Kilenc év telt el, amióta felmerült az ötlet, hogy a Haldorádó Horgászportál aktív fórumozóinak kellene valami olyan lehetőség, ahol együtt tölthetnek pár napot, horgászhatnak, versenyezhetnek. Így született a találkozó ötlete. Azóta jó pár helyszínen rendeztük, de az utóbbi 3 évben Izsákra, az IHP-re esett a választás. Nemcsak a nagyszerű, igényes környezet, az ottani munkatársak maximális segítőkészsége és rugalmassága vezérelt bennünket, de a tó halállománya is kiváló fogásokat tett lehetővé.
Mindjárt a beszámolóm elején el kell mondanom, még egyvalami állandónak bizonyulni látszik, bármely időpontban is rendezzük ezt a versenyt. Ez nem más, mint a viszontagságos időjárás. Sajnos erre a hétvégére is jeleztek egy betörő hidegfrontot az időjósok. Nem tévedtek.
Pénteken még viszonylag kellemes melegben, alig lengedező szélben kezdte meg a másnapi versenyre a felkészülést a jelentkezett 23 csapat nagy része.(Azt tudni kell, hogy ez a hétvége nemcsak a szigorúan vett versenyzésről szól, sokkal inkább rég - vagy kevésbé rég - nem találkozó barátok összejöveteléről.) Nem lepett meg a dolog, hogy péntek délelőtt megérkezve itt is, ott is görbülő botokat, halat fárasztó horgászokat láthattam, szebbnél szebb halakat fotózhattam. Az előre kidolgozott taktikák csiszolgatása folyt, az utolsó alakítás a felszerelésen, etetőanyagokon.
Közben kialakítottuk a szektorokat. A keskenyebb szakaszra került az „A” szektor 7 fővel. Itt csak az egyik oldalon ültek versenyzők, abból a megfontolásból, hogy kevésbé zavarják egymást úgy, hogy nincsen szemben horgász. A kiszélesedő szakaszra került a 8 fős „B” szektor, majd kihagyva a tó végét szemben foglalt helyet az ugyancsak 8 fős „C” szektor.
Jöjjön néhány beszédes kép a pénteki napról.
Már éjszaka lehetett hallani - a sátorban lakók valószínűleg érezték is -, hogy megérkezett a beharangozott hidegfront. A hőmérséklettel még nem is lett volna nagy baj, de az erős szél komoly fejtörést okozott.
A megnyitóval és a sorsolással is bekényszerültünk az étterembe: fújhat még eleget mindenkit a szél a nap folyamán… A résztvevők köszöntése, majd a sorsolás következett. A sorsolás sorrendjének a nevezések beérkezési sorrendjét tekintettük. Ezután a horgászok elfoglalhatták horgászhelyüket és megkezdődhetett a felkészülés az 5 órás fordulóra.
Fél órával a 9 órai versenykezdés előtt az alapozó, vagyis nehéz etetésre engedélyt adó kürtszó hangzott fel. A nagyméretű gombócok bejuttatására fél óra állt rendelkezésre. Ezt követően a horgászat megkezdése után csak kisméretű gombócok voltak bejuttathatók.
Sajnos már a gombócok pontos bejuttatását is igen megnehezítette az egyre erősödő szél, pedig a halak lehetőleg kis területre koncentrálása lett volna a cél, de ezt néha lehetetlen volt végrehajtani.
Alig ült el a horgászat megkezdését engedélyező kürtszó, Hajdú László már boldogan fárasztott. Bravúros gyors kezdéssel adta fel a leckét szektortársainak egy gyönyörű pikkelyes ponttyal.
Azok a versenyzők, akik nagy távolságra tervezték a matchbotos horgászatot, igazából most szembesültek azzal, hogy nem is megállítani volt igen nehéz a szereléket, de meglassítani is szinte lehetetlen volt olyan mértékben, amennyire szükséges lett volna az eredményes horgászathoz. Már dobás közben óriási hasat fújt a szél a zsinórnak, ezt lecsökkenteni csak olyan visszahúzással lehetett, ami jelentősen eltávolította a felszerelést a kiszemelt helytől.
A másik lehetőség az volt, hogy a minél több súlyt a fenéken elhelyezve biztosítani a szerelék mozdulatlanságát. Igaz, ez megoldható volt, ám annyira „lebutította” a szereléket, hogy az érzékeny, finom kapásokat bizony nem lehetett észlelni.
Kegyetlenül nehéz horgászat elé nézett a társaság. Mindez a „C” szektorban hatványozottabban jelentkezett, ott a hideg szelet még nagyjából szemből is kapták a horgászok, ráadásul árnyékban is ültek a verseny első kétharmadában. Gyakorlatilag érzetben a „C” és „B” szektorok között mintha másik kontinensre ment volna a nézelődő.
