Mint a címből is sejthető, a beszámoló helyszíne a Préri Horgásztó, melynek bojlis tava híres kapitális amurjairól és pontyairól. Utóbbiból néhányat már sikerült matracra fektetnem, hiszen jó párszor megfordultam e víz partján, viszont a torpedók idáig elkerülték a horgomat, így célnak tűztem ki, hogy fogjak itt legalább egyet közülük.
A horgászatra augusztus közepén kerítettünk sort egy kollégámmal, 24 órára foglaltuk el az egyes számú állást. Viszonylag hamar odaértünk, így reggel hétkor már össze is raktuk a botokat és felfújtuk a csónakot. A gumicsónak etetőhajó híján behordásra szolgál, mely nem a leglátványosabb módja a dolognak - főleg, hogy rózsaszín és velem egy idős -, de a koncentrált etetésben és a végszerelékek következetesen pontos elhelyezésében abszolút hatékony.
Az etetésről: takarmánykukoricát erjesztettem, körülbelül 3 kg-ot, ehhez hozzáöntöttem 2 zacskó tejsavas kukoricát, amiből az állásunkkal szemben lévő nádas elé szórtam, ahová a szerelékeket is húzni fogjuk. Nem akartam túlzásba vinni a mennyiséget, így kétfelé szedtem és a másik felével napnyugta előtt terveztem ugyanazt a részt meghinteni. Az etetőkosárba FermentX Tejsavas Betainos etetőanyag került.
Az etetés után a szerelékek is a helyükre kerültek. A csalikat nézve maradtam az erjesztett vonalnál, így FermentX bojlival vagy tejsavas kukoricával csaliztam, amit egy technopufival lebegtettem meg.
Az első - és erős, húzós kapással jelentkező - érdeklődőre fél 11-ig kellett várni. A felmelegedett víz miatt a halak sokkal aktívabbak, így élvezetes fárasztásban volt részem, de tíz perc múlva már a matracon pihent egy tíz kilóhoz közeli tükrös.
Egy órával a visszaengedés után másodszorra is megszólalt a kapásjelzőm, ami egy 8,3 kilós potykát eredményezett. A csali mindkettőnél 3 szem tejsavas kukorica volt technopufival kikönnyítve.
Még az előző hal hatása alatt voltam, amikor a bojlival csalizott horgot felszippantotta valami. Ez a „valami” fárasztás közben nem tanúsított túl nagy ellenállást, így kezdtem reménykedni, hogy megvan, amiért jöttünk. Öt-hat méterre lehetett a parttól, amikor egy fordulásánál megmutatta a farokúszóját, ami egyben elköszönés is volt. Sajnos az első megakasztott amur leakadt.
A nap hátralévő részében nem volt kapásunk egészen addig, amíg be nem esteledett. A csali nem változott, az időjárás viszont annál inkább, ugyanis egész éjszaka szakadt az eső. Talán ennek is köszönhető, hogy a halak megélénkültek. Kapást kapás követett, nem volt szinte olyan óra, hogy ki ne kellett volna szaladnunk a bódé fedezékéből.
Az éjszaka folyamán 7 pontyot sikerült fognunk, de a célhalunknak nyoma sem volt. Bajszosokból viszont két szebb darab, egy 12,6 és 13,8 kilós is a horgunkra akadt. Ez a két hal mindkettőnknek egyéni rekordot jelentett.
Néhányról még képet sem tudtunk készíteni az eső miatt, mert valószínűleg az lett volna a fényképező utolsó útja.
A nappali órákkal ellentétben éjszaka a FermentX golyók bizonyultak fogósabbnak, így pár hal után már mindegyik végszereléken az egy szem bevonatos, egy szem oldódó pop-up kombó volt.
A napfelkelte eléggé fáradtan talált minket, nem sok időnk maradt aludni. A reggeli kávézást meg kell szakítanunk egy határozott, húzós kapás miatt. A hajnali jelentkező egy 9 kilós potyka volt, ami reggelire kívánta meg az erjesztett bojlikat.
