A Szélesszájú Kisbéka sétált az erdőben. Találkozott a farkaskutyával.- Szia! Én vagyok a Szélesszájú kisbéka! Hát te ki vagy?- Szervusz! Én vagyok a farkaskutya!- Az hogy lehet?- Édesanyám farkas volt, édesapám kutya.- Érdekes! - szólt a Szélesszájú Kisbéka, és továbbugrált. Találkozott az öszvérrel.- Szia! Én vagyok a Szélesszájú Kisbéka! Hát te ki vagy?- Szia! Én vagyok az öszvér.- Érdekes szerzet vagy te, hogyan lehetséges ez? - kíváncsiskodott a Szélesszájú Kisbéka.- Anyám egy ló, míg apám egy szamár volt.- Hmmm. Ez is érdekes - gondolta a Szélesszájú Kisbéka, és továbbugrált, mígnem találkozott egy újabb teremtménnyel.- Szia! Én vagyok a Szélesszájú Kisbéka! Hát te ki vagy? - tette fel a szokásos kérdését.- Szervusz! Én vagyok a lótetű!- Na tudod, kivel szórakozz!
Hogy került egy vicc a bevezetőbe? Egyrészt, hogy felkapjátok a fejeteket. Mi a ménkű lesz ez? Másrészt, akár a Szélesszájú Kisbéka, én is hitetlenkedve tartottam a telefont, mikor felkértek a következő termék bemutatására.
Milyen botról van szó? Match és feeder egyben? Mit mondjak, igen kíváncsi lettem az új összeállításra. Hogyan lehet a két különböző módszerhez összeházasítani a két különböző botot úgy, hogy az új bottípus megőrizze mindkét szülő vonásait? A „randevú” előtt leinformáltam az új kérőt, de a fellelhető leírástól (termékismertetőtől), bevallom, nem lettem okosabb. A katalógusban ez olvasható a botról:
„Ez a sokoldalúan alkalmazható bot a felső tag cseréjével alkalmassá tehető feederhorgászathoz vagy úszós horgászathoz. A feeder változathoz két hosszú quiverspicc jár.”
„Na ja. Lótetű!”, gondoltam hirtelen. Szerencsére nem az a „pali” vagyok, aki ne szeretne alaposan utánajárni a dolgoknak, mielőtt „sommás” véleményt alkotna, ezért a dolog pozitív oldaláról fogtam a dologhoz. Legalább nem vezethet félre a katalógus, és nem alakul ki bennem semmilyen elvárás a bottal kapcsolatban. Meglátom, milyen lesz, mire képes, és kiderítem, de legalábbis megpróbálok rájönni a Shimano fejlesztőmérnökeinek gondolatmenetére.
Peti egyik kollégája még az elmúlt évben szert tett egy ilyen match/feeder botra. Megkértem, hogy összegezze a tapasztalatait: miért esett pont erre a botra a választása, és milyen tapasztalatokról tud beszámolni az eddigiek alapján. Egy rövidke e-mailben meg is osztotta velem tapasztalatait, amelyeket most szó szerint beidézek, mert pontosan körvonalazza azt, amiről az elkövetkezőkben szó lesz.
„SHIMANO Hyperloop AX Multi Match & Feeder
Régóta szemeztem ezzel a horgászmódszerrel, aminek az lett a vége, hogy bementem egy horgászboltba és akkor még nem ismervén a dolgokat, vettem egy kb. 5000 Ft értékű, noname (Negra) matchbotot. Volt neki szép súlya és kőkemény is volt ráadásul, szóval egy megváltás volt az, amikor általad (Peti) értesültem a Hyperloop akkori akciós áráról, megvettem és kipróbáltam. Élmény volt, és szerencsém is volt, hogy nem szegte kedvemet az előző bot!
Hogy miért vettem ezt a botot?!