Komoly küzdelem folyt minden egyes darab halért. A belső pályák szinte meghorgászhatatlanok voltak, kívül pedig valamiért alig lehetett kapást kicsikarni. Az előző nap még spiccbottal is lehetett pontyot akasztani, kárászokat, gyönyörű compókat fogni rakóssal.
Most a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerült kapást kicsikarni. Ennek valószínűleg egyik oka lehetett a közben igencsak felerősödött áramlás, ami még a part közelében is jelentős hatást váltott ki. Mintha folyóvízen, és nem tavon lett volna a verseny, olyan viszonyokat kell elképzelni. Ezért aztán néhányan már a biztonsági apróhalazásba fogtak, de ez sem volt egyszerű feladat. Egy-két sneci megfogása akár több helyet is jelenthetett a végső sorrendben.
Az erőfeszítést igencsak szó szerint kellett azoknak érteni, akik rakóssal próbáltak halat fogni - nemcsak a horgásznak, de a felszerelésnek is komoly próbát kellett kiállni a tomboló szélben.
A verseny idejének előrehaladtával látszott, ezen a napon nem fog sikerülni a megszokott mennyiségű halat szákba terelni, sőt az is csak a szerencsén múlik, ha sikerül egy darabot is egyáltalán! Nem tudhatja mindezt, aki nem élte át. A versenyzők a lehető legtöbbet megtették a halfogás érdekében, de néhol a körülmények ezt egészen egyszerűen nem tették lehetővé ezen a napon. Nemcsak az elemekkel való küzdelem, de a folyamatos koncentrálás, stressz is nehezítette a dolgukat, és ki is vette az erőt a horgászokból. Öt óra hosszúnak tűnik, mégis vészesen közeledett a forduló vége, „márpedig a kürtszó felhangzása előtt halat kell, kellene fogni!”, járt minden versenyző fejében a gondolat.
Elérkezett a mérlegelés. Ilyen gyorsan még nem végzett a stáb, mióta a Találkozó versenye létezik, de sajnos nem tudunk mit tenni. (Még szerencsére az időjárás befolyásolására kevés eszköze van az embernek, egyébként belegondolni is rossz, egy nap hányféle idő lenne, ha mégis megtehetnénk.)
Az első forduló eredményei szektoronként:
„A” szektor:
1. Jakab Zoltán 2.930 g
2. Hajdú László 2.920 g
3. Kállay Ferenc 500 g
„B” szektor:
1. Drozdik Ottó 4.070 g
2. Bodnár Gyula 290 g
3. Pocsai Márk 250 g
„C” szektor:
1. Radnai István 4.180 g
2. Angyal Zoltán 3.190 g
3. Farkas Richárd Márk 3.060 g
A mérlegelés után igencsak jólesett a szélcsendes étteremben elfogyasztott ebéd, majd a versenyzők megkezdték a másnapi fordulóra való felkészülést. Előkerültek a feeder- és pickerbotok. Még mielőtt valaki azt hinné, elfogyott a hal a tóból ezen a napon hamar megláthatta, hogy ez nem így van. Elég volt másképpen felkínálni a csalit, máris változott az eredmény, máris szebbnél szebb halak kerültek a szákokba. Ez azért reményt adott, hogy másnap a fenekező kategória versenyzői kevesebb szenvedéssel tudják megúszni a második fordulót.
A nap zárásaként a közösen elfogyasztott vacsora, majd rövid beszélgetés zajlott. Az látszott, hogy mindenkit megviselt a nap, a borzasztó szél kivette az erőt a parton tartózkodókból, ezért viszonylag rövidre sikerült az este, hamar nyugovóra tért a társaság. Persze a „kemény mag” természetesen átült a pókerasztal mellé és igen jó hangulatú kártyacsatát vívott néhány palack ásványvíz elfogyasztása mellett.
Vasárnap reggel alig lengedező szél fogadta az előbb reggelire, majd a sorsolásra gyülekező versenyzőket. A második napon a szombatihoz képest fordított sorrendben zajlott a sorsolás.
A menetrend az előző napihoz volt hasonlatos: fél kilenckor alapozó etetés, majd 9 órakor a második, a fenekező forduló vette kezdetét.
Azért, hogy ne feledjük az előző napot, egyre erősödött a szél, de bárki szívesen cserélt volna a ma horgászókkal, aki az előző napon úszós felszereléssel szeretett volna halat fogni… Ráadásul az is világos volt, hogy fenekező felszereléssel sokkal könnyebb volt helyben tartani az etetésen a felszerelést, sokkal könnyebb volt mozdulatlanul felkínálni a csalit.
