Május 9-én immáron 8. alkalommal került megrendezésre a TOP MIX - MAHOR Kupa nyílt egyéni horgászverseny. Verseny helyszínéül a korábbi évekhez hasonlóan a Nyugati-övcsatorna szolgált, ahol a pálya adottságainak köszönhetően mindenki közel azonos feltételek között próbálhatta horogra kerítni a halakat. A megmérettetésen a verseny történetének eddigi legnagyobb létszámmal 74 horgász szállt ringbe, hogy tudása legjavát nyújtva elhódítsa a győztesnek járó serleget és díjat.
Az időpontválasztás igen szerencsésnek bizonyult, ugyanis a hét eleji lehűlést követően, melegedő idő ígérkezett. A pályán a tréningek alapján nagyon sok hal mutatkozott. Igazából nem lehetett eldönteni a jó módszert, mert nem lehetett horgászni a haltól. Többen már a verseny hetében lejöttek edzeni, hogy jelezzék, nem bízzák a véletlenre a dolgot, de az egy-két fős tréningek alapján nem lehetett megítélni a versenyen alkalmazandó helyes módszert. Ha a betett csalit nem fogta meg a sneci, akkor elkapta az alattuk lévő karikakeszeg, ha véletlenül az sem, akkor felemelte a dévér. A tréningeken elért fogásokat figyelembe véve látszott, izgalmas, sokhalas versenynek nézünk elébe. Egyértelműen látszott, hogy a rakós botos, illetve a spiccbotos módszer lehet eredményes, ezért és a vízen lévő sok nyárfaszösz miatt a matchbotos horgászatot szinte senki sem erőltette.
Reggel 6:30-kor Papp József megnyitó beszédével köszöntötte a horgászokat, ezután kisorsolásra kerültek az első és második forduló helyei. A pálya 6 szektorra lett osztva (12 - 12 - 13 - 13 - 12 - 12). A jelentkezők között több ismerős arccal is találkozhattunk. Nevezett a versenyre többek között Nagy Attila Európa- és világbajnok, Gyulai Ferenc kétszeres Magyar Bajnok, Horváth Tibor, a tavalyi bajnok, Martin Gábor és Heimann József többszörös egyéni dobogósok, Olaszországból négy versenyhorgász és Szlovákiából is öt versenyző. Két hölgy és három ifi is indult. Nekik nem volt külön szektoruk, a mezőnyben horgásztak, de külön lettek értékelve.
A kétórás felkészülés után 9 órakor elkezdődött a megmérettetés. A halfogás a kezdés után azonnal beindult, és ettől kezdve nem volt megállás. A pályán végignézve folyamatosan húzta a halat mindenki. Csak abban volt különbség, hogy kicsit gyorsabban vagy lassabban, illetve karikát vagy dévért. Nem igazán lehetett eldönteni, ki hogy áll a szektorában, mert követhetetlen volt a sok hal.
A pályán mindenhol volt hal, a kérdés csak az volt, sok vagy még több. Felértékelődött a gumizás és a horog jelentősége, ugyanis minden egyes elvesztett hal súlyos hibának számított. Jobbnak látszott az erősebb gumi (1,2 mm-es tömör, vagy vékonyabb cső) a nagyobb csali miatt és a nagyobb (14-12) horog. A legeredményesebb csali pedig a giliszta vagy több giliszta volt, ezzel lehetett szelektálni a dévéreket. Olyan szorosak voltak a mérlegelt súlyok, hogy egy-egy keszeggel már helyezéseket lehetett előrelépni. A forduló legtöbb halát Gyulai Ferenc fogta az „E” szektorban, 12.430 g-ot. Jellemző volt, hogy a szektor egyesek 11.500 g fölötti fogtak, és hogy még a második, harmadik helyezettek is 10 kiló fölötti halat zsákmányoltak. Csak négy versenyzőnek „sikerült” négy kilónál kevesebbet fogni.
Mérlegelés után, az átpakolás szünetében, a rendezők szendvicset és ásványvizet osztottak ki a versenyzőknek.
A második forduló úgy kezdődött, ahogy az első abbamaradt. Az etetés után mindenki fogta a halat, mintha mi sem történt volna.
A délutáni fordulóra ugyanaz volt a jellemző, mint a délelőttire, sok hal. Jó eredményt produkálni csak 10 kiló feletti fogásokkal lehetett.
Most is kiemelkedett Gyulai Ferenc fogása, aki 13.380 g-mal nyerte szektorát és ezzel a versenyt is. Faragó Zoltán kicsit kevesebb hallal, mint délelőtt, de így is szektor egyest horgászva, kevesebb fogott hallal lett a második. Martin Gábor délelőtti kettesére egyest horgászva, a harmadik legtöbb halat fogva végzett a harmadik helyen.
