2013. május 11. - ez volt a dátuma immáron a tizedik Verba tanya egyéni horgászkupának. Az évenként megrendezésre kerülő verseny jubileumi, tizedik állomásához érkezett. E versenysorozat történetébe a Haldorádó Horgászportál 2007-ben kapcsolódott be, az akkor negyedik versenybe. Most, 2013-ban a hetedik olyan verseny zajlott így, ami a Haldorádón keresztül „országos” meghirdetésre került és így teltek be napok alatt a rendelkezésre álló helyek. Mi jellemző erre a versenyre? Jó hangulat, csodálatos környezet, sok szép és nagy hal kifogásának lehetősége, mégis igen nehézzé tud válni azokban az órákban, ami a versenyt indító és lezáró duda között van! Hogy mitől is? Erről szól ez a képes versenybeszámoló!
Az előző évekhez hasonlóan idén is nagyon sok versenyző döntött úgy, hogy már a versenyt megelőző napokban próbára teszi a vizet, mit lehet fogni, milyen etetőanyag keverék lehet az, ami eredményre vezet. Így már csütörtökön, pénteken sok ismerős arccal lehetett találkozni a tó partján.
Természetesen idén sem maradt el a péntek esti közös versenyzői vacsora, ahol a tógazda, Verba Sándor úr látta vendégül a versenyzőket, kísérőiket, családtagjaikat. E rendezvény a verseny igazi, jó hangulatú, beszélgetős, iszogatós, estébe nyúlós „kiegészítőjévé” vált.
Az idei versenyre 40 fő fenekező keret, illetve 21 fő úszós keret került meghirdetésre, mely a kiírást követő napokban igen hamar be is telt. Így 61 induló várhatta szombat reggel 6 órakor a megnyitót, illetve a sorsolást. A hét közepén erre a napra a meteorológusok 9-15 fokot és esőt jósoltak, ezért volt bennünk némi félsz az időjárással kapcsolatban. Szerencsére a betörő hidegfront lassabban vonult át az országon, így míg az ország nyugati felében 12-14 fok volt, itt, keleten 30 fok körüli hőmérséklet volt a jellemző és felhőnek, esőnek szerencsére híre-hamva sem volt.
A meteorológiai előrejelzés azért csak beleszólt a verseny menetébe. A hét közepén az aktuális legfrissebb előrejelzés tükrében készült el a pálya némiképp módosított kiosztása, figyelembe véve a jósolt erős északnyugati szelet. Így került a jobb hátsó öböl idén az úszós horgászok fennhatósága alá, cserélve a kis tó egyenes szakaszával, amit az úszós pecások ez idáig - a korábbi években - nem igazán tudtak „megoldani”.
Szó volt a bevezetőben az „izgalmakról”… nos, ezt idén a természet szolgáltatta. Elkezdődött ugyanis az ívás. A hét közepétől kezdetben csak a kárászokat lehetett látni, amint a partszéli nádas tövében fröcsögnek egyre többen és többen. Ezekre azonban odaálltak a pontyok is, csak nem ugyanabból a célból, ők az ikrákat eszegették, amit a kárászok a növényekre pakoltak. Folyamatosan lehetett hallani a cuppogó hangokat, látni a pontyszájakat és burványokat a növényzet szélén. „Evés közben jön meg az étvágy”, tartja a mondás, így pénteken a pontyok biológiai órája is jelzett, hogy itt az idő a fajfenntartó folyamatok beindítására. Így a pénteki edzésnapon már igen nehezen lehetett megfogni a pontyokat. Azok az etetőanyagok, amik mázsaszám adták a halat 2-3 nappal korábban, most, mintha „mérget” tartalmaztak volna, mert a halak fittyet hánytak rá. Így a verseny reggelén már nemcsak kárászcsapatokat lehetett megfigyelni a partszélekben, hanem sárgásvörös farokúszók is fel-feltűntek, ahogy a pontyok násztáncukat járták. Nagyon sokaknak borította ez fel az előre eltervezett taktikát.
Szinte alig indult el a verseny, máris telefon érkezett a favorit szektorból, a 21-27-es horgászállások közötti területről - mérlegelni kellene, mert 3-4 amur raboskodik az egyik horgász szákjában. 20 perc telt el a versenyből és már ennyi amur? Mi lesz itt?