Ez természetesem az eredményességben is megmutatkozott. Hamar szákba kerültek az első halak. Kárászok, de jellemzően inkább pontyok jelentkeztek. Itt kell megemlíteni, hogy megváltozott a tó halállományának összetétele. Sokkal kevesebb lett az apró ezüstkárász - ami fogható volt, az mind 20-25 dkg feletti súlyban, de ezek száma is jelentősen kevesebb volt az előző években megtapasztaltakhoz képest. Az eltolódás a pontyok irányába történt, sokkal több nagyobb testű ponty került horogra ebben a 3 napban, mint a korábbi versenyeken. Kevesebb lett a compó is, bár lehet, hogy a kapókedvüket a hidegfront is befolyásolta.
A halállomány megváltozása azoknál a versenyzőnél lett nagy jelentőségű, akik az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább kárászozásra építették fel a taktikájukat.
Az idő előrehaladtával tovább nőtt a halak kapókedve, szebbnél szebb példányok kerültek horogra, izgalmasnál izgalmasabb fárasztásokban gyönyörködhettek a nézelődők.
Persze meg kellett most is dolgozni minden kapásért, folyamatosan keresni kellett a legjobb eredményre vezető csalit, váltani, ha nem működött az addig felkínált.
Fogytán volt a versenyidő, a fogások ismeretében elkezdődött a fejszámolás, a találgatás, vajon ki, melyik csapat lesz a befutó?
A verseny végét jelző kürtszó két horgászt is fárasztás közben ért, de mindketten sikeresen szákoltak a kiírás szerint rendelkezésre álló 10 percen belül. A mindent eldöntő mérlegelés percei következtek, majd hamarosan az ünnepélyes eredményhirdetés vette kezdetét.
„A” szektor:
1.Gyalus István 9.070 g
2.Bujáki Bálint 7.520 g
3.Gombás Gábor 7.470 g
„B” szektor:
1.Szili László 17.660 g
2.id. Sipos Gábor 16.880 g
3.Takács Zoltán 11.370 g
„C” szektor:
1.Vágó ádám 24.680 g
2.Berényi Zoltán 22040 g
3.Buka László 7860 g
A IX. Haldorádó Fórumtalálkozó és Kupa végeredménye:
Az úszós kategória díjazottai:
- Radnai István 1 pont 4.180 g
- Drozdik Ottó 1 pont 4.070 g
- Jakab Zoltán 1 pont 2.930 g
- Angyal Zoltán 2 pont 3.190 g
- Hajdú László 2 pont 2.920 g
A fenekező kategória díjazottai:
- Vágó Ádám 1 pont 24.680 g
- Szili László 1 pont 17.660 g
- Gyalus István 1 pont 9070 g
- Berényi Zoltán 2 pont 22.040 g
- id. Sipos Gábor 2 pont 16.880 g
A csapatverseny díjazottai:
- Old Boys csapat (id. Sipos Gábor, Jakab Zoltán) 3 pont 19.180 g
- Kárász Bányász Team (Szili László, Farkas Richárd Márk) 4 pont 20.720 g
- Haltalanok (Radnai István, Kucsera Sebestyén) 5 pont 9.320 g
Különdíjak:
A legjobb külföldi versenyző díját Frics Cristian Flavius (RO) kapta 6.060 g-os (4 pontot jelentő) fogásért.
Az IHP tulajdonosa által felajánlott legjobb női versenyző különdíját Hajdúné Breglovics Mária kapta egy 300 g-os kárászért.
A legnagyobb hal kifogásáért járó díjat Bujáki Bálint vehette át egy 7.520 g-os ponty kifogásáért.
A Haldorádó Fórumtalálkozó és Kupa Vándorserlegének jogos birtokosa 2011-ben Vágó Ádám 24.680 g-os fogással.
Az időjárás miatt roppant nehéz első fordulót éltünk meg idén, szinte horgászatra alkalmatlan körülmények között kellett helytállni, ahol nem mindenkinek sikerült megmutatnia tudását, mégis minden tisztelet és megbecsülés illeti a versenyzőket kitartásukért és azért az erőfeszítésért, amivel mégis eredményre törekedtek. Már szinte megszokott lesz az, hogy az első napon mindig lényegesen rosszabb körülmények között kell versenyezni az úszós technikát választóknak.
A második nap azért lényegesen barátságosabb körülmények között zajlott a fenekezők fordulója, és bár azért az sem volt sétagalopp, a horgászati módszer miatt mégis sokkal eredményesebbnek bizonyult.
A nehézségek ellenére összességében igen jó hangulatú hétvégén, horgászaton, beszélgetéseken, poharazgatáson vagyunk túl. Ismét nagy küzdelmet láthattunk, nemcsak a halakkal, de az elemekkel is. Látványos fárasztásokban és szépséges halakban gyönyörködhettünk. Sajnos egy évet kell ismét várni, hogy a jubileumi Fórumtalálkozón ismét küzdhessünk. Jövőre találkozunk!
A Fórumtalálkozón készített további képek innen tölthetők le.
Tóth Ferenc
Videó: Takács Péter