Főleg azért, mert te ajánlottad és nagyon kedvező volt az akkori ára, bár a jelenlegi 26.990-es árat is rendkívül korrekt árnak tekintem, figyelembe véve a bot tulajdonságait. Ennyi pénzért van egy, vagyis két nagyon jó minőségű botod, és ezt tartom az egyik legjobb és legpraktikusabb tulajdonságának. Többször előfordult velem az, hogy annyira szeles volt az időjárás, hogy értelmetlen lett volna úszózni, és természetesen másik botot nem vittem magammal. Ennél a botnál azonban gyorsan átszereltem, és pecázhattam is tovább, de olyan is előfordult velem, hogy nem vittem az úszókészletemet. Semmi gond, maradt a feederezés.
A másik jó tulajdonsága a toldalék. Sokat jelent az 50 cm + vagy - olykor.
Sokszor pecázgattam fűzfákkal övezett partmentéken, és ilyenkor ez a tulajdonsága is sokat segített, bár számolni kell azzal, hogy a tag kivételével csökken a pontosság, legalábbis én ezt érzékeltem. Érzékeny botról van szó, rendkívül élvezetes a keszegezés, a kárászozás vele, de nem okozott problémát a tavasz eleji, 5 kg-os ponty kifogása sem, bár igazából a nagyobb testű halaknál sok a munka vele, éppen a lágysága miatt. 15 gramm a dobósúlya matchezés esetén, számomra a 12-14 g körüli wagglerek jelentették az optimumot, ez az az érték, amivel nagyon pontos a bot, és amivel nagy távolságok érhetőek el. Próbálgattam nagyobb súlyú wagglert is, de nem hiába van ráírva a 15 g, e felett már rosszak voltak a dobások, sőt a 14-16-os zsinórnak sem tett igazán jót, olykor szakítottam. Feederezésnél sem érdemes átlépni a 40 grammos határt. A botnak ez a része is nagyon finom, érzékeny, pontos, de a súlyhatár fölött nehezen kezelhető. A bot finomsága, lágysága egyébként lehetővé teszi az egészen vékony zsinór használatát, és ezt, nagyon szeretem benne. A súlya számomra nagyon megfelelő (kb. 230 g), egész napos pecázások is nagyon élvezetesek vele.
Szerintem kezdő finomszerelékes horgászok számára ideális ez a bot értéke, tulajdonságai miatt is, sikerült maximálisan beleszerelmesednem ebbe a módszerbe, és az igazság az, hogy nem akarnám lecserélni ezt a botomat, sőt várom a következőt!”
Lássuk akkor magát a botot, valóban igazolja-e a leírtakat.
A Hyperloop széria köztudottan az alacsonyabb árkategóriában indul versenybe a vásárlók kegyeiért, és aki azt gondolja, hogy itt már elegendő maga a Shimano név is, az téved. Napjainkra bizony elképesztő a kínálat minden szegmensben. Mindezek tetejébe a vásárlói elvárások is egyre magasabbak. Nem csak a csúcskategóriában kell elkápráztatni a nagyérdeműt. Itt persze könnyebb lehet a dolga a mérnököknek. Ebben a kategóriában valójában a pénz nem számít, azaz bátran lehet költeni a fejlesztésre, formatervezésre, a lényeg, hogy olyan legyen a késztermék, amelyet kézbe véve a vásárló „nem tud letenni”.
Az alacsonyabb árral rendelkező termékek is profitálhatnak azonban a „csúcstermékekből”. A cégek zászlóshajóinál alkalmazott megoldások idővel átkerülnek ezekre a botokra is, hiszen addigra ott már újabb „szemkápráztató” megoldásokkal rukkolnak elő. Gondoljunk csak a gyűrűzésre, orsótartó megoldásokra, de akár a botok anyagaira is. Egy mai „olcsóbb” bot ezelőtt 15 évvel csúcskategória lehetett volna. Mindezt csak azért tartom fontosnak megemlíteni, mert vallom, hogy egy ilyen felszereléssel is lehet élmény a horgászat. Az előző bemutatóban már részleteiben is körbejártam a témakört, ezért itt most nem időzöm tovább, inkább nekilátok az ismerkedésnek.
