Előző év végén döntöttem el, hogy a 2012-es évet a folyóvízi horgászatnak fogom szentelni. Ehhez barátaimmal el is készítettünk egy csónakot, amire már csak egy motorra volt szükségem. Az idei év első hónapjait a megfelelő motor kiválasztásával töltöttem, így több gyártó termékét is megvizsgáltam. Végül áprilisban felkerült a pont az i-re, a Suzuki mellett tettem le a voksom. Ebben az írásban be szeretném mutatni a DF5-öt, valamint az eltelt 5 hónap gyakorlati tapasztalatait is!
A motorválasztásnál első szempont az volt, hogy csak olyan teljesítményű jöhet szóba, amihez nem kell kishajó-vezetői engedély.
Ez a szabályozás értelmében 4 kilowatt teljesítmény alatti motorokra szűkítette a kört. 1 kilowatt 1,341 lóerővel egyenlő, tehát a 4 kilowatt 5,364 lóerő teljesítményű motorméret az, ami alatt nem kell külön engedély.
A sok gyártó közül a Suzuki lett az, ami mellett letettem a voksom. Ebben a döntésemben az is megerősített, hogy apósom pár éve vett egy Suzukit és az eltelt évek alatt soha semmilyen gondja nem volt vele. Le-fel jártunk vele a Tiszán, de nem hagyott minket cserben, így lett a négyütemű Suzuki DF5Saz új csónakmotorom.
Előrebocsátom, hogy nem vagyok egy autó - motor - csónakmotor buheráló ember. Nem értek hozzá. Egyetlen dolog számít csak, mégpedig az, hogy amikor leviszem a motort a vízre és elindulok vele, az gond nélkül, megbízhatóan induljon, majd ugyanígy vissza is hozzon. Így ebben a bemutatóban a technikai információkon túl főleg a saját tapasztalataimat szeretném megosztani.
Amikor a csónakot építettem, már egy fontos információt figyelembe kellett venni. Milyen motort kívánok rátenni, hogy az rátehető legyen egyáltalán, valamint hogy a csónak hátfala megfelelő magasságú legyen. A rövid csizmás motor maximális hátfal-magassága 38 cm. Így érhető el az, hogy az üregképződést gátló lap a csónak padlószintjénél lentebb helyezkedjen el. Az én csónakomnál ez pont 38 cm.
Nézzük először a technikai információkat erről az 5 lovas motorról:
Súly: 25,0 kg
Hengerek elrendezése/száma: álló, 1
Hengerűrtartalom (cm3): 138
Teljesítmény (kW): 3,7
Maximális fordulatszám (fordulat/perc): 5500
Kormányzás: kormánykar
Indítás módja: manuális
Fojtás: manuális
Döntés módja: kézi emelőkaros
Ha haladunk az adatokon, akkor az első rögtön a súlya. 25 kg… Hát, ez az a folyamat a horgászatokban, amit legjobban utálok. A pakolás! Ez kifejezetten igaz volt a szezon első felére. Annyi cuccot hoztam-vittem mindig magammal, hogy már rosszul voltam a pakolás gondolatától is. A motor töltésről levitele, majd visszavitele nem egy egyszerű feladat. Ami kárpótol ebben, az a motor megbízhatósága. Gyorsan le is kopogom, de egyetlen egyszer sem hagyott még cserben. Pontosabban már kétszer átvágott a motor - izgalmas perceket okozva -, de mindkétszer kiderült, hogy én voltam a hülye, és nem a motor hibája volt… De erről pár sorral később!
Az biztos, hogy ha lecipelem a csónakhoz, felszerelem, de nem indul, akkor biztosan infarktussal vinne el a mentő!
A motoron körbehaladva kezdjük a gázkarral. Ezen található a normál és a vészleállító. Ide tartozó rövid történet, hogy természetesen - a legtöbb férfiemberhez hasonlóan - én sem nagyon szoktam használati utasításokat olvasgatni. Pláne akkor, amikor a vásárlási csomagban egy igen terjedelmes könyvet találok. „Majd rájövök én”… Így fordulhatott elő, hogy használat után rendszeresen úgy állítottam le a motort, hogy kihúztam a vészleállítót. A feladatát így is elvégezte a kis biztosító klipsz, de ennél, mint utólag - a használati utasítás átolvasása után - kiderült, elég lett volna ezt a gombot csupán megnyomni és addig tartani, ameddig a motor le nem áll. Ugyanis a vastag használati utasítás csak rémisztgetni volt jó, a magyar forgalmazó egy kb. 35 oldalas illusztrált füzetecskét is készített, ami csurig volt hasznos infókkal, amit tényleg jó lett volna elolvasni előre… :)
Mint azt fentebb írtam, kétszer jártam viccesen a motorral. Az egyik történet konkrétan ehhez a pöcökhöz tartozik. Lepakoltunk este, horgászatra induláskor, minden a csónakban, indulhatunk. Húzom a motort, nem indul… húzom, nem indul. Benzincsap kinyitva, azt ellenőriztem, húzgálom, de semmi. Már a huszadik cifrát kezdem mormolni az orrom alatt, amikor a kezembe akad a vészleállító pöcök, ami a motort rögzítő kengyel csavarjára volt felakasztva. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Nagy levegő, pöcök bepattint a helyére, indító fogantyú meghúz, a motor abban a pillanatban elindul. Újabb cifra mondatsor a feledékenységről, majd irány a horgászat.
A gázkaron továbbhaladva alul megtaláljuk a gázkar ellenállás csavarját, és természetesen a csavarható „sebesség”szabályzót.
