Édesapám lételeme a víz volt, ha tehette éjjel-nappal horgászott, míg a másodlagos hobbiját a westernfilmek jelentették. Halála után az ő emlékére mentünk a nyáron Zsolti öcsémmel a Préri-tóra egy kis horgászatra. A terület ismeretlen volt, a választás kizárólag a fent említett okok miatt esett a kedvenc filmjének címében is szereplő tóra. Horgászkultúránkat a csendes, szerény horgászat jellemzi, a régimódi technikák ötvözése a modern, de megfizethető elemekkel. Ami ezen a napon velünk történt, az a hihetetlen kategóriába tartozik…
A kiválasztott nap augusztus 17-re, hétfőre esett. Még sötétben indultunk a hosszú útnak, hogy a tó nyitásakor válogatni tudjunk a helyek közül. Tervünk az volt, hogy maradunk is egy éjszakát, sőt a másnapot is végighorgásszuk.
Odaérkezésünkkor, 6 óra előtt pár perccel meglepődve vettük tudomásul, hogy itt nem csak mi leszünk az egyetlen játékosok, hiszen vagy 5-6 autó állt már a parkolóban. A halőrtől megtudtuk, hogy maradhatunk éjszakára, sőt van kijelölt kemping rész is, így a sátor helye is adott volt. Az 1-es horgásztavat vettük célba, aminek a bal oldali töltésén indultunk el és a közepe táján foglaltuk el horgászhelyünket. A környezet csodálatos volt, egy kis házikó is tartozik majdnem mindegyik helyhez, ahova tartós esőben behúzódhat az ember.
Az eszközök
Jómagam egy Shimano Alivio CX 390 Heavy feederbotot használok Nevis Patriot Feeder 40-es orsóval, illetve egy Carp Expert Double Tip Heavy 390-es botot feederre szerelve egy Nevis Navy Carp 60-as orsóval. Mindkét készségre Nevis Carp Feeder 0,20 mm-es monofil főzsinór és Haldorádó Braxx Pro 0,12 mm-es előkezsinór került.
A Shimanóra - mivel ez egy hajlékonyabb lágyabb bot -csúszó 30 grammos Haldorádó Method Flat Feeder kosár került egy gumiütközővel és egy közepes Haldorádó Feeder forgóval. Az előkét a szokásos 8 cm körülire készítettem, és egy csalitüskével kötött Gamakatsu teflonbevonatú horog került rá. A Carp Expert botomat nem lehet egyértelműen besorolni sem a feederes, sem a bojlis botok közé, valahol a kettő közötti átmenetet képviseli, sokkal merevebben viselkedik. Erre szintén egy csúszó végszereléket kötöttem, mégpedig egy 35 g-os Haldorádó Pellet Feeder kosarat ütköztettem meg egy gumigolyóval a Feeder forgón. Az előkét kicsit hosszabbra, olyan 15 cm-re hagytam, amire egy biztonságosan felkötött teflonbevonatú Gamakatsu horog került.
Öcsém a Nevis Envy Feeder 390XH botját szerelte fel az Envy Feeder 60-as orsójával, illetve a Nevis Raptor Extra Heavy Feeder 360-as botját egy Nevis Feeder Runner 5500-as orsóval. Szerelékként hasonlóan a fent említett két csúszó végszerelék került fel botjaira. Zsinórként mindkét orsójára Trabucco T-Force Special Feeder zsinórt csévélt, amire gyors süllyedése és magas kopásálló képessége miatt esküszik.
Az etetőanyagok és csalik
A halaknak felkínált etetőanyag két vonalon futott. A method technikához a több állóvízen is bevált és sikert hozó Haldorádó Top Method Feeder család feketeszedres és Total Fish változatainak keverékét használtuk mindvégig, követve az örök szabályt: „győztes csapaton ne változtass”. A másik botok etetőkosarát a Timár Mix Ponty Méz speciális keverékkel tömtük meg csontkukaccal felturbózva. Ez is sikeresnek volt mondható a kezdetektől, így a nap folyamán ezen sem változtattunk. A csalikat tekintve a method szerelékeken végig a jól ismert SpéciCorn család fokhagymás gumikukoricáját használtuk, míg a másik boton legtöbbször egy-egy szem a Top Method Soft Pellet csoki-narancs és zöldborsos változatából szerepelt, de öcsém szépen fogott a Top 10 Carp Pellet Ponty Pirossal, én egy alkalommal a tejsavas FermentX változattal, illetve Zsolti brillírozott nagyobb méretű Haldorádó Nagy Ponty és ananászos ízű lebegő pellettel is. A napot kosaras alapozással kezdtük: 10-12 dobásnyi etetőanyagot juttattunk be a kiválasztott 4-5 méter átmérőjű körbe a tó közepén.
Az első kapásom 7:20 körül érkezett, a spicc filmekben látható módon görbült, a nyeletőfék berregett, amit földbe gyökerezett lábbakkal figyeltem, majd feleszmélve berántottam és öcsémre nézve halkan azt mondtam: „Hozd a merítőt!”. A köztünk lévő állandó verseny szellemében minden halunkat pontosan lemérjük. Az első szép ponty kereken 6 kg-os volt, majd 3 kilóval megdöntve eddigi egyéni legnagyobb halam. Ahogy sikerült kifárasztani, mérlegelni és visszaengedni, öcsém botja is jelzett, amin egy 8,10 kg-os ponty volt. Innentől kezdve nem volt megállás, 10 óra körül jelentkeztek legsűrűbben a kapások.
A déli „mérlegelésen” 30,15 kg-os összesítéssel éppen vezettem. A délutáni időszakban fogott 18 halból 11 a fokhagymás SpéciCornra jött, míg a legnagyobbat öcsém fogta Nagy Ponty pellettel délután három óra körül, ez 9,7 kg-os volt. Az esti összesítésnél több mint 31 kilóval vezettem. Ennek oka talán az volt, hogy Zsolti öcsém átállt a fent említett nagy hal után a nagyméretű pellettel történő szelektáló módszerre, így kevesebb halat fogott - igaz, nagyobbakat.
Éjjel felváltva horgásztunk, ami látszik a táblázaton is. Az én legnagyobb halam 4:35-kor érkezett, egy egészséges, 7,1 kg-os ponty akadt a horgomra.
A végeredmény elképesztő: az összesen 42 hal 178,01 kg volt, hangsúlyozva, hogy nem a bojlis, hanem az 1-es tavon horgásztunk. A nappali időszakban többen mentek haza úgy, hogy csak egy-két kisebb halat fogtak. Örök mondás, hogy el kell találni mindent ahhoz, hogy sikeres napja legyen a horgásznak, a táblázatra tekintve nekünk sikerült. Aki pedig erre a nagyszerű „visszaengedős” tóra megy, ajánlom, legyen a táskában SpéciCorn, method kosár és minimum Top Method Soft Pellet - ezek elengedhetetlenek a sikerhez!
A nap csalija egyértelműen a Soft Pellet volt, igazából bármilyen kombinációban, szó szerint vitték, mint a cukrot és nemcsak a halak, egy idő után horgásztársaink is jöttek kíváncsian, hogy áruljuk már el mivel horgászunk. Jó horgásztársként minden érdeklődőnek adtunk pár szem lágy pelletet, melyet egyből horogra is tűztek. Mi pedig boldogan figyeltük, amint felgyorsulnak és megsokszorozódnak körülöttünk a kapások és a nagy halak.