Egy horgász életében a legnagyobb öröm halat fogni, de hogy a nagy halat ki tudjuk fogni, szükségünk van rengeteg dologra az alap felszereléstől kezdve a legfontosabb, elmaradhatatlan kellékig. Nagy boldogság volt számomra, mikor megkaptam a választ a benyújtott pályázatra, miszerint részese lehetek egy horgászfelszerelés tesztelésének. A nagy örömöt csak az tudta fokozni, mikor a szállító kézbesítette a csomagot, és utána már csak a szabadnapokat kerestem, amikor kiülhetek a tópartra és tesztelhetem a várva várt felszerelést. Tópartként a helyi, nyugodt környezetű vizet választottam, úgy gondoltam, hogy a legmegfelelőbb egy olyan tópart bemutatása, ami nagyon sokat jelent számomra. A teszthorgászatot már régóta ki szerettem volna próbálni, ezért mikor megláttam a pályázatot, rögtön azt mondtam: „Na, ez az, amit én akarok csinálni, teszthorgász akarok lenni!” - és sikerült.
A felszerelés megérkezésekor nagy boldogság töltötte el a szívemet, és már alig vártam, hogy kipróbáljam. Ahogy a képen látható, gondosan és szépen becsomagolt felszerelés, már csak arra vár, hogy kicsomagoljam. A csomag felbontása közben azon gondoltam, hogy milyen szerencsésnek mondhatom magam, mivel nem mindenki életében adatik meg, hogy álmait valóra váltva teszthorgász legyen a Haldorádó által kapott horgászfelszereléssel.
A novemberi hónap folyamán pár alkalommal sikerült kijutnom a tópartra. A tópartot körülölelő fák már különböző színbe borultak, amit a tó felszíne visszatükrözött a szikrázó napsütésben. A tó Szlovákiában helyezkedik el egy kis faluban, Balázsfán. Közel áll hozzám, mivel ezen a tavon horgásztam először életemben és itt fogtam a legtöbb halat.
Íme, egy kép a reggeli órákból, mikor így, november vége felé már enyhén deres volt a fű is. Szép napsütéssel ébredt a természet, az idő mégis fagyos volt. Kiválasztottam egy megfelelőnek látszó horgászhelyet. Több alkalommal próbálkoztam a tó több pontján: legjobbnak a déli oldal bizonyult.
A felszerelést teljes egészében becsomagolva kivittem a tópartra. Első alkalommal a tó északi részén szemeltem ki egy jónak látszódó helyet. A képen a becsomagolt új horgászfelszerelés, valamint a horgászat elmaradhatatlan kellékei találhatóak.
Kezdtem a csontkukacok tisztításával, melyeket a fűrészportól megszabadítva átszitáltam, hogy a következő műveletem során egyszerűbb dolgom legyen. Úgy gondoltam, hogy 1 liter csontkukac elegendő egy egyszeri horgászathoz. A következő lépésben egy trükköt mutatok be, hogy miként is lehet még a halakat jobban odacsalogatni az etetésre.
Az etetőanyagom mellett csontkukacot fogok kukoricával keverve ragasztani. Az ősz vége felé, a hosszú tél előtt a halaknak nagy szüksége van a fehérjebevitelre. Ilyenkor táplálékként és csalogatóanyagként a csontkukac jöhet szóba, melyet megspékeltem kevés csemegekukoricával. Epres aromájú ragasztóport választottam, hogy fokozzam az ízeket.
Jöhet a ragasztási folyamat! Elsősorban a megtisztított száraz csontkukacokra szórtam kicsit több ragasztóport, mint általában, mert a kukoricát is meg kell ragasztani vele. Szárazon eloszlattam a csontikon és rászórtam kevés csemegekukoricát, majd végül egyenletesen összeráztam. Végül vizet spricceltem rá, kicsit összedolgoztam és vártam.
Amíg a ragasztó megköt, addig elkészítem az etetőanyagot, mely 0,5 kg Haldorádó Secret Carp volt. Ezt benedvesítettem és gondosan áttörtem egy közepes méretű törőszitán. Úgy gondoltam, hogy a sok csontkukac mellett 0,5 kg elegendő lesz belőle egy horgászathoz. A hideg víz miatt sokat gondolkodtam azon, hogy vajon édes vagy fokhagymás etető anyaggal próbálkozzam. Végül maradtam a Secret Carpnál, mivel több tapasztalatom és eredményes horgászatom volt ezzel az etetőanyaggal, mint a fokhagymással. Ez az etetőanyag gondosan összeválogatott alapanyagokból készül, azért is volt többször eredményes a horgászataim során.
Végül elkészült az menü a halaink számára. Látható, hogy a kukorica és a csontkukac szépen összeállt. Az etetőanyag kellő nedvességgel szívta meg magát. A horogra csontkukacot, kukoricát és néha apró méretű technopufit tettem. A képen látható mennyiség ilyen időben három-négy órás horgászatra elég.
