Elmúlt ez is, mint minden az életben, s mint minden mást, az elmúló idő ezt is széppé teszi. Na, nem azért, mert bármi botrány, nézeteltérés, panasz vagy sirám övezte volna az eseményeket, de mégis - az időjárás szelleme félbeszakította sokak szórakozását! De ne rohanjunk annyira előre, lássuk sorjában, mivót, hogyvót…
Minden olyan szépen kezdődött azon a héten. Elviselhetetlen hőség és erős UV sugárzás nappal, milliárdnyi vérszívó szúnyog este, rengeteg nyaralóvendég, hangzavar. Mint egy átlagos nyaralás… aztán a hét közepén viharokkal riogattak a hétvégére, aminek nem dőltünk be, hiszen nekünk annál nagyobb szerencsénk van! Nem kell parázni…
Péntek reggel. Még csak pár perce kapcsoltam be a telefonom, már jöttek az SMS-ek, merre kell mennünk, mikor érkezünk. Kellemes meglepetés volt, hogy sokan már reggel érkeznek. Természetszerűleg Holinak már félúton jutott eszébe a honvágy, így visszafordult a családi fészek felé, nem is reméltem, hogy egy évben kétszer el is indul valami versenyünkön. Mindenesetre megértettem a kifogásait.
A helyszínre a Carpmanager team oszlopos tagja, Bartalos Gyuri ért először, Bociék voltak a következők, ők már családostól jöttek. Majd Kefetéék, Segalék, Weaky, Sori… huhh, már én sem tudom, ki, mikor honnan, hova! Aminek azonban külön örültem, sokan jöttek új arcok, akik még eddig egy rendezvényen sem tűntek fel.
Szépen népesült a pálya, sátrak álltak, ernyők kerültek elő, gyerekzsivaj hallatszott több árnyékos „szállás” felől, majd a pancsolás önfeledt sikolyai a „tenger” felől. Boci kihasználta a lehetőségeit és fürdés fedőakció közepette lábbal kitapogatta az előtte elterülő pályaszakaszt. Miután talált egy gödröt, kedvesét, Katit beleállította (szegény csaj, elképzelhetitek, nyakig egy gödörben, szalmakalappal a fején, élő bójaként), majd kisétált, bekeverte az etetőanyagot és egy nagy vödörrel visszaevezte magát az előtte kihelyezett „bójához”, majd beetetett. Mindenesetre a horgászat érdekes, új módszerét mutatta be.
A délutánra olyan fülledt meleg uralkodott el a környéken, hogy mindenki csak a vízben talált felüdülést, ki is használtuk ezt a lehetőséget. Voltak, akik bevetették magukat a fonyódi forgatagba, kajálni, sétálni, csavarogni mentek, voltak, akik lepihentek a fárasztó lubickolás után. Voltak persze fanatikusok is, akik horgásztak, gyúrtak a másnapra…
Közeledett az este és nőtt a tömeg, így hamarjában nekiálltunk a megnyitó és a vacsora - egy finom halászlé - előkészületeihez és elkészítéséhez. Este 8-ra már egyértelművé vált, hogy sokan jöttek, sokan szavaztak bizalmat nekünk első hívásra is. Willy fergeteges halászleve és pár biztató szó a megnyitón mindenkinek meghozta a kedvét, így nagy elánnal álltak neki felkészülni az éjfélkor kezdődő küzdelemnek.
Ám a közelből felüvöltött pár ismerős hang, ismert strófa, ezért többen felkapták a fejüket és elindultak a hangok irányába. A szabadtéri színpadon Nagy Feró és csapata szórakoztatta éppen a közönséget. Több ismerőst véltünk felfedezni a forgatagban a H3 résztvevői közül. Annyira elkalandoztunk, hogy arra eszméltünk, hamarosan éjfél és kezdődik az attak! Sietve visszamentünk a pályára és végigsétálva a szektorokat, befújtuk a néma dudaszót.
Meglepő frissességgel csattantak a szerelékek a vízben, nem hittem volna, hogy éjfélkor mindenki ennyire éber lesz. Reméltem, hogy ki fog tartani ez a lendület délelőttig mindenkinél! Mi Petivel forgattunk pár indulóval a reflektorok fényénél (már amennyire a vérszívók hada engedte), majd forgattunk fejlámpa fényénél a horgászhelyeken is. Mennyire örülhettek nekünk, amikor két-három erős fényű fejlámpával világítottam, Peti instrukciói alapján (arcra!... kézre!... szerelékre!) a szorgoskodó versenyzőkre?! Közben még éjfél után is köszönthettünk újonnan érkező versenyzőt Reiner Rómeó személyében, aki - valljuk be - nem siette el a dolgot. Viszont egy szép nagy kutyával és dekoratív barátnővel érkezett… vajon melyiken pihentettük többet a szemünket?
Hajnali 2 óra körül elkezdett erősödni a szél és kb. fél óra múlva egyre nagyobb hullámokat korbácsolt fel, így végigjárva a stábot, mindenkit figyelmeztettem a vihar veszélyeire és jeleztem, hogy a piros jelzés észlelésekor azonnal hagyjanak abba minden horgászati tevékenységet és vonuljanak védett helyre. Ekkor még állandósulni látszott ez az elviselhető állapot, így fáradtan pihentünk le egy pár percet, hogy kora reggel újult erővel irányíthassuk a versenyzők szórakozását.