A verseny „munkás” része után kellemesebb pillanatok következtek, az eredményhirdetés. A kiírás szerint az egyéni 1-5. helyezettek serleget, a szektorgyőztesek serleget, a verseny 1-10. helyezettjei értékes horgászfelszerelést kaptak. Az 1-3. helyezettek rakós, míg a 4-10. helyezettek matchbotot vehettek át. Díjat kapott a legeredményesebb ifi és női versenyzői is, serleget és egy-egy spiccbotot.
A verseny abszolút győztese pedig megkapta a MAHOR különdíját is, egy szép serleget.
Az eredménylistáért kattintson ide!
A verseny végén Gyulai Ferencet kérdeztem, mondja el, milyennek látta a versenyt és hogyan értékeli saját horgászatát.
Gyulai Ferenc:
A pénteki edzésnap után még sok dolog nem volt teljesen tiszta, de azt követően fejben rendbe raktam mindent. Ebben sokat segítettek Papp József tanácsai is. A mai versenyen nem a hal volt a kérdés, az ott volt a pályán, hanem hogyan lehet abból mennyiséget fogni. Elsősorban a dévér volt a célhal, mert abból lehetett súlyra is sokat fogni. Erősebb, 1,2-es gumira cseréltem a 0,9-1-es gumikat, nagyobb horgot és nagyobb úszót használtam, mint a tréningen. Úszóként nyerő a 3 g-os TOP MIX TIBY típus, etetőanyagként pedig az Xtasy dévér lett. A szúnyogot löszös agyaggal kevertem. Az alap- és a ráetetést is csészével végeztem. Csalinak szúnyogot és gilisztát használtam. A kezdést követően azonnal elindult a hal és azokat végig az etetésen, tehát magam előtt tudtam tartani.
„Megígérem, hogy a versenyről, az ottani horgászatomról készítek egy részletes anyagot, és elküldöm neked, hogy fel tudd tenni az oldaladra”, mondta még az örömtől beszélni alig tudó Feri.
Papp József:
A verseny rövid értékelése: A pályán sokféle módszerrel lehet halat fogni, de most a legeredményesebb a rakós botos horgászat volt. A pályán jelenlévő halak közül a 15-40 dekás dévérek megfogásával lehetett jó eredményt elérni. A pályán a dévér mindenhol jelen van, de eredményes horgászatának sok összetevője van, a precíz mélységméréstől a csalizáson keresztül a csali vezetéséig. Nagyon fontos a bot gumizása is. Az etetőanyagnak is van jelentősége. Nem kell belőle sok, de annak jó minőségűnek és erre a pályára alkalmasnak kell lennie. Fontosnak tartom az etető csalogató hatását az első percekben, hiszen ez dönti el, hogy a hal odaáll elénk, vagy sem, mert attól kezdve szinte mindenki földes szúnyogot használ, és a hal már nem megy el utána, hacsak valamit el nem rontunk
Az alapozó- és ráetetésre nem volt határozott recept. Volt, aki dobta, volt, aki kupakolta. Egyformán eredményes volt mindkettő, bár a győztes kupakolta még az alapot is.
Kizárólag a nagyobb testű dévérek horgászatával lehetett jó eredményt produkálni. Ehhez nagyobb úszó és giliszta csali volt a megfelelő.
A pálya nagyon egyenletes, de rendkívül összetett tudást, gyakorlatot, precizitást és helyzetfelismerést igényel. A verseny idején nagyon sok hal volt a pályán, ezt mutatja a verseny összfogása is, mely több mint egy tonna volt (1.004 kg). Az átlagfogás is magáért beszélt, hiszen 6.80 kg-nak bizonyult.
Összességében egy magas színvonalú, halban rendkívül gazdag verseny volt. Az ilyen versenyt szeretem. Véleményem szerint egy versenynek a halfogásról kell szólnia, sok hal fogásáról. Ez látványos és élvezetes. A közönségnek is látványos, mert az élversenyzőket és a csúcsfelszereléseket láthatják munka közben, és nem egy árva halra várakozva. A versenyzőknek pedig - még azoknak is, akik nem nyernek - remek élményt nyújt. A halak pedig igazi versenyhalak. Nem kell attól tartanunk, hogy a verseny után hogy kezeljük a törpeharcsa szúrásától zsibbadt kezünket.
Egyöntetű volt a vélemény, hogy minden résztvevő jól érezte magát, hiszen sok halat fogtak.
Köszönjük a kiváló munkát a főrendezőknek, Kozári Miklósnak, továbbá a rendezőknek, akik ezt a versenyt is kiválóan lebonyolították.
Ezúton is gratulálunk minden egyes versenyzőnek, aki részt vett ezen a nem könnyű versenyen!