Érdekessége a Suzukinak, hogy a 4, 5 és a 6 lóerős motorban is ugyanekkora motor található. Esetleg némi szakértelemmel… de ezt a gondolatot nem is folytatom!
Üzemanyag…
A DF5 belső üzemanyagtankja 1,5 liter. Ez tűnhet soknak, de kevésnek is. Mire is elég ez a másfél liter? A tapasztalatok alapján ez olyan 50 perc, 1 órányi full gázon történő motorozásra elegendő. Megfontolandó, hogy beszerezzen hozzá az ember egy külső tankot, de az is komoly költség, térfogatával és tömegével tovább növeli a cipelendő felszerelést, valamint a szabályok értelmében, amennyiben a gyári tankon kívül bármiben is szállítunk további üzemanyagot, akkor érvényes tűzoltó készüléket is kell magunkkal cipelni. Ez igaz akkor is, ha csupán egy 2 literes flakonban viszünk további üzemanyagot, de akkor is, ha egy 20 literes külső tankot.
Belső tank előnye, hogy nem kell további cuccokat cipelnünk, kb. 1 órányi motorozásra elegendő az üzemanyag teljes gázon, kisebb gázálláson ez tovább nő. Hátránya, hogy ha nem zárjuk el időben a benzincsapot, hogy „kimotorozzuk” a rendszerből az üzemanyagot, akkor benzinszagú lesz a kocsink. Én rendszeresen úgy állok meg, hogy mielőtt a kikötőbe érek, már elzárom a benzincsapot, és hagyom leállni magától a motort, míg pakolok. Így szinte egyáltalán NINCS benzinszag a kocsiban.
Külső tank előnye a nagy hatótávolság. Hátránya: tömege, térfogata, szükséges tűzoltó készülék, ára. A benzinszag ugyanúgy megmarad, ha nem járjuk ki a külső tank lecsatlakoztatása után a rendszerből az üzemanyagot.
Mióta kitapasztaltam a hatótávolságot, azóta tudom, hogy a kedvenc horgászhelyeimig elég ez a másfél liter úgy, hogy ha bármi miatt azonnal vissza kell jönni - tehát egy métert sem csorgunk visszafele -, akkor arra is elég a benzin.
Pár bekezdéssel korábban szó volt a két alkalmas cserbenhagyásról… itt az ideje elmesélnem a másodikat, ugyanis szorosan kapcsolódik az üzemanyaghoz. Egyik nap kora reggelre beszéltük meg barátommal, hogy elmegyünk horgászni. Sosem szoktam késni, valamiért úgy tartom, hogy ha azt mondom X, akkor ne essen X+… akármennyi időpontra az érkezésem. Egy forgalmi akadály miatt azonban a kitűzött napon pár perc késéssel érkeztem a vízpartra. Így a pakolás is kapkodósabbra sikerült. A terv az volt, hogy 2 csónakkal összesen négyen megyünk fel horgászni a kinézett területre. El is indultunk, száguldott egymás mellett a két ladik, rajtuk egy-egy ötlovas paripa erőforrással. Már pont azt beszélgettük, hogy de jó feeling, amikor az enyém lelassult, majd megállt. Se kép, se hang. Húztuk-vontuk, nem indult el. A horgászat nem maradt el, mivel cimborám vontatott fel bennünket a horgászhelyig, majd a nap végén vissza. Amikor levettük a motorokat, esett le a tantusz, ugyanis a kipakoláskor már nem volt kapkodás. Benzincsap elzárva, levegő szelep elzárva… HOPPÁÁÁÁ, ez zárva van! Kinyitottam, majd meghúztam az indítókart.
A motor másodikra elindult… ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Szerencsétlen motor nem kapott üzemanyagot, ugyanis a benzin feletti vákuum - ahogy fogyott a benzin - visszatartotta az üzemanyagot és nem volt levegő, ami kiegyenlítette volna a fenti űrt. Szerintem ebbe mindenki beleszalad egyszer… A motor bebizonyította, nem ő volt a hülye! De legalább spóroltam egy liternyi benzint, mivel vontattak! :)
A motor különlegessége, hogy oldalt van egy olyan ellenőrző ablak, amin lehet ellenőrizni a motorolaj mennyiségét, színét, állapotát.
Az indításról még egy-két gondolat…
Ha hosszabb ideig a kocsiban fekve tartom a motort, vagy úgy állítom le, hogy teljesen kijáratom a benzincsap elzárása után a benzint a rendszerből, akkor hidegindításkor a szívatót kinyitva 4-5 lassú húzást végzek a berántó karral. Ezt általában már azután meg szoktam csinálni, amint a motort legelőször felpakoltam a csónakra. Ezután pakolászok, majd amikor indulni akarok, akkor egy lassú, majd utána jöhet az egy hirtelen rántás. Erre el szokott indulni. Ha a rendszere feltöltődött üzemanyaggal, akkor bármeddig is horgásszak a vízen, hazainduláskor pöccre indul, amit NAGYON imádok benne!
Zárszó :)
Egy percre sem bántam meg eddig, hogy a Suzuki DF5 S motort választottam. Egy jobbat tudnék ennél elképzelni, egy önjáró motort, ami magától felmegy a töltésre és bemászik a kocsim hátuljába! Ami fontos: tényleg érdemes elolvasni a Kezelési útmutató c. kisfüzetet, ami tartalmazza valamennyi technikai és karbantartási információt a motorról. Én sem bántam meg, hogy elolvastam!
Az alábbi kisfilm bemutatja mindazt, amit ebben a pár sorban összefoglaltam:
Írta: Takács Péter
Fotó, videó: Polónyi Attila, Takács Péter
