A nagy kiterjedésű víztározókon, vadvizeken nem könnyű feladat a nagy pontyok becserkészése, nem egyszerű kapitális halat zsákmányolni. Megfelelő helyismeret nélkül ezt egy rövid idejű túrán különösen nehéz kivitelezni. A vízterület méretének növekedésével - vagy ahogy nő annak tagoltsága, változatossága - nő a megfelelő felkészüléshez szükséges idő is. Ennek híján a legelszántabb horgász a legjobb felszereléssel és csalival is olyan, mint aki egy sivatagban próbál vizet találni…!
A címben szereplő hatalmas tározó volt az újabb túránk helyszíne. A Fejér megyében található Fehérvárcsurgó község melletti tó neve: Fehérvárcsurgói-víztározó. A víztározót 1971-ben alakították ki, helyén eredetileg az ottani termelőszövetkezet káposztaföldjei terültek el, valamint három malom is működött (ezeket később a tározó létesítése miatt elhagyták, majd lebontották). A tó vízellátását a Gaja-patak biztosítja, melynek folyásirányát megváltoztatták a tározó létesítésekor. Több kilométer hosszan elterelték, az eredeti patakvölgybe pedig földgátat építettek. A tározó völgyzárógátas víztározóként funkcionál. Felülete a feltöltöttségtől függően változik kb. 100-224 hektár között. Jellemző vízmélysége 2,2-6,5 méter. A víz általában egyenletesen mélyül, a fenék iszapos. A parttól helyenként különböző távolságban a víz alatt bokros-fás részek találhatók. Ezeket csak csónakkal lehet megközelíteni, meghorgászni. Nagyon jó haltartó helyek, főként a ragadozó halak tanyái, azonban előfordul környékükön békés hal is. A tó egyes részein a víz gyorsabban mélyül, ott keményebb a mederfenék is. A csurgói oldalon, ha a halőrházhoz érkezünk, az odavezető út végének képzeletbeli meghosszabbítása átszeli a tavat. Itt egy régi, szilárd burkolatú út fekszik a víz alatt, ami 80 cm körüli vízállásnál tűnik elő. Ettől nyugatra fekvő rész a kíméleti terület, itt horgászni tilos!
A víz híres kapitális ponty- és harcsaállományáról. Található benne 30 kg feletti ponty és fogtak már belőle 80 kg feletti harcsát is, miközben - nem mellékesen - messze földön híres süllőállománya is van. A korábbi években jellemző volt a nagy mennyiségű törpeharcsa itt, de szerencsére manapság ez nem zavarja a horgászatot, ez a faj szinte teljesen eltűnt. A nagy pontyok miatt nagyon népszerű a tározó a bojlisok között, a környező országok pecásai is rendszeresen látogatják a vizet. A HOFESZ (Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége) kezelésében van a tározó, az egyesület elnöke Nagy Attila, aki készséggel állt rendelkezésünkre és személyesen mutatta be vízterületet, amelyet a filmben láthattok. Köszönjük segítségét! A vízről, az érvényes horgászrendről még több információ itt található itt: http://fcshhbk.x3.hu/index.html
Két közepes méretű tó után erre az igazán nagy vízre esett a választásunk. Mint előző túráimra, ide is Haskó Tamás barátommal, horgásztársammal látogattunk el. Ő ezt megelőzően még soha nem járt itt, én viszont többször zártam sikeres túrát a korábbi években Csurgón. Ettől függetlenül Tamás bízott benne, hogy legalább olyan szerencsés lesz, mint Móron volt, ahol „zöldfülűként” kétszer is megdöntötte saját rekordját. No de ez egy csapatmunka, melynek során mindegy, ki fogja a legnagyobbat.
Tamás megérkezésekor első ámulatában csodálkozva kérdezte: „Komolyan gondoltad te ezt?”. Bátran, magabiztosan válaszoltam rá: „Igen, majd meglátod, miért. Gyere, gyorsan, válasszuk ki a megfelelő helyet és pakoljunk, mert várnak bennünket a szebbnél szebb bajuszosok!”. A megszokottól serényebben tettük a dolgunkat. Egyrészt izgatott bennünket a kihívás, másrészt tudtuk, hogy hatalmas halak élnek a vízben. Ebből adódóan éreztük, hogy benne van a túrában akár egy 30+-os ponty lehetősége is. Az sem mellékes, hogy az itt szerzett tapasztalatok egyéb helyeken is kamatoztathatóak lesznek magunk és mások számára. A vízterület méretei miatt itt rendkívüli módon felértékelődik a helyválasztás és a helyismeret. Rossz helyválasztás esetén a létező legjobb csalikkal is „megúszhatunk” egy hetet kapás nélkül - erre már a bevezetőben is utaltam.
A tavon szerzett tapasztalataimat, valamint barátaimtól gyűjtött információkat figyelembe véve esett választásunk a csurgói oldalra, annak is a közepére. Ráadásul a vízterület további sajátossága, hogy itt akkor lehet a termetesebb egyedek kapásaira számítani, ha viharos, szeles, esős az időjárás. Minél zordabbak az időjárási körülmények, annál jobban eszik a hal. Ha szép napsütéses, kisimult időben próbálkozunk, itt bizony - némi túlzással - még bedobni sem érdemes. D-vitamin kúrának lehet kiváló, ám mi nem azért jöttünk ide. Itt maximálisan igaz a mondás: ami nem jó a horgásznak, az jó a halnak! Előjelzések alapján a következő néhány nap időjárásában benne volt a változékony, esős, szeles idő, amely még jobb esélyekkel kecsegtetett bennünket.