Hajnali ötkor üzenetem érkezett, amit végighallgatva azonnal talpra ugrottam, hiszen Fajo panaszkodott, hogy a hatalmas hullámok többeknek széttépte, elvitte a szákját, elveszítve így sok kifogott halat és kérdezte, hogy mi legyen tovább. Ekkor megegyeztünk, hogy gyűjtsék a halakat nagy vödörbe. Sietve nekifogtunk végigmérlegelni a pályát, hogy az eddig megmaradt halakkal még lehessen esélye mindenkinek a győzelemre.
Alighogy végeztünk a méréssel, már látszott, hogy nagyobb a baj… nyugatról hatalmas vihar közeledett nagy sebességgel, így mindenkit védett helyre utasítottunk. A videón jól láthatjátok, hogy mekkora erővel és milyen hirtelen csapott le. Mindenki igyekezett beugrani valami vízmentes helyre, így történhetett, hogy nekem csak a futkározás jutott, mert az orrom előtt ült be mindenki a szabad helyekre az ott álló autókba. Azért én sem áztam bőrig… csak szőrig.
Szegény Neno, aki meglepetésnek szánta a megjelenését, pont a vihar kezdetére ért oda, így hamarjában ki is neveztük „viharhozónak”! Persze, nagyon örültünk neki, nem is engedtük el onnan egész délig.
A vihar elvonultával válságstábot hoztunk létre, megszavaztattuk demokratikusan, hogy ne folytassuk a versenyt, hanem mindenki nyaldossa sebeit, hozza rendbe magát és felszerelését, kicsit pihenje ki a vihar és az ébrenlét okozta fáradalmakat, majd délben az eredményhirdetésre és a várhatóan finom vaddisznó pörköltre jöjjön ki az alakulótérre!
Közben a szél ismét felerősödött, ezért menedéket alakítottunk ki és pár sörpadot felállítva egy jó kis traccspartis délelőttöt csináltunk. Szerencsére jó hangulatban, sztorizgatva, ismerkedve telt el a várakozás pár órája. Megérkeztek Misóék is, páran viszont elmentek, mert hívta őket a kötelesség, de mégis sokan, szinte mindenki, jelen volt a déli eredményhirdetésen.
| Mérlegelő jegyzőkönyv - H3 2010. 07. 24. | |||
| hely | név | mérés (g) | eredmény |
| "A" szektor | |||
| A1 | - | - | - |
| A2 | - | - | - |
| A3 | Fábián József | 1 790 | 2. |
| A4 | Turtsányi Norbert | 520 | 3. |
| A5 | Kerekes László | 2 560 | 1. |
| A6 | Karsai Krisztián | 340 | 4. |
| A7 | Fekete Csaba | nem mérlegelt | 5. |
| összesen: | 5 270 | ||
| "B" szektor | |||
| B1 | Reiner Rómeó | nem mérlegelt | 5. |
| B2 | Szász Sándor 970g | 970 | 4. |
| B3 | Havay Zoltán | nem mérlegelt | 5. |
| B4 | Vörös Marcell | nem mérlegelt | 5. |
| B5 | Csapó Tibor | 5 080 | 1. |
| B6 | Szanyi Ferenc | 1 000 | 3. |
| B7 | Tóth-Fekete István | 4 590 | 2. |
| összesen: | 11 640 | ||
| "C" szektor | |||
| C1 | Sípos Zsolt | 3 730 | 2. |
| C2 | Bohács Zoltán | 6 080 | 1. |
| C3 | Bauer Viktória | nem mérlegelt | 4. |
| C4 | Csergő Vencel | nem mérlegelt | 4. |
| C5 | Berényi Zoltán | 2 400 | 3. |
| C6 | Roszkos János | nem mérlegelt | 4. |
| C7 | Bartalos György | nem mérlegelt | 4. |
| összesen: | 12 210 | ||
| "P" szektor | |||
| P1 | Keresnyei Imre | nem mérlegelt | 2. |
| P2 | Jantner Csaba | nem mérlegelt | 1. |
| Összesen: | - | ||
| Összes fogás: | 29 120 | ||
A díjkiosztó nem okozott már meglepetéseket, hiszen mindenkinek volt ideje megismerni a részleteket, Szári Zsolti különdíja mégis meglepetés volt. Könyvét - természetesen névre szóló dedikációval - ajándékozta Jantner Csabinak, aki önzetlenül segítette munkájával rendezvényünk sikerét. Egyébként Zsolti nem győzött besétálni újabb adag könyvekért, mert többen kérték, hogy dedikálva szeretnék megszerezni. Az ezután következő kaja - gombával dúsított vaddisznó pörkölt főtt krumplival, savanyú uborkával - fenségesre sikeredett, amit az is jelzett, hogy fogyott is rendesen!
Kaja után Willy idegenvezetésével egy konvoj vonult fel a fonyódi kilátóba, ahol Zsolti felolvasta egyik novelláját, amit meghatódottan hallgattunk végig. Ezután hosszú ismertetőt hallhattunk - a látkép alapján - történelmi és földrajzi, biológiai, helytörténeti megközelítésben is. Ezzel lett teljes a hétvégénk, köszönjük Zsolti!
Nagy megnyugvásomra többen úgy nyilatkoztak, hogy nem szegte kedvüket ez az időjárási esemény és jövőre is szeretnének jönni a - második - H3-ra. Végezetül nézzétek meg az ott készült videót, nem hétköznapi, ezt előrebocsátom!
Találkozzunk jövőre veletek is! Hajrá Haldorádó!
Írta: Jeszy
Fotók: Zékbrigi, Jantner Csaba és sokan mások