Komótos összepakolásunk közben érkezett a túra legkisebb pontya a maga 2,13 kilójával. Viszont amur sehol… Ezért úgy döntöttünk, ezt a „projektet” kitoljuk a következő horgászatunkra is.
A következő horgászatra egy hónappal később, szeptember derekán kerítettünk sort, de ezúttal estével kezdtük a 24 órás kalandot.
Ami a múltkorihoz képest változott:
- az egyes állás helyett most a kettesen próbáltunk szerencsét,
- etetésre az erjesztett kukorica mellett lucerna és kukorica pelletet is hoztunk
- és nem utolsósorban egy másik gumicsónak, ami egy fokkal férfiasabb színű: fehér.
Még sötétedés előtt megcsináltuk az etetést a szemközti nádas előtt, majd bevittük a végszerelékeket. A terv most a következő volt: sokszor etetünk keveset. Az erjesztett kukoricát 4 részletben szórtuk be a 24 óra alatt, míg a kukorica pelletből csak egy-egy maréknyit szórtunk minden egyes behordásnál a csali fölé.
Mivel a víz augusztushoz képest elég sokat hűlt, a múltkor bevált kombó mellett édesebb ízekkel is kísérleteztünk, de ezek közül csak egy bizonyult fogósnak, a tigrismogyorós DB Monster Tigernut.
Az első kapás éjfélkor érkezett, és rögtön elsőre egy 11 kg feletti hal került merítőbe. A csali, ami egy szem oldódó FermentX bojli volt egy szem tigrismogyorós bojlival.
A sikeren felbátorodva ugyanezt az összeállítást juttattam vissza, és bő egy órával később egy pittyenés jelezte, hogy jól tettem. Ezt pár másodperccel később még egy pittyenés követte, majd lassú, húzós kapásra vágtam be. A halnak nem volt túl nagy az ellenállása, bár néha határozott kirohanásai voltak. Danival már készültünk a következő bajszos merítésére, amikor nem messze a parttól egy hosszabb ezüstös hát jelent meg a fejlámpám fényében. Ezt kb. 5-6 perc eseménydús partközeli fárasztás követte, és már a matracon is feküdt az első Prérin fogott amurom.
„Küldetés” teljesítve. Újracsaliztuk az összes horgot és teli optimizmussal vártuk a legutóbb visszaengedett hal testvérét. Az éjszakának végül még egy vendége volt: egy mohó ponty húzta el az erjesztett bojlikkal csalizott szerelékemet. Függetlenül attól, hogy nem amur volt, nem voltam csalódott.
Napfelkeltéig volt lehetőségünk egy kicsit pihenni, mert jó pár kapástalan óra következett. Reggel 8 körül vettem kézbe először a botot, mert az egyik swinger felfelé irányuló mozgása erre serkentett…
A reggel rögtön egy 10+-os fogással indult! Reggelizés után gyors újracsalizás, majd etetés és mehet minden a helyére. Nem telt el egy óra, és ejtős kapásra vághattam be. Még egy perce sem fárasztottam, amikor Dani kapásjelzője is megszólalt. A nap még alig indult el, de már van egy tízkilós halunk, és jelenleg egyszerre fárasztunk! A halak nagyjából ugyanakkor kerültek meríthető állapotba, és a szomszéd horgász segítségével, mindkettő meg is lett.
Az eseménydús reggel után egy annál eseménytelenebb délután következett. Pakolás közben, a délutáni órákban, még meglepett engem egy 9-es potyka, de több amurt sajnos nem sikerült fognunk.
Összességében két eredményes horgászatot tudhatunk magunk mögött 160 kg feletti összfogással és 9 kiló feletti átlagsúllyal. A két nap alatt 18 halat fogtunk, ebből összesen 1 volt amur, de az évre kitűzött cél így is teljesült.
Írta: Jaszlics Tamás (scarpa)
Fotók: Jaszlics Tamás, Haramia Dániel
