Örömmel értesültem a családi nyaralás alatt, hogy jelentkezésem a szerencse folytán egyhetes FOX Roberto Ripamonti bottal való teszthorgászatot eredményezett. Izgatottan kezdtem tervezni a horgásztúrát, de a munkahelyi elfoglaltság lehetetlenné tette a többnapos táborozást, és bojlis csapattársam részvételét is a munka gátolta. Az időjárás pedig esősre fordult… hogy lesz ebből egyedül, sikeres teszthorgászat?
A hároméves, bojlis horgászathoz fűződő gyakorlati és elméleti tanulás bátorságot már több versenyen való induláshoz adott, igazi sikereket azonban még nem. Sok tapasztalatot szereztem barátommal e téren (legnagyobb halaink: 15 és 24,5 kg), szóval szeretjük ezt a módszert, örömmel vesszük át mások tapasztalatait. Mivel amatőrnek tekintjük magunkat, rendszeresen látogatjuk a nagy versenyeket nem versenyzőként, hanem megfigyelő-tanulóként.
Térjünk is gyorsan a tárgyra, a „botteszt” helyszínéül két, a lakhelyemhez és a családi programokhoz jól igazodó helyszínt kerestem, a választás Kápolnásnyéken egy intenzíven telepített magántóra és a nógrádi rokonság közelében lévő Maconkai-víztározóra esett.
Az időjárás nem fogadott kegyeibe, nem segítette a „gyorstesztet”. Az eső sokat és jól esett, mindkét napon sikerült többször is bőrig ázni, aggódtam is, hogy a „tesztbot” egyáltalán mennyire tudja ilyen rövid idő alatt és szélsőséges időjárás mellett megmutatni igazi arcát és jó tulajdonságait.
Kápolnásnyéken a botot kibontva egy igazi ékszert leltem a bottartóban, acélos-kék színével a bot nagyon tetszetős, vékony, gerinces pálca képét mutatta. A 3,5 librás tesztgörbe nagy dobótávolságot eredményezett a gyakorlatban is, a régebbi típusú Shimano Baitrunner 10000-es orsóról könnyedén - még a kisebb 30-60 grammos kosár és etetőanyag összsúllyal is - meg tudtam dobni a szemben, mintegy 70-90 méterre lévő nádas tövét, ami mindig eredményes helynek bizonyult.
„Kemény” botnak gondoltam, féltem, hogy könnyen lerúgják a halak magukat egy rossz akadás esetén. A másik bottal már a harmadik halat fogtam, mire - szerencsére még az esőfelhők megérkezése előtt - végre a tesztboton is kapás jelentkezett..
Tanulságos volt a fárasztás, mert a bot jól reagált a kitörésekre, érezhető volt, hogy az esetleges horgász hibákat, erőltetést is jól korrigálja. A hirtelen terhelésváltozásra felkeményedő rugalmassága izgalmas fárasztást eredményezett a 4 kg-nál alig kisebb szép ponty esetében is.
Bőven éreztem erőtartalékot a botban egy kapitális ponty fárasztásához is, de sajnos az esőssé váló idő több fogást nem eredményezett, de legalább fogott halat a tesztbot!
A második kísérlet előtt alaposan feltérképeztem a Maconkán éppen aktuális viszonyokat. A peca előtti nap délutánján körüljártam a tavat és a helyiektől sokat kérdezve határoztam el, hogy hova megyek. Lehetőségként az egyes sziget vége, közel a felezőhöz, a kettes sziget és a gát között választhattam üres horgászhelyet. Az egyes szigeten több napra odatelepült bojlisok táboroztak, kedvesek, segítőkészek voltak, ezért döntöttem a sekély vizű, de barátságos környezettel bíró rész mellett. Tudtam, hogy egyedül, jegyet is váltva nem fogok időben jó helyre érni a helyiekkel vetélkedve a 2-es szigeten, a gát pedig nekem még ismeretlen hely. Maradtam a nyári versenyen Ács Józsiék által meghorgászott 1-es sziget felezőhöz közeli végében. Persze izgalom maradt bőven hajnalra is: esik, nem esik az eső, elfoglalja-e valaki más a kinézett helyet? Szerencsém volt, 5 órakor már pakolhattam, szerelhettem a szakadó esőben a hőn áhított helyen.
