A Tisza szabályozását követően Magyarország területén létrejött 114 holtágból megmaradt 98 holtág egyike a Csongrádtól dél-délkeleti irányban található, gazdag növény és állatvilággal rendelkező Serházzugi Holt-Tisza. A patkóalakú holtág az 1854 és 1864 között Vásárhelyi Pál folyamszabályozási terve szerint jött létre. 1889-ben függetlenedett a Tiszától a Kisrét ármentesítésére megépített árvízvédelmi töltés miatt. Felvízi szakaszának jobb partját a Bökényt az árvizektől védő, 1841-ben emelt gát övezi. A medret keresztező áttöltések négy különálló víztestre – Zsurmós, Kisréti Holt-Tisza, Aranyszigeti Holt-Tisza és Györgyvíz osztják a 7,5 km hosszú és 145 ha-on elterülő holtágat. A holtág része a Tisza menti zöldfolyosónak. A holtág partját nádasok és gyékényesek, spontán és telepített őshonos (füzek, nyarak alkotta) illetve tájidegen fafajú facsoportok, fasorok kísérik. A védett növények közül a nyílt vízfelszínen a rucaöröm és a sulyom ritkábbnak számít itt. A holtágrehabilitáció nyomán az Aranysziget keleti végénél lévő kotrási iszapdepóniák mögötti pangóvizesebb mederben lápi nádasok alakultak ki, amit az újonnan megjelent Magyarországon kevés helyen előforduló védett tőzegpáfrány jelez, így a holtág e részét ex lege láppá nyilvánították, azaz országos jelentőségű védett természeti terület. Az Aranysziget egykori kistáblás gyümölcsösei, szántói helyére telepített – mára már természetes ártéri keményfás ligeterdővé regenerálódott kocsányos tölgyesben szórványosan előfordulnak védett orchideák (pl. fehér madársisak, széleslevelű nöszőfű) is. A holtágnál 54 védett állatfaj fordul elő, amelyek közül 7 madárfaj és 1 emlős faj fokozottan védett. Nádasaiban fészkel a barna rétihéja, a törpegém, a vörösgém, a cserregő nádiposzáta, a nádirigó és a nádi tücsökmadár. A horgászegyesület a Serházzugi Holt-Tisza györgyvízi és aranyszigeti részébe minden évben őshonos halakat telepít.