Az egykori rekultivált kavicsbánya területe 38 hektár, melynek mélysége 2,5- 14,5 méter.A tó meglehetősen tagolt, sík fenekű, törések platók, hegycsúcsok jellemzik. A padkák teteje kagylótelepekkel borított, ezért a horgászathoz 30 méter fonott, kagylótűrő előtétzsinór használata ajánlott.A kavicsbányászat az 1960-as évek elején kezdődött meg. A vízfelület az évek során folyamatosan növekedett, így 1968-ra elérte a 8 hektárt. Ekkorra már horgászegyesület kezelésében volt, majd 1982-ben a helyi termelőszövetkezet a bányászat mellett elnyerte a halászati jogot is. Ennek eredményeként megnyílt a Magyarországon úttörőnek számító intenzív horgásztatás. A ponty és amur telepítése havi rendszerességgel történt, mely akár 5-30 mázsa is volt. Naponta 50-120 horgász is megfordult ebben az időben.2005-re azonban hanyatlani látszott a bányászat, ezért a szövetkezet értékesítette az akkor már 38 hektárra nőtt tavat. Az új tulajdonos azonnal megszüntette a horgászatot és a bányászatot. Megkezdődött a több éves rekultiváció, melynek során a terület elnyerte mostani formáját.A telepítések nem maradtak el, sőt saját halnevelésből 2008-ban, 2.000 darab kétnyaras koi ponty, 25.000 darab kétnyaras nyurga- és tükörponty került telepítésre. A 2014-es teszthorgászatok során ezek a példányok már 7,5 kg-osnak bizonyultak.Nagyon gazdag az ős állomány, 15-20 kg-os tiszai telepítésből származó nyurgapontyok, 27-35 kg-os amurok, de nem ritka az 5 kg-os dévérkeszeg horogra akadása sem.

A Hejő-tó Hejőkeresztúr település határában, Miskolctól kb. 13 kilométerre, délre, az ún. mezőcsáti út 6-os km-énél fekszik. Az M3-as autópályáról a Hejőpapi, az M30-as autópályáról a Muhi lehajtó felől közelíthető meg legkönnyebben.