Ekkor jött el a teszthez ajándékba kapott csalik ideje, az M1 és M2 bojlik felével elkezdtem az előttem lévő területet két szektorra osztva, dobócsővel „szőnyegszerűen” megszórni. Utána néhány próbadobás következett, itt már 100 grammot meghaladó etetőkosár és etetőanyag kombinációval, hogy belőjem a megdobható távolságot. Ezzel a remek távdobó bottal sikeresen ment a 100 méter körüli - a dobócsöves etetésre célzott - dobás, még játszani is tudtam, hogy eléje vagy mögéje dobjak, mint a profik. Az M1 és M2 illata, állaga és összetétele nagyon megtetszett, bíztam benne! Mivel amatőrként nem vagyok elkötelezettje egyetlen gyártónak sem, és sokat figyelem az internetes híreket, írásokat, szaksajtót, egy igazi turmixot ajánlottam a halaknak.
A szerelék 30-as Barbuster Line főzsinór, 10 méter fonott dobóelőke, 50 grammos bordás etetőkosár, gumigyöngy, Korda Shok Bead, forgó és csomómentes hajszálelőkés FOX Arma Point Teflon SSBP 7-es horog két 20-as, folyékony és por dippel panírozott M1 vagy M2 bojlival.
A csaliként az M1 és az M2-es 20-as bojli Imperial Baits fűszeres pordipben, valamint Mainline laposhalas és ananászos szirupokban panírozott kombinációját alkalmaztam. Az etetőkosárba édes és halas aromákkal (Pelzer, SBS és Dynamite Baits) feljavított aminosavakban és betainban gazdag, többféle keverék került. Hosszabb kapásmentes időszak esetén váltogattam az etetőanyagot.
A hatás bámulatos volt, kora délutánig 11 kapásból 9-et sikeresen kifogtam a tesztboton, míg a másik boton 5 halat fogtam laposhalas „panírmentes” pellettel. A kifogott halak 2-4 kg-os egyedsúlya nem tette igazán próbára a botot, de rugalmassága megmutatta, hogy univerzális bot, és a kisebb halakat is élmény volt vele fárasztani. Kíváncsiságomat felkeltette, hogy milyen lehet, pl. az Ecsédi-bányató 10 méteres mélységéből elővarázsolni a 10 kg feletti igazi harcosokat ezzel a tényleg felsőkategóriás bottal.
A csalinak félretett bojlin kívül a maradékot folyamatosan dobócsöveztem a meghorgászni kívánt „szőnyegre”, fűszeres-halas és édes területekre megosztva.
Megfigyeltem, hogy az édessel etetett terület jobban ingerelte a halakat az evésre-kapásra, innen több halat fogtam. Az igazsághoz tartozik, hogy pontos vízmélységet, mederfenék minőséget nem vizsgáltam, inkább az eget kémleltem sűrűbben, hogy mikor csap le az újabb eső. A délután már igazi nyári időt hozott, és megérkezett a nagy élmény, egy csodálatos, egészséges 4 kg-os koi ponty! Eddig még nem fogtam koi pontyot, élmény volt ezt a gyönyörű példányt egy minőségi bottal szákba terelni!
Összegezve a teszthorgászat tapasztalatait: szép, igazán tetszetős bojlis bothoz volt szerencsém. Remek távdobó tulajdonságokkal bír, kellően finom, ugyanakkor bőséges erőtartalékkal rendelkezik, ami miatt a kisebb méretűektől a kapitális pontyokig minden zsákmány élvezetes fárasztásához megfelelő eszköz lehet. Az orsótartó, a gyűrűk minősége mind biztosíték egy kiváló horgászeszköz sokoldalú tulajdonságainak kiaknázásához. Exkluzív és biztonságos csomagolásban kerül forgalomba, ami lehetővé teszi a bot védelmét és hosszú távon való megóvását. Kívánom, hogy sokan élvezhessék jó tulajdonságait, idővel talán sokkal kedvezőbb áron. Jómagam szívesen bevállalnék egy párat, ha létezne 2,75 librás változatban - huzamosabb használatra is. Köszönöm a teszt lehetőségét! Remélem, a jövőben minél több eszközzel és minél több horgásznak sikerül hasonlóan maradandó, szép élményekhez jutni e kezdeményezés kapcsán.
írta: Kovács Lajos István (minkota01)
fotók: Kovács Lajos István és egy szomszéd
