Szezonnyitó horgászat a Verba tanyán

Szezonnyitó horgászat a Verba tanyán

A szokatlanul hosszúra nyúlt tél így, március közepére megtette hatását. Folyamatosan jönnek elő a megszállott horgászokon az elvonási tünetek. Egyre gyakrabban veszik elő a felszereléseiket, raknak rendet 25. alkalommal a horgászládájukban, vagy vásárolnak újabb és újabb termékeket pótcselekvésként, mintha addig is „horgásznának”. Aztán mikor végre elindul az olvadás, azonnal megtámadják a vízpartot.

Gyakorlatilag ez alól én sem voltam kivétel. A sokadik átpakolás után már alig vártam, hogy végre kimehessek a vízpartra és kipróbálhassam a hosszú tél alatt újonnan beszerzett horgászeszközöket.

Egész hetem szinte két dologból állt: időjárás-jelentés figyelése, valamint a reggeli és esti tószemle: vajon mennyi olvadt ki? Sajnos alig-alig nőtt a jégmentes terület. A másik variáció a Tisza folyó lett volna, de az egyik héten még jég alatt volt, a következőn már áradt… nem is akárhogy.

Sebaj, ha lesz akkora terület a Verba tanyán, ahol ki tudom próbálni a rakóst, horgászni fogok. Lesz, ami lesz!

Jég alatt az öreg folyó

A kiválasztott napra két terület olvadt ki annyira, hogy horgászati szempontból használhatónak volt nevezhető. Szerencsére erre a két helyre még nem pályázott sok horgász, így kora reggel csak két megszállott barátommal szálltam „versenybe”. Nem is volt igazán verseny, hiszen előre megbeszéltük, hogy nekem a rakós bot miatt alkalmas a sokkal kisebb vízfelület, míg ők feeder-picker kombinációval próbálkoznak majd.

Pont rakós méretű kiolvadt terület. Ez kell nekem!

A szezonkezdő horgászataim rendszerint nem indulnak zökkenőmentesen. Ezek nem nagy problémák, hanem csupán mosolygásra késztetik az embert, hogy semmi nem akar összejönni. Nézzük ezeket szépen sorban!

Hiába volt az időjárás-jelentés szerint aznap 10 fok feletti hőmérséklet, amikor napfelkeltekor a vízpartra érkeztem, még növekedett a jégtakaró. Jó kezdet…

Semmi baj, gondoltam, akkor legalább kényelmesen kipakolok.

Láda felállítva, rakós összerakva.

Hogy én mennyire utálom a jeget...

Jöhet az etetőanyag bekeverése. Igazából nem akartam túlzásba vinni, ezért az otthon talált tavalyi elfekvő készletet vettem elő, ami megmaradt. Milo Feeder Special etetőanyag, VDE epres pellet (3 és 5 mm-es), VDE Master pellet. Igazi, mindent bele koktél.

A bekevert etetőanyag. Ekkor még nem sejtettem mennyire „jól” sikerült

Kezdődhet az etetés! Az etetőcsészével betolt méretes gombócok kezdtek érdekesen viselkedni. Eszük ágában sem volt elsüllyedni. A harmadik gombócot toltam be éppen, amikor feltűnt, hogy valamik úsznak a vízen. Leginkább fagyott kutyagumihoz hasonlítottak az etetőgombócaim, amik, mint a jéghegyek úszkáltak az etetett terület felett. Már pont azon gondolkoztam, hogyan fogom szabadalmaztatni a Pop-up gombócokat, amikor szépen elmerültek.

A különleges Pop-up gombóc…
… úton befele

Gyorsan dobtam magam elé egy gombócot, amit bármennyire nyomtam össze, fenn lebegett a víz tetején, és lassan oldódtak le róla a csalogató falatok. Gyors telefonos segítség igénybevételével közölték velem, röhögés közepette, hogy SZÁRAZ a kaja, de ne csodálkozzak ennyire korán mással is előfordult már, bár nem sokakkal. Hiába éreztem úgy, hogy szerintem kellően nedves és jól tapadó, a víz nem úgy gondolta. Ennyire nem lehet rossz ez a keverék, hogy a víz sem fogadja be… A három Pop-up gombócomnak köszönhetően lassú, egyenletes felhős etetést sikerült létrehoznom, ami nem szerepelt a napi programban. Meg is jöttek a snecik.

