Üdvözöllek benneteket a Meg-HAL-lgatás következő részében. A mai horgászaton egy igazán sokszínű vendéggel fogok együtt a halak nyomába eredni. Fogadjátok szeretettel Bereczki Zoltánt! Ezen a pecán Zolival fogok beszélgetni, miközben remélhetőleg fogunk szép halakat. Lássunk hozzá!
Mielőtt elkezdtünk volna horgászni, megkérdeztem Zolit, hogy milyen kapcsolatban áll a pecázással, horgászott e már valaha.
Bálint: Mesélj kicsit arról, mielőtt elkezdenénk horgászni, hogy tulajdonképpen hogyan is állsz ezzel a dologgal!
Zoli: Olyan 6-8 éves lehettem, amikor a szüleim úgy gondolták, hogy valami hobbi kell nekem. Egészen addig, amíg a főiskolára fel nem vettek, és rá nem jöttem, hogy nekem a színpad az életem, addig nagyon aggódtak értem, hogy mi lesz belőlem. Mindenféle dolgot kipróbáltak, hogy hátha sportoló leszek, hátha gazdasági szakember vagy esetleg legalább egy horgász. Vettek nekem egy horgászfelszerelést, és én nagyon szorgalmasan Dunavarsányban jártam a bányatavakra horgászni, de viszonylag korán kiderült, hogy nem nagyon köt le ez a dolog.
Ezt követően megmutattam Zolinak azokat a felszereléseket, amikkel horgászni fogunk, majd a kezébe adtam a kosarat, a csalikat és megkértem, hogy készítse elő a bedobáshoz a szereléket.
Minden készen állt, nem volt más hátra, mint bevetni a végszereléket a vízbe.
Alig telt el 10 perc és máris elgörbítette egy hal a bot spiccét. Zoli nagyon nyitott volt a horgászatra, de egy dolgot kért, hogy ne kelljen a bottal „kirángatnia” a halakat. Kérését tiszteletben tartva elfeleztük a munkát: ő bedobta a szerelékeket, én kifárasztottam a halakat. Tökéletes csapatmunka.
A ponty visszaengedését követően visszaültünk székeinkbe és folytattuk a beszélgetést.
Bálint: Mondj pár szót, kérlek, arról, hogy mik azok a dolgok, amikért érdemes élni még ebben a nehéz időszakban is.
Zoli: Azért érdemes élni, hogy az ember ebben a nehéz időszakban újra fölfedezze a szakmája csodáját. Időnként az ember – főleg, amikor siker van – elfelejti, hogy mekkora dolog az, hogy teltház előtt játszhat. Amikor van egy pár üresebb ház és aztán egy előadáson megtelik csurig a nézőtér, akkor nem lehet máshogy elkezdeni, mint hogy az ember megpróbálja megélni a pillanatot. Ezért például érdemes élni.
Közben újabb halat sikerült akasztani, ez már egy egészen méretes példány volt.
A ponty visszaengedését követően folytattuk a „meghallgatást”. Ha kíváncsi vagy a beszélgetés és a horgászat minden részletére, akkor nézd meg a pecáról készült filmet a Haldorádó YouTube csatornáján!
Sikerült még egy halat akasztani. A mozgásából ítélve úgy gondoltam, hogy nagyobb lesz, mint az előző ponty, de a meglepetés csak akkor ért minket, amikor kimerítettük. Hogy kisebb volt-e, vagy nagyobb? A filmből kiderül!
Sajnos lejárt a horgászatra szánt idő. Megköszöntem Zolinak, hogy elfogadta a meghívásomat és eljött horgászni velem. Ha tetszett ez az írás, ne felejtsd el megnézni a horgászatról készült filmet! Találkozunk a következő részben!
Írta: Bank Bálint
Fényképek: Polónyi-Gyuricza Krisztián, Nagy Benjamin