Pergetett csukák Csővárról

Pergetett csukák Csővárról

Ha tehetném, egész évben évszaktól függetlenül keresném, kutatnám és horgásznám meg a pontyokat, szabadidőm jelentős részét erre áldoznám. Viszont a tél közeledtével egyszer csak befejeződik a ponty horgászatának igazi szezonja, elérkezik számomra is a rablóhalas horgászat ideje. Idén - legnagyobb meglepetésemre - Kracsál Ferenc barátom is feltűnő érdeklődést mutatott a ragadozó halak irányában, különösen a csuka és a pergetés keltette fel az érdeklődését. Nagyon kíváncsi voltam a hirtelen jött stílusváltás (bojlis horgászatról pergetésre történő áttérés) okára, ezért vallatóra fogtam Ferit, hogy jellemezze, értékelje a váltást.

- Mi az oka annak, hogy mostanában egyre komolyabban veszed a ragadozó halak horgászatát?

- Mindig is előszeretettel hódoltam a csuka és süllő horgászatának, de általában csak a pontyszezon befejezése után fordítok rá több időt. A süllőzések közben már eddig is szép eredményeket értem el, de főleg mártogatva vagy fenekező módszerrel. Évek óta próbálok eredményeket elérni a pergető horgászattal is, de ez sajnos ez év őszéig nem igazán sikerült. Idén viszont végre megtört a jég, és fantasztikus csukákat sikerült zsákmányul ejtenem. Nagy hatással volt rám ősszel a háromfai 24 órás rablóhal-fogó verseny. Abban a szerencsében volt részem, hogy megfigyelőként részt vehettem a nem mindennapi küzdelemben, melyben végül a kitartás diadalmaskodott, amely e horgászat elengedhetetlen követelménye.

- A közös rablóhalas horgászataink során észrevettem, hogy főleg a pergetésért vagy oda. Kiktől és mit tanultál, lestél el, ezzel az igen sportos műfajjal kapcsolatosan?

- A Tisza-tavi horgászataim alkalmával rettenetesen sok gyakorlati tapasztalattal gazdagodtam, melyben nagy segítségemre volt Lukács Viktor, akinek jelenleg is fantasztikus horgászkempingje üzemel a tiszaderzsi csónakkikötőnél. A felszerelések, műcsalik és egyéb kiegészítő tartozékok kiválasztásában, megfelelő használatában nagyon nagy segítségemre volt Kanalas Józsi barátom.

Feri a bojlis szezon végeztével sem állítja a sarokba a horgászbotjait, bőszen kergeti a csukákat

- Az idén eddig hol pergettél és milyen eredményeket értél el?

- Ősszel a Tisza-tavon Lukács Viktor barátommal sikerült túljárnunk a csukák eszén. Igen nehéz pergetőhorgászatnak néztünk elébe, mivel a víz hőmérséklete az évszakhoz képest nagyon meleg volt, s ennek köszönhetően a kubikokat a vízi növényzet és sulyom nagy foltokban borította el. Ezek közt nagyon nehéz megfelelően és akadásmentesen vezetni a műcsalit, de azért így is sikerült pár óra leforgása alatt 10 db csukát fognunk. A következő eredményes horgászatom Csőváron történt. Ez egy csodálatos tó, mely Pest és Nógrád megye határán található, Váctól 20 km-re, s jelenleg Petrovicz Sámuel barátom bérleményében üzemel. A tó két részből tevődik össze: egy 8 hektáros elő-ülepítő tóból és egy 80 hektáros, részben még érintetlen részből áll. A kisebbik tavon jelenleg is horgásztatás folyik, míg a másik 80 hektáros tavon nyáron két alkalommal végeztünk próbahorgászatot. A teszthorgászataink alkalmával kiderült, hogy törpeharcsákat is rejt a tó, de ezek mennyiségét nem tudtuk megítélni. Ezért Samu barátommal úgy döntöttünk, hogy tesztelés szempontjából törpeharcsa-varsákat helyezünk el a tó különböző részein. Ennek célja az agresszív törpeharcsa-állomány megítélése, és az esetleges csökkentése volt. Az egy hétig bent lévő varsákat három alkalommal ürítettük. Viszonylag kevés törpeharcsát és rengeteg kárászt találtunk, de legmegdöbbentőbb a csukaállomány volt.

