgászók még az első tízben sem voltak; ők pedig először jártak az Atkai-holtágon - de az előttük elterülő lapos teknő ellenére lazán vitték haza az ezüstöt. |
Csak röviden… Régóta tervezem, hogy miután oly sokat propagáltam a rövid botos pergetést, konkrét ajánlással is szolgálok azok számára, akiket érdekel ez a mûfaj. Terveimmel ellentétben sajnos nem sikerült végigpróbálnom a piacon található - közel sem gyakori - 1,80-2,40 méteres pergetőbotokat, hogy átfogó képet alkothassak róluk, ezért megmaradnék annál a néhány típusnál, melyek saját arzenálomat gazdagítják. |
Rakós bottal kicsit másként A rakós botos márnahorgászat rendkívül egyszerû, de annál hatékonyabb módszerét kívánom bemutatni a kísérletező kedvû finomszerelékes horgászoknak. A módszer nagy előnye, hogy olyan helyen is eredményesen alkalmazható, ahol a hagyományos úszós készségek nem! Melyek ezek a speciális körülmények, és mikor értékelődik fel az új módszer? |