Az első találkozás mindig a bot csomagolásával kezdődik. Szívem szerint kemény tok nélkül nem engednék ilyen finom pálcákat forgalomba hozni, de meg kell barátkoznom az egyszerű vászon botzsákkal. Azért a tépőzáras megoldással, amelynek segítségével könnyedén, és legfőképpen gyorsan lehet elrejteni a botot úgy, hogy a korábbi „madzagos” megoldás helyett is két tépőzár segít a tagok egymás mellé rendezésében, valamelyest enyhül a szigorom. A vászontokból sorra kerülnek elő a tagok. Szám szerint 4 tag és 2 rezgőspicc kerül elő.
A nyéltag felett azonban tovább „darabolható” a bot, tehát az egész tulajdonképpen 5 külön elemre bontható. A nyéltag feletti tagra kéttalpas gyűrű került, a továbbiak egy talpon nyugszanak. Az illesztések úgynevezett „stucnis” megoldásúak, magyarul nem közvetlen az előző tagra csúszik a következő, hanem egy, a botnál vékonyabb karbon csonkra illeszkedik a következő tag. (Hogy miért nevezzük stucnisnak, mikor a stucni jelentése érmelegítő, lábszárvédő, söröspohár, még nem tudtam megfejteni.)
Ez az illesztési mód jobb tartást biztosít a botnak, karakterisztikáját, (görbületének ívét) hivatott szebbé tenni. A bot anyaga a korábbi bemutatóban szereplő Hyperloop matchbottal megegyező XT30 karbon, de ennél a botnál a teljes bottesten végigfutó spirálerősítéssel találkozom. A gyűrűk felkötése, lakkozása rendben.
A tagokat külön-külön veszem szemügyre. Minden tag végén egy számozott felirat segít a tagok sorrendbe rendezésében. Ha ez a rányomott „sorszám” egy vonalba kerül, a következővel, biztosak lehetünk abban, hogy a gyűrűk is szép, egyenes vonalban követik egymást. Hasznos segítség lehet ez azoknak, akik hajlamosak kicsit „félrenézve” összerakni a botot.
A match tagnál érdekes dologra leszek figyelmes. A matchbotként összerakott pálca hihetetlen lágy, a spicce kimondottan vékonyka. Alaposabb szemrevételezésnél felfedezem, hogy a spicc külön van beillesztve a tagba. Az illesztés azonban szemmel alig észrevehető, alaposan beágyazták. Ezt a megoldást a tűspicces matchbotoknál alkalmazták, alkalmazzák ma is. (Sokat morfondíroztam azon, hogyan képesek egy feederbotnak matchbot jelleget kölcsönözni, hiszen a két módszer egészen más feladatok elé állítja a botot. Ez a megoldás is lehet kulcsa a dolognak.)
A match tagot egy hajszálnyival nagyobb gyűrűkkel látták el, mint a feedert. Karakterisztikája egyértelműen lágy, csillapítása kissé lassú, ami előrevetíti a nagy tömegű wagglerek használatának elvetését. Rajta - matchbotként használva - 15 grammban jelölik meg a legnagyobb dobósúlyt. Igazuk lehet.
A toldóval mért bothossz 390 cm. A toldót kivéve a bot teljesen megváltozik. Irgalmatlanul ellágyul, ami az egészen könnyű wagglerek esetében előny lehet, ám a bot lifegése a dobások pontosságát negatívan befolyásolja, ahogyan azt a beidézett levélben is olvashattuk. A toldót kivéve még egy nagyméretű gyűrűtől is megszabadítjuk a botot. Szerencsésebb 390 cm-ben használni, ahogyan azt a gyártó is javasolja.
A dobásokat egy 14 grammos wagglerrel végzem. Alaposan megsuhintva a botot kb. 40 méterig jó vagyok, de 30 métert erőlködés nélkül is megdobok. A bot - jellegéből adódóan - nem is hivatott többre, aki 70 métereket szeretne dobni, ne ezt a botot válassza! Felcsatolok egy 18 grammos wagglert. Ez már nem neki való, a feltüntetett dobósúlyt valóban komolyan kell venni. Nézzük a botot, mit szól a terheléshez. Alaposan megnyúzom. Görbületének ívét a toldó töri meg. A bot első része remekül dolgozik, de a toldó „felkeményíti” a botot, csak komoly terhelésnél kezd dolgozni a bot alsó része. (A toldót kivéve már nyélből hajlik, de többet veszítünk így a réven, mint amit nyerhetünk a vámon.)
