Engem ért az a megtiszteltetés, hogy a 2015-ben meghirdetett Nevis teszthorgász pályázaton elnyertem a Trinity Carp és Karma 7000 szett tesztelésének lehetőségét. Egyik reggel megszólalt a telefonom. A csomagküldő szolgálat futára keresett, hogy megérkezett a várt csomagom a Haldorádótól. Legszívesebben egyből ki is bontottam volna, de ezzel sajnos várnom kellett délutánig. „Vajon milyenek lesznek a felszerelések?” - csak ez a kérdés járt a fejemben.
Lassan ugyan, de elérkezett a várva várt délután. Izgatottan bontottam ki a nagy kartondobozt. Elsőként a botot szabadítottam ki. Mind a három tagot alaposan szemügyre vettem, méregettem.
Az első, ami szembeötlött, az a bottest mintázata volt. Nagyon dekoratív, mégis egyszerű az egész bot külleme. Egyszerű fekete cérnázással rögzítették a nagyméretű gyűrűket a blankra. A nyélrész szintén visszafogott, osztott kialakítású és EVA alsó markolatot kapott. A 18-as orsótartóval szerelt botra a legnagyobb orsókat is gond nélkül, stabilan fel tudjuk helyezni. Minden toldás kúpos lekerekítéssel van ellátva, így nem kerülhet szennyeződés a bottest belsejébe. A középső tagon helyezték el a keverőgyűrűt, aminek belső átmérője 30 mm.
6 db jó minőségű, erős, dupla talpas, acélkeretes gyűrű sorakozik a bottesten. A blank oldalfala vékony, ha a tagokba alulról belenézünk, jól látszódik a szőtt karbon anyag.
Nagyméretű, 14 mm-es spiccgyűrűt kapott a bot, ami elősegíti a távoli, pontos dobásokat. Különleges kerettel szerelték, amivel sokkal kisebb az esélye annak, hogy kellemetlen meglepetés érjen minket dobáskor, hiszen így nem fog feltekeredni a spiccre a zsinór. (Ha a fonott dobóelőkénk rátekeredik a spiccre egy lendületes dobásnál, búcsút inthetünk a felső tagnak; ha nem is törik el, sajnos olyan mélyen bele tud vágni a bottestbe a vastag fonott zsinór, hogy használhatatlan lesz a tag.) Összerakva a botot, kezdett előttem összeállni a kép. Szeretem a kellemesen feszes, gerinces pontyozó botokat, így ebben sem csalódtam. Megrázva a botot elég gyorsan csillapított, de az igazi próba majd csak holnap következik. Lássuk most az orsót!
Kicsomagoltam és azt is alaposan szemügyre vettem. Az orsó minden része gyönyörű és rendkívül igényes kialakítású. Nem véletlenül, ugyanis a Nevis csúcskategóriáját képviseli.
Az orsó nagyon sima, halk futású. Nem spórolták ki belőle a zsírt sehonnan. A 13 csapágyból jutott a nagyméretű gumi hajtókarfogantyú alá is. Kellemesen kézbe simul és aszimmetrikus kialakításának köszönhetően mindig visszaáll eredeti pozíciójába, így a legkényelmesebb fogást biztosítja számunkra. A nyeletőfék zökkenésmentesen vált vissza körülbelül 1/5 hajtókarfordulat alatt, nem zakkan tőle az orsó, mikor visszacsapódik. A nyeletőfék rendkívül széles tartományban állítható. A leggyengébb beállításnál a keszeg is vígan elhúzza, de ezt senkinek sem javaslom! Ha beleránt a megugró hal, a dob gyorsabban forog a kelleténél és ilyenkor elég gyakori a „madárfészek” és a morgolódás. Mindig úgy állítsuk be a nyeletőnket, hogy ha megpörgetjük a dobot, az ne forogjon tovább!
Az első féket rövidített fékúttal látták el: két és fél körülfordulás alatt eljutunk a nullától a satufékig. Ennek ellenére kellően precízen állítható a fékerő, letapadásmentes még legnagyobb fékerőnél is.
Igényes alumínium dobbal szerelték fel az orsót, amiben nagyon ötletes megoldásokat rejtettek el a mérnökök. A krepegő fékhangokért felelős alkatrészeket nagyon masszívra tervezték, ezzel nem lehet soha gondunk. Zsinór dob alá kerülését gubancgátló kerettel oldották meg, ami a felsőbb árkategóriás orsókat idézi.
Az orsó dobját 0,22 mm-es Nevis Sensor Fluo zsinórral töltöttem fel. Tudom, elég szokatlan, hogy ilyen vékony zsinórral bojlizzon az ember. Nehezen tértem át rá, de már sosem használok mást, ha akadómentes helyen horgászom. A vastagabb damilokban rejlő plusz erőtartalékokat nem tudom kihasználni ilyen helyzetben. Vékonyabb főzsinór használatával a dobástávolság hatványozottan megnövekszik. Kell egy kis idő hozzá, míg megszokja az ember és rájön, hogy ugyanolyan bátran belekapaszkodhat a botba, ha szükséges, mint amikor 30-as zsinórral horgászik.