„Az amuroké lesz ma a főszerep?”, hangzott el a költői kérdés a horgászok között. A favorit szektor középső részét megszállták az amurok, a kis tóról is egyre többen számoltak be amurfogásról, sőt a nagy tó első nagy öbléből is sorra jöttek az amuros hírek. E halakat a lehető leggyorsabban igyekezett a mérlegelő csapat lemérni és visszaengedni, mivel köztudott, hogy az amur nem viseli jól a fogságot.
Természetesen az ívás nem okozott teljes „pontyzárlatot” a vízen, de jóval kevesebb e fajba tartozó uszonyos került horogra a korábbi évekhez képest. Az arány - így utólag, a versenyeredményeket látva - 45% amur és 55% ponty lehetett, miközben ez az előző években 20% - 80% lehetett a pontyok javára. Milyen jó, hogy az amurok ennél a 20-21 fokos vízhőmérsékletnél az evéssel voltak ezen a napon elfoglalva, nem kellett megosztani a figyelmüket az evés és a fajfenntartás között, mint a pontyoknak. :) Szerencsére a tavon voltak olyan területek, ahonnan igen szép pontyok kerültek a horgászok horgaira.
Izgalmas fordulat következett be a középső területen is. A Szolnok Sándor mellett horgászó Vasi László jelezte, hogy mérlegelésre van szüksége, mert 5 amurt gyűjtött be egy kárász és egy ponty társaságában a verseny kezdete óta.
A fogás különlegessége az, hogy Pisti kárászozásra készült, sok csontit juttatott be az előtte lévő szűk terület kétharmadára és ezt horgászta meg 1-2 szem csontival csalizott method feeder végszerelékével, mondván a nagytestű halak elkerülik ezt az öblöt. Egy első „áldozat” volt ez a csodás tükörponty, míg a második hala egy amur volt, ami 1 szem csontival csalizott horgot vett fel. A verseny majdnem legvégéig ez a hal maradt a „verseny legnagyobb hala” díjára esélyes példány. Végül Pisti csaknem 41 kg-os fogással nyerte a legnehezebb szektort.
Némi magyarázat, hogy miért is volt meglepetéshal ez előző fogás: már a pénteki edzésnapon elindult az indulók közötti „verseny”. Ez egyfelől valós verseny volt (1 óra alatt ki fog több halat a meghatározott csalival: 5 csonti, 5 pellet), másfelől pszichikai hadviselést jelentett. Két horgászcimbora között zajlott egy ilyen csörte, mégpedig Gyalus Pisti és Sipos Józsi között. A pénteki napon Józsi maradt alul, de megfogadta, hogy másnap visszavág! A legnagyobb halat Pisti fogta meg és abban a tudatban volt, hogy ez a verseny végéig meg is maradt. Még a díjkiosztó előtt is kérdezte, hogy megvan a díj? Mivel mellette páran még álltak, közöttük a „rivális” Józsi is, így azt a „diplomatikus” választ kapta: „Az izgalmas díjkiosztó érdekében nem mondjuk meg az eredményt, legyen elég annyi, hogy itt van a kupa nyertese közöttünk”. Nos, így ezt a díjat Sipos Józsi nyerte meg, de ha hozzátesszük azt, hogy mindketten szektorgyőzelmet értek el - Gyalus Pisti 40.890 grammal, míg Sipos József 38.460 grammal, akkor ezt a meccset viszont Pisti nyerte. De majd elvitatkoznak még ezen újabb egy évig… :)
Néhány számadat a végére: összesen 1160,57 kg-nyi hal került szákba, illetve mérlegelésre, melyből 817,37 kg-ot a fenekező horgászok, 343,20 kg-ot pedig az úszós versenyzők fogtak. Tudjuk, hogy ez a tó tud sokkal többet is, de szerintünk nincs ok panaszra.
Eredménylista 2013 egyéni.pdf
A részletes eredménylista letölthető innen: X_Verba_egyéni_2013.pdf
Külön szeretnénk megköszönni valamennyi versenyzőnek a halakkal való kíméletes bánásmódot a rendkívül sportszerű viselkedést, valamint a mérlegelők precíz munkáját!
A versenyen készült fényképek megtekinthetőek a Verba Tanya Facebook oldalán!
Az alábbi kisfilm bemutat néhány percet a verseny izgalmas pillanataiból!
Írta: Takács Péter, Verba Sándor
Videó: Pongó Béla, Takács Péter
Fotó: Koperveisz Sándor