A kisebb halaknál jó szolgálatot tesz a lágy, finom spicc, de egy komolyabb jószággal el lehet bíbelődni. Az biztos, hogy nem egy nagyhalas matchbotot kap az, aki ezt a botot választja, igaz, ezt senki nem is állítja róla.
Áttérek a feeder részre. A match tagot egy pillanat alatt lekapom a botról, és helyére a feedert illesztem. A bothoz kettő darab (1 oz és 2 oz) carbon rezgőspicc jár. A markánsabb 2 unciás spiccel próbálkozom. 25-30-40 grammos ólmokkal dobok. A legkezesebben a 30 grammossal viselkedik. Az 1 unciás finomabb spiccre cserélve egy 25 grammos ólommal érzem a legjobbnak. Érzékeny, finom műszer, ahogyan a matchbotnál már kiderült, nem egy távdobó, nagyhalas pálca, inkább a 30-40 méteres közeli sávban érdemes vele keresgélni. A feederként „felszerszámozott” botot is terhelés alá vonom. Nem ér meglepetés, ugyanazt tapasztalom, mint az imént, mikor matchbotként vontam kérdőre. A toldót kivéve ellágyul a kezemben, a toldóval jobban keménykedik. A toldót kivéve „pickeres” érzésem támad. Part közeli, érzékeny pecához ideális, ahol csak szinte be kell ejteni a horgot. A finomabbik spicc a leheletet is jelzi, bár a halak ritkán lehelgetik a csalit, ezért inkább úgy fogalmazok, egy apró pöccintés is láthatóvá válik, ha nem alszunk rá a kapásra. A botot rugalmassága alkalmassá teszi a vékony zsinórok használatára, de a felesleges kockázat elkerülése végett 14-16-osnál nem tennék rá vékonyabbat. Az előbbi méretet is inkább matchbotként történő használatához javaslom, feederezni szerencsésebb a pár tizeddel vastagabb méret.
Gyártó | Shimano | |
Típus | Hyperloop AX Match&Feeder | |
Teljes hossz - toldóval (mért!) | 393 cm | |
Teljes hossz - toldó nélkül (mért!) | 347 cm | |
Teljes nyél hossz (mért!) | 58 cm | |
Alsó nyél hossz (mért!) | 42 cm | |
Szállítási hossz | 129 cm | |
Bot tömege - toldóval (mért!) | 204 g | |
Bot tömege - toldó nélkül (mért!) | 164 g | |
Gyűrűk száma matchbotként | 13 db | |
Gyűrűk száma feederbotként | 15 db | |
Gyűrűk típusa | SIC | |
Tagok száma | 5 db | |
Illesztések | csapos illesztésű | |
Bot anyaga | XT30 carbon+TCurve | |
Legvastagabb átmérő | 15,2 mm | |
Dobósúly matchbotként | maximum 15 g | |
Dobósúly feederbotként | maximum 40 g | |
Optimális úszó méret | 10-14 g | |
Optimális kosár méret | maximum 30 g | |
Ideális főzsinór méret | 0,16 mm | |
Orsóval szerelve átbillenési pont az orsótól mérve toldó nélkül: | 14 cm | |
Orsóval szerelve átbillenési pont az orsótól mérve toldóval: | 22 cm |
Apropó, damil. Egy combóról van szó, amihez ugye jár egy orsó is. Mentségemre szóljon, az orsóval már találkoztam, miközben a bot ismeretlenként érkezett, ám ennek ellenére sok érdekességgel szolgált.
Ehhez a bothoz egy Shimano Stradic 3000S GTM-RB tartozik. A bot ezzel az orsóval jó összhangban van, nem érzem a nagyobb méret hiányát. Nem nagy távolságokat kell dobni, a bot maga is könnyű, lágy pálca, ezzel az orsóval is egyensúlyban van.