A negyven éves halászati tapasztalattal rendelkező halászok sem találkoztak még olyan kivételes csukaállománnyal, mely Csőváron fogadta őket

A véletlenszerűen elhelyezett varsákban összesen 36 db csukát találtunk, mely szinte kivétel nélkül kapitális méretű volt. A legnagyobbnak egy 15,60 kg-os, 126 cm-es csodálatos példány bizonyult. Ezenkívül még 18 db 10-15 kg közötti csukákat találtunk a varsákban. A többi példány is bőven meghaladta az 5 kilót. Érdekes, hogy kicsi, 1-2 kg-os csukákkal nem találkoztunk. A próbahalászatot végző halászok 40 éves tapasztalata és a fogási eredmények arra engednek következtetni, hogy a tó nagytestű csukaállománya 100 mázsa fölé tehető.

A tóban nem ritkák a 10-15 kilón felüli csukák sem
A törpeharcsa-varsák kihelyezésekor még senki sem gondolta volna, hogy 15 kilón felüli csukával is dolguk lesz

Természetesen a csukák kivétel nélkül, sértetlenül visszakerültek az élőhelyükre. A gyönyörű csukákat látva bátran hódoltam pergető horgász szenvedélyemnek, melynek során egy-két szép példányt sikerült elcsípnem. Nagy kihívás számomra a csővári hatalmas csukák üldözése, ezen a kivételesen nehéz terepen. Tavasszal biztos, de lehet, hogy télen lékről is szerencsét próbálok. Jelenleg a nagy tavon horgásztatás nem folyik, de tavasszal még elvégzünk egy állományfelmérő halászatot, mely után eldől a tó további sorsa.

Az elkövetkezendő évek egyik nagy „csukaparadicsoma” jöhet létre Csőváron
A varsázások során fogságba került halak fotózás után visszanyerték a szabadságukat
Ennek a 15 centis csukának a farka tőből le van harapva. Talán érthető, hogy Csőváron miért lehet csak ritkán fogni kisebb csukákat

A Csővári-tó
A tó mérete:
88 ha
Kialakulása:
20 éve, egy völgyzáró gát építése után jött létre
Megközelíthetőség:
Budapestről a 2/A úton haladva a Váci leágazás után Rád és Penc felé kell menni.
Napijegy:
Jelenleg csak a kis tavon lehet horgászni, a napijegy ára 3000 forint.
Tó jellemzése:
Akadók, bokrok a vízben, tökleveles, régi patakmeder, mély és sekély víz váltogatja egymást.

Nem véletlenül nőnek a Csővári csukák oly nagyra. A rengeteg táplálékhal mellett ideális búvóhelyeket is találnak a tóban a fák között

- Milyen felszereléssel és csalival veszed célba a hatalmas csővári csukákat?

- Rengeteg kiváló pergető horgásztól volt szerencsém tanulni és ellesni különböző fortélyaikat. Éppen ezért bátran kijelenthetem, hogy szinte mindenki más botra, orsóra, vagy zsinórra esküszik, de még a műcsalik kiválasztásánál is eléggé eltérő gondolatokkal találkozhatunk. Azért próbáltam a látottak alapján a legmegfelelőbb kollekciót összeállítani, nézzük is meg, hogy mivel képzelem el a sikeres csővári horgászataimat.

