Márna
Catch date:
2015-07-18 15:00:00
Weather:
Clear
Day period: Daytime
Day period: Daytime
Fisherman:
dextomi
Catch place:
Duna
Weight: 4.1 kg
Length: 69 cm
Length: 69 cm
Bait: csontkukac
Method: fenekező
Method: fenekező
Details
... és a folytatás. Ezúttal szüleimmel és barátokkal kiegészülve töltöttünk egy bő napot a Helyen, a hol a múltheti mesés kecsege tisztelt meg látogatásával (lásd rekordlista). A hátizsákos, egyszerű peca helyett ez alkalommal komolyabban rákészültünk. Pár erősebb feederbot, merítőháló és valamivel több etetőanyag került most bevetésre. Édesapámmal ketten, már kora délutántól vártuk a halakat és a Duna ismét nem volt szűkmarkú. A napközben felszaporodott, szerencsétlenkedő vízisíelők és céltalanul üzemanyagot pazarló motorcsónakosok ricsajában eleinte fiatal márnák vették fel a csalit. A siker kulcsa a minél nagyobb dobás volt. Szinte minden halunk a parttól legalább 50 méterre, a sodorvonal szélén, a legalább 3-4 méteres vízben jelentkezett. A házilag öntött 100-120 grammos végólmok jó szolgálatot tettek most. Délután 3 órakor határozott kapással jelentkezett a bandanagy, melynek izgalmas fárasztását húsz méteres kitörések és heves fejrázások jellemezték. Nem bántam, hogy most merítőháló és segítség is akadt, mivel egyedül bajban lettem volna a hal kiemelésével. A hal teljes hossza 78, farktőig 69 centi, súlya pedig 4,10 kg volt!
Pár mondat a továbbiakról. Ahogy elcsendesült a víz, egyre közelebbről is tudtunk halat fogni. Éjfélig nagyjából 18-20 márna került partra, ebből hat olyan másfél kilós, egy pedig két kilós lehetett. Rengeteg méret alatti, 20-35 centis hal is megkívánta a csonticsokrot. Érdekes, de a gébek valahogy teljesen elkerültek minket aznap (ami jött, az is folyami géb volt, nem a szokásos özönfajok). Talán ők sem bírták a bömbölő zene mellett óbégató, nagyothalló jachtosokat. Az etetőkosaras cuccra folyamatosan jöttek a keszegek is, jó néhány fél kiló feletti és a bandanagy 1,80-as is beköszönt. Utóbbinak P. vágott be, és ő is kurblizta ki fülösszekötő vigyorgás közepette. Hát igen, a fejlámpa fényénél felbukkanó, 45 centis lapát látványa fura dolgokat hoz ki az embernőből. Szép szilvaorrúak, bagolykeszegek, karikák is érkeztek. Nem mondom, hogy célzottan kecsegét szerettem volna fogni, de átvillant az agyamon, hogy a rablóknak szánt snecidarabot talán ismét felveszi ez a különleges halfaj. Éjjel 1 óra körül, miközben egy jobb dévért tekertem ki az egyik bottal, fura, bólogatós kapást láttam halszeletesen. A botot kézbe véve, ismerős védekezést éreztem, ezért többiek figyelmét a vízre irányítottam, és mintha csak erre várt volna a hal: óriási ugrással szórakoztatott minket. A part mellett is megismételte magánszámát, majd sikeres szákolás után fejével ki is lyukasztotta a merítőt. Most volt nálunk mérleg, így a farktőig 65 centis halat le is mértük, súlya 2,58 kg volt.
Kecsegematracként egy régi napozó polifoam volt bekészítve, mely remekül bevált. Horogszabadítás, gyors fotók (a szájáról, bajszairól, ajkairól és mindenéről) és már úszhatott is tovább. Az pár órás, szükségesnek vélt alvást (melyet a kecsegematracon terveztem megvalósítani) három, meglehetősen kíváncsi rókafi lehetetlenítette el. A rókázás után, hajnali négykor már jelentkeztek is az első dévérek és márnák egy szép jász társaságában. Délelőtt megunva a békéshalazást, egy bő kilós, twiszterre éhes csukesszal avattam fel az új pergetőbotomat. Mivel déltől ismét a zajgyárosoké lett a terep, délután kettő körül befejeztük a horgászatot. Ezúttal nem voltam teljesen sporthorgász, mivel szeretjük a halat. A parton, frissen megsütött márnának és keszegnek nincs párja. Szeretem a Dunát!
Kívánok mindenkinek hasonló élményeket.
üdv
T.
Comments
* If the comments do not appear, it is necessary to log in to their Facebook profile in the browser!
