Az a megtiszteltetés ért, hogy én is csatlakozhattam ehhez az értékes cikksorozathoz és csapatunk legjobb, legtapasztaltabb horgászai mellett jómagam is megválaszolhatok néhány érdekes kérdést. Bár szakértőnek nem titulálom még magam, bízom benne, hogy válaszaimmal és írásaimmal sok kedves olvasónknak tudok majd segítségére lenni.
Moldos Zoltán
„Üdv, Benő!
Tudnál nekem segíteni? Egy elhagyós végszerelékre lenne szükségem. Ha van valami hasznos tanácsod vagy bevált szereléked, szívesen fogadom a segítséged. Előre is köszönöm!”
Szoják Benedek:
Szia, Zoli!
Egyik kedvenc szerelékemet ajánlom Neked, amelynek már rengeteg szép halat köszönhetek, főként a Balatonon. Sokat kísérleteztem különböző elhagyós szerelékekkel, melyek közül az egyik legjobban bevált az ólomklipszbe akasztott biciklibelső és az abba bújtatott kő volt. Ez nagyon sok szép halat eredményezett. E szerelék egyetlen egy apró hibája, hogy szeles, hullámos időben nagyon körülményes a leengedése a gumi holtjátéka miatt. Ha nem egyenletesen engedjük le a szereléket, akkor előfordulhat, hogy a kő köré tekeredik a horogelőke, ami rontja az akadás esélyeit. Ennek a kiküszöbölésére fejlesztettük ki a Tisza Stones környezetbarát kősúlyokat, amelyek tökéletes megoldást kínálnak erre. Itt semmi másra nincs szükség, mint egy klasszikus ólomklipszes szerelékre, és az ólom helyére kell akasztani a kősúlyt. A kövek méretét a távolság határozza majd meg. Azzal mindenképp számolj, hogy a kövek sűrűsége jóval kisebb, mint az ólomé, tehát ahol eddig 170 grammos ólmot használtál, oda legalább egy 250-300 grammos követ érdemes feltenned.
Fontos, hogy behúzás előtt ellenőrizd, hogy biztosan könnyedén kiakad-e a súly. Amennyiben nem, akkor érdemes az ólomklipszet egy kicsit visszavágni vagy csak éppen ráhúzni a gumihüvelyt, ezzel is biztosítva, hogy a hal akasztás után biztosan elhagyja a súlyt. Tegyél vele egy próbát, nem fogod megbánni!
Göncz Ákos
„Szia, Benő!
Te nem jársz úgy a Balatonon, hogy nincs jele a kapásnak? Az a baj, hogy időnként előfordult, hogy nem érzékeltünk semmit kint a parton, aztán amikor mentünk be ránézni a szerelékekre, közbe vettük észre, hogy rajta van a hal.”
Szoják Benedek:
Szia, Ákos!
Ez szerintem egy olyan probléma, amivel a Balatonon behúzva horgászók többsége találkozott már, köztük természetesen én is. Ennek többféle oka lehet, elsősorban az, hogy óvatosan eszik a hal és akasztás után nem mozdul el sokat az etetésről. Ilyenkor szoktam én elhagyós rendszerű szerelékre váltani. Ha nincs súly, amely helyben tartja a halat, a kapás érzékelése is intenzívebb, közvetlenebb lesz. A másik fontos dolog, ami szinte bármilyen körülmény között elhanyagolhatatlan, az a swingerek súlyozása. Én a Fox MK2-es swingereit használom, amelyek a gyártó legnehezebb termékei. Viszont sok esetben még a gyárilag rajta lévő 80 grammos súly is kevésnek bizonyul. Ilyenkor ezekre még gyorskötöző segítségével egy 80-120 grammos ólmot szoktam pluszban ráerősíteni. Így a kifeszített szerelék biztosan eléggé ki lesz spannolva. Ha a hal elhagyja a súlyt vagy kiemeli az ólmot az iszapból, biztosan érzékelni fogjuk a kapást, a legtöbb esetben határozott ejtés formájában.
Még egy apróság, amit érdemes figyelembe venni, mikor ennyire óvatosak a kapások, az a zsinórsüllyesztő használata. Nagyon praktikus apróság, viszont a kapás érzékelésén sokat tud rontani. Ilyenkor érdemes ideiglenesen azok használatát is mellőzni.
Marton Gábor
„Szia!
Érdeklődni szeretnék, hogy ezek az előkék, amelyeket a Balatonon használsz, milyen hosszúak?”
