Amikor meghívást kaptam a Pötrétei-tavakra, közel sem voltam benne biztos, hogy felnőttem-e már a feladathoz. Korábban már volt alkalmam egyszer horgászni itt – akkor csónakból kergettem a csukákat pár óra hosszát –, így tudtam, hogy mire adom a fejem, amikor elvállaltam a kihívást. Úgy gondoltam, hogy csak ki tudok valahogy varázsolni legalább egy kisebb halat… Hát, a sűrű víz alatti erdő, valamint a törpeharcsák valóban megnehezítették a dolgomat, viszont a végére a vártnál sokkal eredményesebb és tanulságosabb horgászat kerekedett ki belőle.
Késő délután értem le a partra. Korábban úgy terveztem, hogy a túra előtt kijövök és megnézem a rendelkezésre álló helyeket, hogy biztosan megfelelőt válasszak, viszont végül sajnos nem volt erre lehetőségem. Így találomra, valamint a környékbeli segítőkész sporttársakra hagyatkozva választottam előzetesen helyet.
A stégre kilépve nagyon tetszett az elém táruló látvány. A stéggel szemben, körülbelül 150 m távolságban húzódott az „erdő” széle, ennél közelebb csupán pár kisebb bokor, ágas folt volt. Az erdősáv szélességét kb. 100 m-re tippeltem, ezután újabb széles tisztás helyezkedett el.
Három etetésnek alakítottam ki helyet. Kettőt az erdősáv közelebbi szélén végighúzódó iszapos árok mentén helyeztem el, míg egynek az erdősávon túl találtam megfelelő mederalakulatokat. Egy etetésre kizárólag spanyol tigrismogyoró, egyre 24 mm-es Kókusz & Tigrismogyoró bojli, egyre pedig a kettő keveréke került.
A tigrismogyorós etetésemre kikönnyített tigrismogyoró, a bojlival szórt helyre pedig zsugorfóliázott, parafázott kókusz-tigrismogyorós bojli került csaliként.
A szerelékemet szokásomhoz híven nem bonyolítottam túl. A 0,32 mm-es Record Carp Black főzsinórom elé 30 m 0,55 mm-es Record Carp leadert kötöttem, erre került az inline ólom, valamint egy Loops and Blooms előke.
Nagy meglepetésemre már első hajnalban kapásra keltem. Mindkét botomon kapás jelentkezett, viszont sajnos egyik halat sem sikerült megfognom.
A következő kapásig sajnos még egy egész napot kellett várnom, viszont következő reggel szintén a jelzőm hangjára keltem és egy apró, 2 kg körüli pontyot szákolhattam. Nem sokkal rá ismét kapás érkezett. A hal szerencsére nem akadt el túl sok helyen, így rövidesen fölé is értem csónakkal. Innentől kőkemény harc vette kezdetét.
Kénytelen voltam mindent bevetve visszatartani a halat a mélybe töréstől, hiszen ha a fenék közelébe férkőzött volna, akkor egy bokor vagy faág miatt könnyen el is veszíthettem volna. A kiadós csata után szerencsére a merítőmben pihent az első komolyabb pötrétei halam.
Hihetetlen boldog voltam, hiszen egy ilyen halért jöttem. Sikerült értékelhető halat fognom ebből a nehéz vízből!
Ezután kissé felgyorsultak az események. A tigrismogyorós etetésemen – amely a halat is adta – egyre több kapás jelentkezett. Ezeket viszont vagy nem tudtam értékesíteni, vagy apró halakat adtak.
Következő nap a meleg, nyárias idő eltűnt: beborult, jött egy kisebb esőzés, majd szél. A kisebb vihar után ismét kapás törte meg a csendet. Az elején éreztem már, hogy jobb hallal lesz dolgom. Miután fölé értem csónakkal, ismét kezdődött a kemény küzdelem… Most viszont én maradtam alul. Egy nagy töves volt az ellenfelem, amelynek ezúttal több szerencséje volt, mint nekem.
Kissé bánkódottan, idegesen húztam vissza a kikönnyített tigrismogyoróval csalizott szerelékemet, de sok időm nem volt szomorkodni, mert néhány percre rá ismét megszólalt a jelzőm. Ugyan nem akkorát, mint amekkora leakadt, de sikerült fognom egy újabb gyönyörű pontyot.
Közeledett az utolsó éjjel. A bojlis etetések nem adtak kapásokat, a tömérdek törpeharcsa mindent felfalt a tigrisen kívül, ezért kerestem egy újabb helyet az eddigiektől távolabb, ahová szintén csak két marék tigrist etettem.
A túra végét rendesen elmosta az eső… Egyre viharosabb lett az idő, sok eső leesett. Ebben az esőben indultam útnak az éjszaka közepén, amikor is az új helyről egy erős, húzós kapás érkezett. Rettentően vad, erős halat sikerült akasztanom, amellyel körülbelül negyven percet küzdöttem a viharban, a bokrok ágai között.
Összességében egy igazán tanulságos pár napot töltöttem a pötrétei tőzegbánya partján. Nagyon örülök, hogy eredményesnek könyvelhettem el ezt a horgásztúrát is.
Írta: Fehér Boga Pál
Fényképek: Nagy Olivér, Fehér Boga Pál