Szinte kizárólag Shimano pergető botjaim vannak, tehát ezeket részesítem előnyben. Nehéz pergetésre a 6 részes, Floridában már bizonyított aligátorfogó botot használom, míg könnyebb terepeken, kisebb műcsaliknál inkább a 15-40 gr-os Shimano Alivio-t
A pergető orsók egyik alapfeltétele, hogy bírják a pergető horgászok által megkövetelt nem mindennapi igénybevételeket, a folyamatos munkát. Az Alivio, a Super Aero 8000-es és a Power Aero 3000-es erre a célra tökéletesen megfelel
A Super Aero 8000-es igazi nagyágyú, inkább nehezebb terepre, nagyobb halakra ajánlanám
A Power Aero 3000-es orsóm az egyik legrégebbi orsóm, elnyűhetetlen, szinte tönkretehetetlen
Ha esetleg fonott zsinórral pergetünk, a Whiplash és a Fireline jó választás lehet. Az egyik kedvenc fonott zsinórom a 17-es, sárga színű Fireline. Főleg akadós, tuskós, sulymos, tökleveles pályán használom azért, hogy a rikító színének köszönhetően szemmel tudjam követni a műcsali mozgását, vezetését
A forgók, drótelőkék közül a létező legjobbat választom, szerintem ezek az apróságok rendkívül fontos részét képezik egy pergető felszerelésnek. Gondosan ügyeljünk arra, hogy csak olyat kössünk fel a zsinórra, mely nem nyílik ki, nagyobb terhelésnél sem szakad szét
Ha pergető horgászatom során a csuka a kiszemelt cél, akkor elmaradhatatlan a „drótelőke” használata. Pár kedvenc támolygóm bánta, mire végleg a Berkley előkék mellett döntöttem
A csukának nem mindig a szája sarkába akad a villantó. Ha mohón táplálkozik, könnyedén mélyre nyelheti műcsalit, ilyenkor pedig jól jöhet a „drótelőke”
Kedvenc műcsalijaim a támolygó kanalak. A csukára történő pergetés közben a wobblerekkel és körforgókkal lényegesen szerényebb eredményeket érek el, mint a támolygó kanalakkal. Sekélyebb vizeken általában az Orkla és a Mepps a nyerő, 13 g-os változatban, míg a mélyebb vizekben már a 26 g-os támolygók is előkerülhetnek. Nagyon fogósak még a Blue Fox és Abu villantók. Horgászataim során a műcsalik színének kiválasztásában számomra a víz tisztasága és a nap ereje a meghatározó, ezért mindig a vízparton dől el, melyek lesznek az éppen ott és akkor alkalmazott támolygó kanalak
A műcsali vezetésénél nagyon fontos, hogy az ember a víz és környezetének minden rezdülését szemmel tartsa. Gyakran előfordul, hogy mikor a ragadozó hal a műcsalira rámozdul, a környéken lévő kishalak megriadnak, és spriccelve menekülni kezdenek. Azt is többször láttam már, hogy a támadó csuka tolóhullámmal közeledik a műcsali felé: ez szélcsendes időben tökéletesen látható a vízfelszínen. Mikor e jeleket észlelem, a műcsalit egy pillanatra megállítom, melynek hatására a rávágás szinte száz százalék, hogy megtörténik. Egyébként is előszeretettel alkalmazom, hogy a műcsalit meg-megállítva, kicsikét beleütve vezetem a megfelelő vízmagasságban
Nem kell félni az esetleges nagyobb méretű műcsalik használatától sem. A képen látható 10-15 cm-es csuka is egy 5-ös méretű, Mepps körforgóra rontott rá


Csukakiemelő és -mérő egyben

Tapasztalatlanabb horgászoknak sokszor problémát jelent a csuka kézzel történő kiemelése. A nagyobb példányokat nem merik, vagy inkább rosszul fogják meg, ami a csuka elvesztéséhez vezethet.

Ezzel a speciális mérővel nemcsak a hal pontos súlyát lehet megállapítani, hanem tökéletes biztonsággal a partra is lehet emelni
Ha egyszer ezek a karomszerű fogók „belekapaszkodnak” egy csuka szájába, azt már el nem engedik!
Veszélyes mutatvány lehet egy pergetve megakasztott csuka kiemelése. Nemcsak a ragadozó fogai, hanem a műcsali horgai is okozhatnak sérüléseket
Akár a kezünk meghosszabbítása is lehet a Berkley halkiemelő és -mérő
Horogszabadítás, mérlegelés, fényképezés szinte egyszerre. Pár pillanat, és már mehet is vissza a vízbe!
* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.