Június utolsó hetét az ország 40 élvonalbeli horgásza a Velencei- tavi evezőspálya forró betonján töltötte. Mint az elmúlt években, most is kettős céllal. Megmérkőzni a magyar bajnoki címért, illetve bekerülni a 16 fős válogatott keretbe.
A korábban megtartott válogató versenyek bejutói, kiegészülve a válogatott keret tagjaival, már a hét elejétől a kijelölt versenypályán vallatta a tó vizét. Az edzésnapokon szinte mindenki jelen volt. Ez is azt mutatja, a Magyar Egyéni Bajnokság az egyik legrangosabb hazai horgászverseny. Az első 14 versenyző automatikusan válogatottba kerül, a fennmaradó két helyre a szabályok szerint, a szövetségi kapitány jelölhet ki versenyzőt.
Bőven van hal, kiderült mindjárt az első napokban. Sőt, annyira bőven, hogy nehéz volt eldönteni mi is lesz az eredményes taktika. Nagyon jól fogható volt fent a padka 1m körüli vizében a dévérkeszeg. Az edzéseken 10 kg körüli fogásokat lehetett mérlegelni szinte csak dévérből.
A medertörés alatti mélyebb vízben kisebb nagyobb pontyokra lehetett számítani, és néhány darabos angolna is horogra akadt. Aztán, hogy a kép ne legyen ennyire tiszta, számolni kellett a régi időket idéző sneci mennyiséggel is. Sok volt és nagyok. Megnehezítették néha a padkán való keszegezést.
Rövid tájékoztatóval kezdődött az első napi forduló. Németh László szövetségi kapitány ismertette a sorsolás módját, az előző évben megismert és sikeresen alkalmazott rácsot. Változás történt a limit ellenőrzés módjában viszont. Szektoronkénti gyors ellenőrzés, majd az 5-ös helyen ülő versenyző sorsolt egy számot. A kihúzott helyen ülő horgász tüzetes ellenőrzésen esett át. Nemigen kockáztatta tehát senki a kizárás lehetőségét, vagy büntető pontok begyűjtését.
Különleges hangsúlyt kapott a pontos vízmélység mérés, főleg azoknál a versenyzőknél, akik pontyot szerettek volna fogni. A mélyebb vízben nagyobb eséllyel vadászhattak rájuk, a padka sekélyebb vizébe ritkábban jöttek fel.
Voltak néhányan, akik a fogható nagyobb testű halak ellenére inkább a keszegekben bíztak. Az Ő elgondolásuk is helytállónak tűnt. Biztosan fogni folyamatosan a kisebb-nagyobb dévéreket, mint kockáztatni annak a lehetőségét, hogy a megakasztott ponty, esetleg a fárásztás végén megy el, elveszítve ezzel a halat és elpocsékolva az időt is. Az majd csak a végeredményből derül ki, melyik taktika állja meg jobban a helyét.
Már az első forduló is kemény küzdelmet hozott. Az A szektorban Hegyes Zoltán tette magasra a mércét 10 kg feletti keszegfogásával, a B szektorban Danó Gábor mutatott be kitűnő horgászatot, 11 kg fölé tudott menni, és Ő is nyerte szektorát.
Ritkán látott parádés keszegezés tanúi lehettek a C szektor szemlélői. Magyar Szilárd és Walter Tamás mutatta be a rakósbotos dévérfogás minden trükkjét. Szilárd került ki győztesen a küzdelemből, Tamás 2-est csinált. Mi lesz még itt!?
Az utolsó szektorban Serman László 2 dkg különbséggel nyer Saskői Zoltán előtt, 10 és fél kilogramm hal került a szákba.
Az első forduló után bizony voltak meglepetés eredmények is. Néhány „nagy” nevű, rutinos versenyző gyűjtött be sok pontot, és szerepeltek nagyon szépen kevésbé ismert, fiatal horgászok.
Nincs még lefutva semmi, mondták sokan a második forduló előtt. A Mosella csapat tagjai ahol a horgászhely engedte felvállalták a pontyozást. Az előző napi parádés keszegfogást bemutatók ismételni készültek. Izgalmas küzdelmek ígérkeztek.
Az A szektorban Heimann József és Imre Gábor küzdött a pontyokkal, végül ebben a sorrendben osztoztak az első és második helyen. A B szektorban Schäffer Károly nyert, a C szektorban Hamar Péter terelt szákba pontyból több mint 12 kg -ot. A D szektorban Lőrincz Dénes közel 13 kg dévért varázsolt ki a tóból.
