Február közepén bekeményít a tél, nem ritkák a reggeli mínusz tíz fokok sem. A hónap végére már enyhülést jósolnak, ami nagyon biztató. Az igazán megszállottakat a kemény fagyok sem tántorítják el, viszont mennyivel kellemesebb a finom felszereléssel horgászni, amikor nem kell a gyűrűket jégteleníteni dobásonként.
Kiváltképp igaz ez este, amikor egyébként is körülményesebb a horgászat. Hiába a nappali tükörvíz és a jó idő, a halak egészen máshogy működnek, csak a sötétség óráiban számíthatunk kapásra, feltéve, ha jókor vagyunk jó helyen. Az elmúlt évek téli tapasztalatai ezt mutatják, nincs két egyforma év a Zsitván. Évről évre más arcát mutatja ez a csatorna, egyszerűen minden változik, kiismerhetetlen és állandó a körforgás. Szép, ugyanakkor nehéz is itt a horgászat.
Természetesen amíg a szabályok engedik (az év utolsó napjáig) a rablóhalakat kergetem, azonban a téli és tavaszi időszakban egyértelműen a finomszerelékes horgászaté a főszerep. Téli horgászataim alkalmával javarészt feederbottal, method módszerrel horgászom. Ehhez a By Döme Team Feeder Fine Max 390 H pálcákat használom, melyek kellően erősek, ugyanakkor rugalmasak is. Ezekhez tökéletes társnak bizonyult a Gold Serie orsó 6000-es méretben, hiszen nem is túl nagy, nem is túl kicsi, e remek orsó mérete pont ideális. Néhány szót ejtek a főzsinórról is, ugyanis dobóelőkét már ritkán használok, amikor „rövid távon” horgászom. A gyorsabb, egyszerűbb és pörgősebb horgászat érdekében viszonylag vastag (0,28 mm-es) damilt használok direktben, végig a kosárig. Ennek ugyan jóval lassabb a süllyedése, viszont számos előnye van, amikor a cudar hidegben fagynak a bot gyűrűi. A jól összehangolt felszereléssel horgászhatunk kisebb horgokkal is halvesztés nélkül.
A Vario Method kosarak mellett nagy kedvenceim a Long Cast Pro Method kosarak is. A vezetőszár szerepét nem csak távdobásnál használhatjuk ki, nagy segítség lehet, amikor hatalmas szélben kell a kosarat minél pontosabban bejuttatni, ergo segít a kosárnak repülés közben, stabilizálja annak mozgását. A hideg vízben még inaktívak a törpeharcsák, ezért bátran kísérletezhetünk különböző etetőanyagokkal, ízes vagy oldódó csalikkal egyaránt. Ami az ezüstkárászok célzott horgászatát illeti, nagyon kedvelem a kukorica alapú, teljesen natúr kajákat egy kis édesítőszerrel megbolondítva. Ez utóbbival viszont érdemes vigyázni, mivel a túl édes kaja többet ront, mint használ, ezért mindig ellenőrzöm és belekóstolok az etetőanyagba keverés után.
Előszeretettel használom a kisebb méretű SpéciCorn gumikukoricákat, az elmúlt két év sláger csalija számomra a Limited Edition szériából a Mangós ízesítésű volt. Ezeket nem tüskén, hanem klasszikus hajszálon szoktam felkínálni, egy pici stopperral megütköztetve. Amikor igazán jól esznek a halak, és pörgős a horgászat, akkor még kifejezetten előnyös is, hogy nem kell csalit cserélni, elég csupán a kosarat megtölteni, és már mehet is vissza a helyére. A kárászok többnyire enyhe, maszatolós kapással jelentkeznek, míg a dévérek és egyéb keszegfélék egészen vehemens húzásokkal érkeznek. Néha kisebb pontyok színesítik a fogást, vannak gyengébb esték is, néha pedig egész jó kis teríték kerekedik egy pár órás horgászat végére.
Írta: Bottyán Marián
Fotók: Bottyán Marián