Minden megfizethető árú orsó aszimmetrikusan rakja a zsinórt. Valamelyik oldalon egy helyre több jut, máshová kevesebb és ezért egyenetlen zsinórprofilt kapunk. Ezen mindig szoktam segíteni kicsit. Mikor feltöltöm zsinórral az orsó dobját kb. 30 fordulatonként fordítok kicsit a dobon. Ezzel segítek az orsónak egyenletesebben rakni a zsinórt. Már az alátétzsinórnál is így járok el, viszont amikor már a főzsinórra kerül a sor egy kicsit drasztikusabban bele szoktam nyúlni a zsinórképbe. Általában az orsók a dob alsó vagy felső pereménél nem töltik fel teljesen, kisebb részt kihagynak. Ez nagy távolságra történő horgászatnál métereket jelent. A hiányzó részbe kézzel tekerem fel a zsinórt és túl is töltöm azon a szakaszon, hogy később az orsó szép egyenes zsinórképet adjon. Ezt a műveletet akkor végzem el, mikor kb. 150-200 méter zsinór van még hátra a teljes feltöltésig. Megéri azt a plusz öt percet, az eredmény látványos.
A felkapókart is masszívra tervezték, 4 mm átmérőjű acélcsőből készült, melyen nagyméretű csapágyazott zsinórvezető görgő kapott helyet. Odafigyeltek a tervezésnél erre az alkatrészre is, nem tud beszorulni zsinórunk a görgő mellé. A hajtókar egy fordulatával kb. 90 cm zsinórt csévél fel az orsó a 65 mm átmérőjű dobra. Az orsó használóinak további pozitívum a hozzá járó vászonzsák és a hajtókarra tehető gumisapka, így szállításkor sem kell aggódnunk orsónk biztonságáért.
Ideje volt összepakolnom a holnapi horgászathoz, így elraktam a kapott felszereléseket és elkezdtem bepakolni az autóba, hogy hajnalban már ne legyen ezzel gondom.
Erre a horgászatra is Orosz Mátyás barátom kísért el, aki a horgásztárs szerepén kívül a fényképész funkcióját is betöltötte. Gyors kipakolás után közös etetést készítettünk. Spombbal juttattuk be a bekevert anyagot a parttól 90 méter távolágba. Egy kiló Magyar Betyár ízesítésű túlvizezett etetőanyaghoz ételszínezék és 3 kg 16-20 mm-es főzött kolbászos bojli került, majd az egészet behintettük sóval. Sok-sok sóval. Ívás előtt járunk kicsivel, és ilyenkor már előszeretettel fogyasztják a pontyok a túlsózott kajákat. Most már minden összeállt, kezdődhet végre a teszt!
Nyolc méter 0,25 mm-es fonott dobóelőkét kötöttem a 0,22 mm-es monofil főzsinórom elé. Végszereléknek egy egyszerű ólomkapcsos szerelést választottam, ami leadcore-ra volt kötve. Horogelőkém 0,12 mm-es, 8 cm hosszúságú fonott zsinórból és 6-os horogból állt, ami a 16 mm-es csalihoz tökéletes párosítás. A hajszálelőkére kolbászos csalizó bojli került, majd következhetett az első dobás a Trinity Carp bottal, ami szinte kilőtte a 90 g-os ólmot. Szép, egyenletes parabola akciót sikerült lencsevégre kapni. Könnyedén elérte a végszerelék az etetés túloldalát, ami kb. 100 m távolságra volt a parttól.
A bedobás után elmaradhatatlan zsinórsüllyesztés következett, majd a nyeletőfék bekapcsolása után lassan feszítettem meg főzsinórom, hogy a leadcore végig a fenéken maradjon. Felkerülhetett a swinger és már csak várakozni kellett az első halra. Bedobás után 10 perccel már megérkezett az első jelentkező. A hajtókaron egy kis tekerés után a nyelető visszaváltott, megvolt a kontakt a hallal és bevághattam. A bedobás miatt satura állított féket lazábbra vettem. A hal nagyon erős volt és meglepő módon végig a víz felszínén küzdött. Erősen húzott balra, két szomszédos horgász szerelése fölött is átment, szerencsére nem okozott gubancot. A bot nagyon jól közvetített, könnyedén dolgozott a nagytestű hal alatt egész fárasztás alatt. A part elé érve a hal már kellően elfáradt, nem kellett sokáig próbálkozni a merítéssel. A matracra téve fáradtan pihegett a szép 7 kg körüli töves.