Gyártó | SHIMANO | |
Típus | Stradic 3000S GTM-RB | |
Tömeg (mért): | 310 g | |
Áttétel: | 6,0:1 | |
Méret: | 30 | |
Csapágy: | 4 golyóscsapágy + 1 tűgörgős csapágy | |
Dob, pótdob: | Hidegen sajtolt aluminium dob és pótdob | |
Dobemelés: | Lassú dobemelés | |
Visszaforgás gátlás: | azonnali visszaforgásgátló | |
Hajtókar: | Hiper hajtóművel kombinált dupla hajtókar | |
Fékrendszer | hátsófék+harcifék | |
Zsinór behúzás: | 85 cm | |
Zsinór kapacitás | 0,20 mm / 220 m | |
Orsóház anyaga: | XT7 grafit |
A Stradic az orsók között kivívott előkelő helyével mindenképpen emeli a combo értékét.
Mindkét matchdob 240 méter 0,18 mm-es damilt képes befogadni úgy, hogy egy hajtókar fordulattal 85 cm zsinórt csavar maga köré. Érdemes alátölteni a dobnak, ha vékonyabb zsinórral töltjük fel. Ezt egyszerűen megtehetjük. Vegyünk olcsó monofil zsinórt. Első lépésben a használni kívánt damilt csévéljük a dobra, majd az olcsóbb zsinórral összekötve már ezzel folytassuk a műveletet addig, amíg tökéletesen fel nem töltöttük a dobot. Cseréljük le az orsón a dobokat, és a már feltöltött dobról a másik, még üres dobra csévéljük át a zsinórt. Az eddig alul található zsinórunk felülre kerül. A fotókon könnyen nyomon követhető ez a nem túl bonyolult manőver.
Nézzünk egy rövid összefoglalást:
Ez az összeállítás azokat a horgászokat célozza meg, aki szeretnének egy olyan magas minőségű felszerelést, ami több célra is használható. A mindkét módszer iránt érdeklődő horgászok közül nem mindenki teheti meg, hogy külön felszerelkezzen egy feeder- és egy matchbottal. Sőt talán még el sem tudja dönteni - amíg ki nem próbálja -, hogy melyik áll közel a szívéhez?! A két különböző finomszerelékes módszerből ezzel az összeállítással ízelítőt kaphat. Nyílván kompromisszumot kell kötni, hiszen ez a bot nem veheti fel a versenyt egy csak matchbotként vagy csupán feederbotként használatos pálcával, de véleményem szerint az arany középutat sikerült megtalálni. Az orsóval együtt jó ár/érték arányú felszerelést kapunk. Nagyon tudom ajánlani azoknak is, akik gyermeküket szeretnék beoltani a finomszerelékes peca szeretetével. Mindenképpen költség-hatékony megoldás, és az ezzel a szereléssel fogott kárászok, kisebb pontyok sokkal nagyobb élményt fognak jelenten a kis horgászpalántáknak, mintha egy nehéz durunggal csévélnék ki őket. Jó szolgálatot tehet még azoknak a horgásztársaknak is, akik egy kis változatosságra vágyva, szakítva a hagyománnyal, szeretnék megtapasztalni, mire is képes egy match- vagy feederbot, ha haltalannak tűnő vízen finomabbra hangoljuk a felszerelésünket. Amit Peti barátja írt a botról, megállja a helyét. A toldó mellőzésével akár egy bokor alól is horgászhatunk, de a távolabbi, pontos dobások érdekében célszerű a toldóval növelt hosszban horgászni. A megadott dobósúly-tartomány határain belül maradva mindenki ízelítőt kaphat mind a matchbotos, mind a feederbotos horgászat szépségeiből. Végül is talán ez lehetett a Shimano fejlesztőinek is a célja. Hogy ez mennyire sikerült nekik? Az eddig eladott botok számából ítélve egészen jól. A most kialakított szett árát tekintve, a felhasználók tábora minden bizonnyal tovább nő. Kíváncsian várom az ő tapasztalataikat is!
(X)
Írta: Polyák Csaba (csabio)
Fotók: Takács Péter