A legfontosabb alkotóelem Nevis Torrent Carp Feeder és Carpex 5000 orsó. Ezután jönnek a kiegészítő kellékek. Főzsinórnak 0,20 mm-est csévéltem az orsó dobjára, mely szintén Nevis márkával fémjelzett volt. Csúszó végszereléket használtam: egy Haldorádó Special Round 1XL kosarat választottam, melyet karabinerbe akasztottam. A forgó és a kosár közé egy Carp Expert szilikon gyöngyöt helyeztem be. A horogelőke vastagsága 0,14 és 0,16 mm, a horog pedig Colmic Match Line 12-es és 16-os volt. A tesztelés folyamán a 30 centiméteres horogelőke-hossz bizonyult ideálisnak. A kosarat ólom nélkül alkalmaztam, hogy minél kisebb zajt keltsen a becsapódáskor, mivel sekélyebb vízben horgásztam.
A horgászládát gondosan elhelyeztem a tóparton, lábakat szorosan rögzítettem, hogy véletlenül se csússzak a hideg vízbe, és hogy kényelmesen tudjak majd horgászni.
Az etetőanyagok elkészültek, így felültem a ládámra, hogy összerakjam a legújabb feederbotomat. A horgászfelszerelés összerakása után felszereltem a legújabb Nevis horgászbotomat is a megkapott Carpex 5000 orsóval. Fontos, hogy a bottagokat pontosan illesszük egymásba, hogy a dobás minél könnyebb és biztonságosabb legyen. Már éreztem, hogy a bot gerinces, viszont a spicce lágyabb. A zöld spicc a leglágyabb, viszont ahogy az első bottagba szerettem volna beleilleszteni jött a gond, hogy egy picikét nehézkesen tudtam stabilizálni őket.
Elkészült a végszerelék is, és a horgászbot is készen áll a tesztelésre. Egészében gerinces botról van szó, mely alkalmas a pontyhorgászatra, viszont még nem volt szerencsém ezt tapasztalni a tesztelés során, mivel pontyot nem sikerült vele fognom. A hosszabb nyélnek és a nagyméretű gyűrűknek köszönhetően könnyedén lehet nagy, akár 80 méter feletti távolságba dobni is a bottal. A pontosság számomra ilyen távolságban már kicsit gondot okozott, mivel saját horgászbotjaim nem ilyen gerincesek, mint ez a feederbot, de a több próbálkozás végül eredményt hozott, 80 métert meg tudtam pontosan etetni és horgászni. Számomra kicsit szokatlan a kemény bottest, de éreztem, hogy egy masszív és jó feederbotot tartok a kezemben. Az orsó passzol a 360 H feederbothoz. A nyeletőfék kifinomult és precíz, ellentétben az első fékkel. Számomra az első fék nem volt annyira precíz.
Fontos a megfelelő támpont kiválasztása a pontos horgászathoz. A túlpart körülbelül 100-110 méterre található, attól visszább kb. 20 méterrel dobtam, mely olyan 80 méter távolságot jelent. Támpontom a szemközti, egykor öntözőházként szolgált épület sarka volt. Az alapozó etetés után eljött a csalival végrehajtott első dobás. A kosárba ragasztott csontkukac és kukorica keveréke került, amit kis etetőanyaggal zártam le. A horogra három szem csontkukacot tűztem. Folyamatos dobálással próbáltam a halakat egy helyre gyűjteni. Csalikat is mindig kombináltam: kukoricából, csontiból szendvicseket készítettem a horogra, vagy éppen lebegtetve próbálkoztam.
Ismételten fontos a pontosság. A képen is jól látható, hogy kicsit merevebb botról van szó, viszont egy kis gyakorlással könnyedén, pontosan egy helyre lehet juttatni a végszereléket.
Az első jelentkezőnk egy szép sügér volt. 0,38 kg-ot nyomott, ami sügérhez képest szép tömeg. Ebben a tóban nem ritkák az ilyen példányok, bár pontyot vagy kárászt vártam, elégedett voltam és bíztam egy következő mutatós példányban.
Teszthorgászataim során egy derék kárászt is sikerült a fognom. ami meghaladta a 0,5 kg-ot. A következő képen látható, hogy a kifogott kárászunk nem túl vidám, mivel ő még nem tudja, hogy őt is visszaengedem a társaihoz, mint az előző kárászt.
Erről beszéltem, nem kellett tartani, hogy bajod esik, már vissza is engedlek éltető elemedbe, a vízbe.
Ahogy esteledett, úgy horgászatunk is véget ért. Teszthorgászataim során bíztam benne, hogy legalább egy pontyot fogok, hogy megtudjam, mégis milyen erő rejlik ebben a feederbotban, de sajnos ezúttal is csak pár szép kárászt és egy annál is szebb sügért sikerült fognom. Úgy érzem, hogy ez a bot többre képes, mint amennyire megismertem, és a hétvégi horgászversenyen megmutatja igazi arcát.
Befejezésként egy újabb kárászt sikerült fognom, melynek hátúszója menti részt sajnos egy ragadozó lepikkelyezte. Ez a kárász nem volt több mint 35-40 dkg, de szép befejezése az élménybeszámolómnak. Vissza is engedem, hogy még máskor is kifoghassam.
Both Norbert (norbii94)
