A tavasz első napjainak egyikén vehettem kezembe először az új Wizard pergető orsót, mely a Wizard Edge nevet kapta. Vártam már ezt a percet, így nem teketóriáztam sokat, irány a vízpart!
Három méretben került forgalomba, 2000-es, 4000-es és 5000-es méretben. Jó ideig gondolkodtam, hogy a 4000-es vagy az 5000-es méret mellett döntsek. Végül a több száz hektáron, 25-30 méteres mélységekben, évi több mint 200 alkalmas intenzív használat az 5000-es méret mellé terelt. Kissé tartottam viszont attól, hogy ezzel a nagy mérettel egy túl nehéz szerelést kapok. Szerencsére tévedtem.
Általában egy méter fluorocarbon előkével horgászom, így én a fonott főzsinór színének nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget.
Ennél jobban nem is fogok belemenni az orsó tulajdonságaiba, hisz ha valakit ez érdekel, akkor a termékleírásban elolvashatja. Inkább térjünk át az első használat tapasztalataira, természetesen élesben, műcsalival!
Az L&K plasztikok közül a Power Kick 120 mm-es változatát tettem fel 8 grammos, 3/0-s Wizard Jiggel. Ezt a csalit igazán meg lehet táncoltatni, így tesztelhettem az orsó gyorsaságát és a tűgörgők pontosságát a hirtelen megállításokkal. Emellett nem elhanyagolható, hogy ezt a csalit a bányatavi csukák és süllők is előszeretettel üldözik hajnalonként.
Négy vagy öt rövid dobáson lehettem túl, mikor a nádsarok mellé pottyantott csali mozdítására koppanós válasz érkezett. Akasztásomat reccsenés nélkül kezelte az új tekerő, majd elkezdődött a fejrázós mélyvízi harc. A pálca már többször bizonyított, így arra nem is figyeltem, inkább az orsó érdekelt. A 0,08 mm-es fonott miatt nem húztam tökig a féket, amit ellenfelem ki is használt és a bólogató pálca ütemében lopott pár centi zsinórt. Úgy volt vele, a nád közelségét kihasználja és megpróbál a part alá, a nád gyöktörzsek közé menni. Ezt nem engedhettem, így hirtelen gondolatszikrával gyorsan átváltottam a visszaforgásgátlót, majd csontig húztam a féket. Így folytattam a fárasztást. Gyönyörűen kidolgozta a szett a süllős fejrázásokat, amik ellenfelemhez hűen csak egy bő percig tartottak. Eközben a megiramodást és a közelebb húzást is orsóm hajtókarjával szabályoztam. Süllőmet megpillantva visszaváltottam a visszaforgásgátlót és nyitottam kicsit a féken.
Fáradtnak tűnt, azonban mellúszói tempós integetése még rejtett energiát sugallt. Így is volt. Mikor felé nyúltam, eliramodott még egyet. Ekkor is lopott pár centi zsinórt, de ezt már az utolsó csepp erejéből tette, így…
Szöveg és fotók: Szebenyi Péter
EnergoTeam