Azok, akik az előző nap, valamint a második fordulóban sok pontot gyűjtöttek egyre távolabb kerültek a válogatottságtól, a bajnoki cím is csak azok szeme előtt lebeghetett, akik 5 pont környékén jártak.
Döntő lehetett ebből a szempontból a harmadik, szombati forduló.
Az A szektorban Magyar Szilárd Mögött gyülekeztek a nézők, és nem csalódtak ez alaklommal sem. Közel 13 kg dévért mérlegelt Szilárd, ezzel igencsak megnőtt az esélye a bajnoki címre.
A szomszédos szektorban Walter Tamás is elsőként végzett ezzel Ő is versenyben maradt. A C szektort Katus Gyula nyerte, átlagon felüli méretű halakat terelt szákba. De 3. helyen végzett Danó Gábor és így Ő is esélyes maradt. A D szektorban a fiatal tehetség, Szűcs Balázs 14 kg fölé emelte a mércét.
A mindent eldöntő utolsó forduló következett. A válogatottba kerülésért is nagy küzdelem zajlott, de még inkább elmondható volt ez a Bajnoki cím megszerzéséért. A sors igazságossága volt az, hogy egyik bajnok esélyes sem húzott szélső helyet, Mindannyian a szektoruk belső felében volt kénytelen a legjobb formáját hozni.
Az A szektorban biztosan nyert Hamar Ferenc pontyokkal, közel 13 és fél kilogrammos fogással. Walter Tamás a 2. helyen végzett és ezzel az összesen 7 ponttal nagyot nőtt az esélye a bajnoki cím megszerzésére. Ugyanebben a szektorban horgászott Danó Gábor, Ő lett a harmadik a szektorban. 9 pontot gyűjtött össze.
A B szektorban Szűcs Balázs nyert, ezzel behorgászva magát a válogatottba. A C szektorban ifj. Katus Gyula mutatta meg, Ő is tud több mint 13 kg halat fogni és főleg a nagyjából. A D szektort Imre Gábor nyerte 15,5 kg-os pontyfogással. Ebben a szektorban horgászott Magyar Szilárd az Ő mai teljesítménye 5. helyre volt elég. Ezzel 10 pontot gyűjtött be.
Talán ez egyik legkeményebb Bajnokságot követhették nyomon az érdeklődők. Kemény taktikai küzdelmet, talán még keményebb, pontosabb, profin végrehajtott rakósbotos horgászatot bemutató versenyzőket figyelhettünk. Nagyszerű volt a bajnok Walter Tamás precízen és konzekvensen végrehajtott dévérhorgászata, aki hasonló taktikát választott Magyar Szilárddal. De ugyanúgy figyelemre méltó teljesítményt mutatott be Danó Gábor is. Nehéz, de izgalmakban bővelkedő csata volt. Nehéz, mert rendeteg hal volt a horgon, de nagyon sok hal elment. A legendásan "vékonyszájú" dévérek lemaradtak, a pontyok azonnal rohantak a medertörés alá, vagy megállíthatatlanul indultak a mélybe. Arról is szólt ki tud több halat megtartani megfelelő gumizással, horog választással.
Végül a győztesek, valamint a válogatott keret:
,"s","80%","k"]
1. | Walter Tamás | 41 580 g | 7 pont |
2. | Danó Gábor | 40 420 g | 9 pont |
3. | Magyar Szilárd | 43 460 g | 10 pont |
4. | Békési Attila | 40 180 g | 10 pont |
5. | Schaffer Károly | 38 080 g | 12 pont |
6. | Imre Gábor | 39 500 g | 14 pont |
7. | Ifj. Katus Gyula | 37 120 g | 15 pont |
8. | Hamar Ferenc | 35 620 g | 16 pont |
9. | Hamar Péter | 35 620 g | 16 pont |
10. | Döme Gábor | 32 180 g | 16 pont |
11. | Lőrincz Dénes | 33 980 g | 18 pont |
12. | Katus Gyula | 31 940 g | 18 pont |
13. | Szűcs Balázs | 33 780 g | 19 pont |
14. | Lantos János | 34 320 g | 20 pont |
15. | Hegyes Zoltán | 31 580 g | 20*pont |
16. | Ambrus Tibor | 31 320 g | 21 pont |
17. | Nagy Attila | 30 920 g | 21*pont |
*A 16 fős keretbe a Szövetségi Kapitány döntése alapján Hegyes Zoltán helyett a több rutinnal rendelkező Nagy Attila került.