Újracsalizás után ezúttal még bátrabban lendítettem meg a botot, és ismét az etetés túlsó végére esett az ólom. A halak aktívak voltak a reggeli órákban, így nem kellett sokat várnom a következő kapásra sem. A Karma 7000 nyeletőféke jól vizsgázott, a hirtelen megugró hal nem pörgette túl a dobot, nem kellett tartanom a kellemetlen gubancolódástól. Bevágás után megállt a bot a kezemben. Nagy, lomha hal volt a horog végén. A vékony zsinór sokat nyúlik, így nagy távolságnál mindig kellő időt biztosít számomra, hogy kilazítsam a féket. Nem kell tartanom tőle, hogy a hal kitépi a szájából a horgot. Úgy indult meg, akár a gőzmozdony, és ez a hal is a víz tetején küzdött, akárcsak előző társa. Jobbra indult el az etetésről ellentmondást nem tűrően. Nem tudtam jobb belátásra bírni, így átment Matyi zsinórja felett. Amint nyertem pár méter zsinórt, a hal megugrott és feltartóztathatatlanul indult meg a tó belseje felé. Körülbelül negyven méter zsinórt húzott le a dobról, mire megállt és ismét tudtam tekerni az orsón. Lassan tudtam csak magam felé húzni, így elhúzódott a fárasztás.
A part előtt hosszú harc következett, sokáig nem mutatta magát a behemót. 15 perc fárasztás után adta fel és került a matracra. Gyönyörű töves tátogott a merítőben. Amint meglazult a zsinórom, ki is köpte az apró szakállú horgomat. A mérlegelést követően 14,75 kg-ot nyomott. Ennél jobb tesztalanyt nem is kívánhattam volna a botnak.
Ahogy egyre melegebb lett az idő, a kapások száma is jelentősen lecsökkent. A pontyok felhúzódtak a tőlünk balra lévő sekélyebb vizekbe. Három halat vesztettem a nap folyamán, közülük az egyik megtépett, amire már rég nem volt példa. A füstölős kapás után összeszedte Matyi két szerelékét is. Kigubancolni esélyünk sem volt, nem láttuk az erős fényben a zsinórjainkat. A megugró hal a megsérült zsinóromat könnyedén eltépte. Mint később kiderült, szerencsére a többi damil nem sérült meg. Szinte végig 16 mm-es golyóval horgásztam, mégsem fogtam 4 kg alatti halat, Matyival ellentétben, aki húszas bojlival sok kispontyot fogott, köztük egy-két termetesebb példánnyal. Íme, néhány szebb hal, amit még a nap folyamán sikerült partra segítenem a Trinity Carp és Karma 7000 párossal:
A közelgő vihar hazaüldözött minket, de a felejthetetlen élményeket magunkkal hoztuk mindketten.
Eljött az idő, hogy összefoglaljam pár mondatban, amit a felszerelésekkel kapcsolatban tapasztaltam. A bot megbízható volt az egész horgászat alatt, nem kellett igazgatni a tagokat, nem fordult el egyik sem a lendületes dobások közben. Kellő erőtartalékokkal rendelkezik a bot nagyobb testű halak fárasztásához is. Nyele az átlagosnál picit hosszabb, kényelmes fogást biztosít dobáskor. Dobósúlyát 90-110 g-ra becsülném. Az erős szélben felraktam rá a 110 g-os ólmot is, hogy könnyebb legyen magam elé dobni. Nem jelentett nagy terhelést a botnak, de nem javaslom ennél nagyobb súly használatát hozzá. A bottest kellemesen rugalmas, jól csillapít dobások után és hal alatt is nagyon jól dolgozik, felőrli ellenfele erejét. Kezdő és haladó pontyhorgászoknak is ajánlom, dobáshoz és behordáshoz egyaránt jó választás. Aki viszont igazán nagy távolságokra szeretne horgászni, tartósan 100 m fölé akar dobálni, annak nem javaslom ezt a típust.
Az orsó igazán jól megtervezett, masszív szerkezet és a súlya is jónak számít ebben a kategóriában. A nyeletőfék és az első fék is megbízható, nem tapadt le egyszer sem. Jó minőségű zsírral látták el a gyárban, így pár évig biztos nem lesz gondunk erre sem. A 12+1 csapágy nagyon sima, halk futást biztosít számára, bejáratás után szinte magát tekeri. A zsinórképe is megfelelő, a kúpos kialakítású dob igazán alkalmassá teszi nagy távolságok meghorgászására. Kezdő és haladó horgászoknak egyaránt ajánlom, és olyanoknak is, akiknél magasan van a mérce a felszerelésüket illetően. Kisebb távokra behordáshoz is használható, de zsinórkapacitása nem elég vastagabb zsinórt igénylő nagyobb távú behordásokhoz.
Remélem, minden felmerülő kérdésetekre választ találtok a cikkemben ezekkel a Nevis felszerelésekkel kapcsolatban. Minden kedves Olvasónak kellemes napot és szép halakat kívánok!
Sipeki Gábor
Fotók: Orosz Mátyás, Sipeki Gábor
