Ahogy teltek a hetek, egyre szebb fogásoknak örülhettem. Az időjárással is szerencsém volt, hisz a nagy viharok, jégesők elkerültek… idáig. Lelkesedésem ez sem szegte, a legkeményebb viharokban is a csatorna partján voltam, hisz egy cél lebegett a szemem előtt. Megfogni a „Big”-et.
Volt már pár viharban részem horgászataim során, de úgy gondolom, az itt átéltek felejthetetlenek maradnak. Történt ugyanis, hogy jégeső, villámok mellett is a csatornára indultam, nem törődve semmivel, csakis az időjárás változással járó kecsegtető fogási esélyek lebegtek a szemem előtt.
Augusztus folyamán gyakori volt az erőteljes időjárás-változás, a 36-37 fokos kánikulát sokszor erős lehűlés követte, nem volt ritka a 12-13 fokos hőmérséklet-csökkenés sem. Ezeket az alkalmakat mindig megragadtam, hisz tudtam, ilyenkor még nagyobbak az esélyeim.
Megfigyelhető volt, hogy a kapások az esetek nagy részében reggel 7-ig lezajlottak. Ha eddig nem jött meg a várva várt hal, nyugodtan össze is lehetett pakolni. A soron következő horgászaton is már ennek az időnek a határán voltam, amikor egy brutális, húzós kapásra rohantam a botomhoz. Mire felvettem volna a kontaktust a hallal, az már legalább 30 méterrel fentebb, a túloldali nádasban volt. A 38-as főzsinórom úgy szakadt, mint a cérna. Szörnyen rosszul esett, hisz egész éjjel erre a kapásra vártam. Viszont ebből is tanultam, be kellett keményíteni.
A nyár végéhez érve még kicsit hiányérzetem volt. Nagyon szép halakat tudtam fogni, így aztán nem lehetek csalódott, de az igazán nagy halak elkerültek. Az időjárás-előrejelzés szinte egész szeptemberre még bőven 30 fok feletti hőmérsékletet jósolt, illetve az éjszakákat is kellemesen melegre jósolta. Úgy gondoltam, ezt mindenképp ki kell használnom, nem hagyhatom itt még abba. Szeptember elején jártunk már, a nappalok is egyre rövidültek, így a munka utáni horgászatoknál már sötétben pakoltam ki, amit igyekeztem a lehető legnagyobb csendben elvégezni.
Szeptember végén a lehető legjobb eredménnyel zárhattam itt a szezont. Örülök annak, hogy kitartásom ennyire kifizetődött. Példámból is látszik, és ezzel bátorítanék mindenkit, hogy egy-egy kevésbé sikeres horgászat vagy horgászatok nem szabad, hogy kedvünket szegjék, hisz, ha a tavalyi év után nem tértem volna vissza, sosem fogok ilyen szép, érintetlen halakat.
Erdélyi Tamás