Szoják Benedek:
Szia, Gábor!
Általában 28-35 cm közötti előkéket használok a behúzós horgászataim során. Az iszap mélysége és állaga, valamint a halak étvágya határozza meg, hogy mennyire hagyom hosszúra, vagy épp rövidítem le az előkémet. A 30-32 cm egy olyan univerzális hossz, amivel a legtöbb szituációban nem lehet hibázni.
Végh Lajos
„Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy nyárra Te melyik balatoni helyszínt ajánlanád? A Balatonon sajnos még nem horgásztam, ezáltal helyismerettel sem rendelkezem. Előre is köszönöm!”
Szoják Benedek:
Kedves Lajos!
Egyik kedvenc balatoni helyemet ajánlom Neked, a középső medence, északi partján. Egészen pontosan Ábrahámhegyen. Ez a CFB Natura Camping. Engem sok szép emlék köt ide, többek között az eddigi legnagyobb pontyomat is itt fogtam, amely meghaladta a 25 kilót.
Nagyon kényelmes, kiépített parti hely van két mobilházzal, vizesblokkal és konyhával. Emellett egy fedett kiülő és grillező is helyet kapott, a stégen pedig egy sátor vár teljes felszereltséggel. Fontos, hogy a nyári időszakban ilyen és ehhez hasonló helyeket érdemes választani, amelyek elszigeteltek és kellő távolságban vannak a strandoktól, valamint a kikötőktől. Itt nyáron is megfoghatóak az óvatos, nagytestű pontyok és a strandolók, illetve az egyéb zavaró tényezők is elenyészőek. Kényelem szempontjából is csillagos ötös a hely, így akár a családdal vagy nagyobb társasággal érkezők számára is kiváló opció lehet! Jó szívvel ajánlom mindenkinek!
Csürös Ádám
„Szia Benő!
Több filmedben is említetted, hogy szárítottad a bojlikat. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi ideig és milyen körülmények között szárítod a csalikat?”
Szoják Benedek:
Szia, Ádám!
Szinte minden esetben szárítom a csalikat. Ennek fő oka, hogy így sokkal tovább tart a hajszálon a csali és jobban ellenáll az apróhalak támadásának. Emellett még jótékony hatása, hogy lassabban kezd el dolgozni a csali, ennek köszönhetően még szelektívebb lesz a nagyhalas horgászatok alkalmával.
Általában néhány héttel a horgászat előtt szoktam kitenni a csalikat bojliszárító zsákokba. Két hét az esetek döntő többségében elég. Ennyi idő alatt kellően kiszáradnak, utána már sokat nem változik az állaguk. Nekem egyébként vannak féléve száradó csalijaim is, kárt nem lehet a szárítással tenni. Ezeket a kőkeményre száradt csalikat használat előtt egy kis időre tóvízben elő szoktam áztatni, ezt követően kicsit felpuhulnak és még kevésbé lesznek gyanúsak az óvatos pontyok számára. Fontos, hogy a csalikat olyan helyen szárítsd, amely nem nyirkos, dohos. Az ilyen közegben könnyedén penészesek lesznek a golyók. Nekem a garázsban, a többi felszerelésem mellett vannak felakasztva.
Még egy jó tanács, a legtöbb csalinak erős illata van, ezért érdemes olyan helyre tenni, ahol a párod vagy a család többi tagja nem érzi. Az én esetemben nem nagyon díjazták, amikor több kilónyi májas csali lógott a lépcsőházban… :)
Ördög Ferenc
„Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy mekkora súlyt érdemes használni a Balatonon behúzós pecánál, nagyjából 300 méter távolságnál?”
Szoják Benedek:
Szia, Ferenc!
Ezt több tényezőtől is függ. Elsősorban azt érdemes figyelembe venni, hogy mekkora áramlatok dominálnak, vagy épp milyen erősségű szél fúj. Az általad említett 300 méteres távolság esetében én általában 170-180 grammos ólmokat szoktam használni, elsősorban inline vagy középkonzolos változatban. Mindkét megoldás nagyon hatékonynak bizonyult, viszont vannak olyan esetek, amikor nagyobb súlyra van szükség, ilyenkor előszeretettel használok kősúlyokat, amelyeket akasztás után elhagy a hal. Kő esetében a Balatonon 300 gramm a minimum! Az utóbbira a Tisza Stones környezetbarát kősúlyok tökéletes megoldást kínálnak.
Írta: Szoják Benedek
Képek: Rokolya Péter, Pothácky Bulcsú, Szoják Benedek