Bójáinkat a megengedett 200 méteren belül helyeztük el az előttünk elterülő részen. Mivel itt nem lehet beljebb horgászni, sokan a maximális távot választják. A halak is hozzászoktak ehhez, itt tartózkodnak, itt keresik az élelmet. Sávos etetéssel zártuk a köztes távolságot. Pontosan mért adat szerint 195 méter volt a bóják parttól számított távolsága. Tomi került az állás jobb oldalára. A bójám állásommal szemben, míg az övé az enyémtől hetven méterre, jobbra helyezkedett el.
Előre leegyeztetve és az etetési stratégiát precízen átbeszélve mindketten két különböző bojlival etettünk és horgásztunk. Helyeink jobb oldalára mindketten Haldorádó Black Squid, míg bal felére a Big Fish bojlit szórtuk. Ezt ismételgettük naponta - reggel és este - a megengedett mennyiségben. Ezt az etetést többféle méretű, eltérő oldódási idejű Haldorádó halibut és más pellettel egészítettük ki. Napközben is szórtunk rá a kapások függvényében. Ezt a műveletsort később a parti homokba rajzolva lemodelleztük.
Közben találgattuk, hogy a túra „best of”-ja vajon melyik ízre fog harapni. Mindketten ismertük az egyik íz egyedülálló szelektáló hatását. A dőlőbója bal oldalán elhelyezett bojlira tettük tippünket, ami a Big Fish volt. Az új, 2014-ben forgalomba kerülő Haldorádó bojlik között megjelenő Big Fish az egyik legkedveltebb Haldorádó termékcsalád, a Nagy Ponty egyedi gyümölcsös aromájával készült édes-halas termék. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amint a víz hőmérséklete 20 Celsius-fok alá süllyed és folyamatosan hűl, úgy válik egyre fogósabbá ez a csali. De ugyanilyen hatásosnak bizonyul a felmelegedő vizekben is.
Ejtsünk szót a másik ízről is! A Black Squid - a fekete tintahal - egy igazi proteinbomba, amely markáns íz- és aromavilággal rendelkezik. Illata, aromája nem túl kellemes, de szelektáló hatása döbbenetes a nagyponty-horgászatok során. Ez már előző túránkon, Háromfán is bizonyított. Hogy melyik lett a fogósabb? A túra végére ez is kiderül! A megelőző tesztek sikerei alapján joggal bíztunk mindkettőben.
A szabályzat szigorú betartásával folyt horgászatunk. Fontos kihangsúlyozni, hogy itt nem lehet szemes terményekkel etetni, kivétel ez alól a tigrismogyoró. Mi egyáltalán nem használtunk magokat. Behúzva juttattuk be végszerelékeinket a helyükre, amely itt engedélyezett. Másként nem is lehet 195 méterre pontosan, koncentráltan etetni és bedobni.
PVA hálóba csomagolt és a felcsalizott horoggal együtt így bejuttatott bojlikkal a csalogatóhatás tovább növelhető, ezt majd minden vízen előszeretettel alkalmazom. Végszerelékünkre a megszokottnál nagyobb ólmokat szereltük a nagy távolság miatt. Haldorádó Grippa Carp Lead 170 g-os és Haldorádó Side On Carp Lead 120 g-os súlyok kerültek fel nehezéknek, amiket fixen alkalmaztuk az önakasztás miatt. Ekkora távolságban a monofil főzsinór nyúlása miatt a bevágás önmagában kevés lehet, ezzel halvesztést kockáztattuk volna, ezért szükség volt az önakasztó végszerelékre.
A pontyok díjazták felkészülésünket, nem kellett sokat várni az éhes példányok megjelenésére. A halak ezen a tavon sokkal intenzívebben táplálkoznak szélsőséges időjárási körülmények közepette, sőt akkor esznek igazán a nagyok!
Túránk második napján megérkezett az meteorológusok által jósolt viharos erejű szél. No de mit sem ér az erős szél eső nélkül! Hát, arra sem kellett sokat várni…! Sok horgásszal ellentétben mi nagyon örültünk, hiszen tudtuk, hogy eljött a mi időnk. A felkorbácsolt vízen megindult a pontyszüret, de közben megjelentek horgainkon az amurok is, amikből szintén zsákmányoltunk kapitális egyedet is.
Mindkét bojli jó választásnak bizonyult, sokat köszönhettünk a szelektáló hatásuknak, de mint a túra végére kiderült, 48 óra alatt a 10 kifogott halból 7 a Big Fish golyót, míg 3 a Black Squid bojlit választotta. A legnagyobb, 14,12 kilós pontyot a Black Squidnek köszönhettük.
Ahogy az idő megnyugodott, a vihar elhúzódott, az örömpeca is befejeződött, a kapások száma drasztikusan lecsökkent. Sok új tapasztalattal zártuk horgászatunkat. Tamás kitartó és kreatív horgászata elismeréseként megkapta a tározótól méltó fogásait. Lassan tábort bontottunk és fájó szívvel, de távoztunk. Tudtuk, hogy amint időnk engedi, ide mindenképpen visszatérünk - miközben már mindketten a következő hatalmas kihívást jelentő vízterület meghódításán gondolkodtunk és közös terveinket szövögettük. Biztosíthatom a kedves nézőket, olvasókat, hogy egy újabb nagy kaland részesei lesznek! Hogy hol? Hamarosan kiderül!
Írta: Nagy Csaba
Fotók, videó: Takács Péter