Az utónedvesítéssel a probléma megoldódott. A gombócok végre úgy működtek, ahogy az elő van írva, merültek.

Lassan bontó etetőanyag, na de hogy el sem merül…jó nap lesz ez!

A szerelékkel nem variáltam igazán sokat. Elővettem egy tavalyi szereléket, így arról nem tudok érdemben nyilatkozni, hogy milyen lehetett a főzsinór, meg az előke. De nem is igazán számítottam olyan halakra, hogy gond legyen a fárasztás. Pláne a felhős gombócok után.

Honnan derül ki, hogy korán jöttünk ki horgászni??? Koppan a gombóc…

Ezután jött az újabb baki. A hideg miatt a csontik nem igazán vették észre, hogy kikerültek a hűtőből, sőt lehet, hogy még jobban fáztak, mert a hűtőben nem 0 fok alatti a hőmérséklet. Ennek az volt az eredménye, hogy petyhüdt kukacok várták a horogra tűzést. Gyakorlatilag meg sem moccantak. Így hiába terveztem mára a sprinkle pot kipróbálását, a csontik „betegsége” miatt ez egyelőre tolódott. Ugyanis a potok működésének a feltétele az életvidám csonti, nem az ilyen… izék.

Sok szenvedés árán indult el a horgászat

A különleges gombócaimnak köszönhetően a küszök hada várta az újabb etetőanyag érkezését, ezért úgy döntöttem, megnézem a másik próbálkozó csapatot, mert ez már nekem is sok volt.

Kapás… fárasztás nuku…
… és a zsákmány! A huszadik után megunja az ember

A feeder-picker csapat szerencsésebben kezdte a napot. Nekik nem voltak hasonló kalandjaik. A jó helyválasztásuknak köszönhetően szépen fogtak keszeget, snecit és bizony pontyot is. Nem a tóra jellemző kapitális méretűt, de akkor is pontyot.

A picker bot messze a legeredményesebb volt ezen a napon
Mosolyogj!

Amikor visszatértem a harcálláspontomhoz, örömmel tapasztaltam, hogy a csontikon a napsütés végre megtette a hatását. Pezsegve mászkáltak a dobozban. Elő a potot, fel a spiccre. Legalább azt lássam, működik-e, ha már nem horgászom komolyan.

A spiccre rakva, bevetésre készen
Működik bizony!
3-4 másodpercenként esett ki 1-1 csonti
A hulló csontik végre nem csak snecit eredményeztek

Itt jött a nap újabb kudarca. A kishalakra felfigyeltek a tóban szép számmal találhatók csukák is. Előszeretettel vágtak a falatozó kishalak közé, hasonló céllal. Ezzel szinte megpecsételődött az aznapi horgászatom. Addig-addig szidtam magamban csuka őkelmét, hogy döntöttem: csak 1 maradhat. Nehogy már elrontsa a napomat! Jó modorra kell tanítani! Elő a pergető botot…

Volt, hogy a jégen csapódott a wobbler, de egy huszáros bevágással be lehetett rántani a vízbe. A csuka is egy ilyen jégről visszarántott műcsalira csapott azonnal oda.

Nem kellett sokat dobni, a kétrészes Rapalára morcos lett a csuka
Nem irigylem azt a halat, akit megtámad
Jég alól támadó ragadozó

És ha már a természet ennyire megtréfált minket, hogy nem hagyott normálisan horgászni, a tógazda segítségével elkezdtük a tó jégmentesítését.

A feltört területen már a szél is mozgatni tudta a vizet, ennek eredményeképp 2 nap múlva a tó egész területe jégmentes lett.

A tógazda mindent megtett a siker érdekében

Írta: Takács Péter (t_peti)
Fotók: Győri Zoltán, Takács Péter

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.