Tavasszal mindig varázslatos dolgok történnek velem a vízen. Horgászati szempontból ez a kedvenc hónapom. Én ilyenkor gyakran könnyű pergető botot ragadok, és azon halak nyomába eredek, amiket talán a legnehezebb becsapni, mivel rendkívül gyanakvóak. A jászkeszegről van szó, amit bizonyos helyeken, bizonyos időpontokban koncentráltan találunk meg folyóinkban, csak kicsit nyitott szemmel kell járnunk. Ebben az írásban a célzottan jászra történő pergetést szeretném bemutatni a kedves olvasóknak.
A jászok titokzatos halak, és rendkívül sportos, nagyszerű ellenfelek. Tavasszal eséllyel pergethetünk rájuk, de az év többi szakában gyakorlatilag teljesen képesek eltűnni. Kisebb-nagyobb csapatokba verődve mozognak, keresik a táplálékban gazdag vizeket. Ahhoz, hogy sikeresek lehessünk, az a legfontosabb, hogy felismerjük azokat a helyeket, ahol a jászok jól érzik magukat.
A jász igazi folyóvízi hal. Folyóinkon tavasszal főleg az ártéri kifolyók és szennyvíz-befolyók környékén találjuk meg. Szereti a sekélyebb, gyorsfolyású szakaszokat, a kövezéseket, ahol az erős sodrás limányos és a part mentén visszaforgókat hoz létre. Gyakran megfigyelhető, ahogy egészen a part mentén, a vízre hajló fák lombjai vagy az alámosott partok alatt, a fák gyökerei között gyönyörű jászok úsznak csapatokban. Ezek azok a helyek, amiket a legnagyobb kihívás meghorgászni, és a legnagyobb élvezet itt egy-egy szép jászt elcsípni.
A kiszemelt helyet mindig nagy óvatossággal és főképp csendben érdemes megközelíteni. Bár ahol rendszeres a horgászok jelenléte, ott akár hozzá is szokhatnak ahhoz a jászok, de arra nincs garancia, hogy kapásra is sikerül őket bírni. Nagy segítség lehet számunkra egy elektromos motor, de a legjobb mégis az, ha evezve közelítjük meg a jónak vélt helyeket.
A termetes példányok kifejezetten nagy előszeretettel kergetik a kishalakat és mindenféle apró vízi élőlényt, mint például rákot, bogárlárvákat és természetesen a vízbe hulló egyéb rovarokat is. Erre építhetünk, mi, pergető horgászok. A keresett műcsali mindenképpen apró, nem túl mélyre törő és a végletekig élethű imitációja a valódi tápláléknak. Csak néhány wobbler a teljesség igénye nélkül, amikkel eredményesek lehetünk: Salmo Tiny, Salmo Executor (5 cm), Salmo Fanatic, Salmo Hornet, Rapala Mini Fat Rap, Rapala Shad Rap (5 cm), Rebel Hellgrammite, Rebel Bumble Bug. Az apró körforgók is jók lehetnek, de nagy sodrásban szerencsésebbnek tartom a wobblerek használatát.
A jász horgászata során egy jó dobás már fél siker. Persze ezt a legnehezebb kivitelezni, főleg úgy, hogy a mindenre elszánt horgásznak gyakran a partszéli buja növényzettel és az erős sodrással való ádáz küzdelem közepette kell tökéletesen az alámosott partoldal gyökerei elé ejteni a csalit. Egy elméretezett dobás „madarászást”, néhány centiméternyi tévedés pedig vagy leakadást, vagy a jászok részéről teljes közönyt eredményezhet.
A jász rendkívül gyanakvó hal, ezért csak a tökéletesen felkínált műcsalit fogja megtámadni. Ha megtaláltuk a megfelelő helyet, érdemes variálni a színeket és váltogatni a műcsalikat is, valamint a bevontatás sebességét és stílusát egyaránt. A megállított és újra elindított wobbler gyakran nyerő lehet, valamint jó lehet még a botspicc pöccintésével időnként megugrasztott műcsali is.
Azok a helyek, ahol jászra horgászunk gyakran a legtökéletesebb búvóhelyek a ragadozók számára, ezért gyakran érhet minket meglepetés egy-egy bevontatás közben. A legnehezebb szelektálni a halakat és célzottan csak jászra horgászni. Horgászataim során sokszor fogok egyéb ragadozókat is, mint például csukát, balint, domolykót, sőt akár még süllőt is a jásznak szánt apró csalikkal.
Végezetül hadd mondjak pár szót „kis” kedvenceim védelmének érdekében. Bár viszonylag szívós, erős halakról van szó, mindig ügyeljünk testi épségükre és nagyon vigyázzunk rájuk. Ha szép példányokat sikerül fognunk, különösen óvatosan bánjunk velük, a kezünkből kiugró és csónakdeszkán vergődő hal ugyanis nagyon csúnyán megsérülhet, ami aztán akár az életébe is kerülhet.
Mi, pergetők is használjunk pontymatracot, és ha lehetséges, a fotózás ideje alatt e fölött tartsuk ezeket a gyönyörű állatokat. Ne felejtkezzünk meg a horog ütötte seb fertőtlenítéséről sem, mielőtt visszaengedjük őket. Ennyi törődést megérdemelnek tőlünk a jászok, ha már olyan nagy előszeretettel zaklatjuk őket.
Írta: Szalai Gábor László
Fotók: Bán Károly, Bernáth István és Szalai Gábor László
