A hosszúelőkés módszert a legtöbben olyan természetes vízterületeken vetik be, ahol elsősorban keszegfélékre lehet számítani. Van azonban egy olyan halfaj, amely gyakran van jelen a ponty mellett az intenzíven telepített tavakban. Ez a hal invazív, és elszaporodását a keszegállomány szokta legjobban megsínyleni. Horgászata ettől függetlenül élvezetes és rendkívül szórakoztató, hiszen jó sporthal és finomszerelékkel szépen fogható. Ez a hal az ezüstkárász!
Invazív jellege miatt megfogása esetén nem is szabad visszaengedni. Nemcsak a természetes vizeken kedvezőtlen a megjelenése, az intenzíven telepített zárt rendszerű tavak gazdái sem örülnek neki, mert nagyon szapora, és az egyedszám növekedése az élettér „kinövését” eredményezi, aminek okán az állomány „elaprózódik”. A hely, ahol én most horgászom, az a vecsési Sós-tó Sporthorgásztó. Itt sem örülnek a nagymennyiségű kárásznak, így gyűjteni kell ezt a halat, majd leadni a halőrnek.
Ha túl tudunk lépni azon, hogy milyen kártékony is az ezüstkárász, és jelenlétét inkább kihívásnak, mintsem problémának tekintjük, horgászhatunk rájuk célzottan is. Lássuk, hogyan is érdemes nekiállni!
Etetőanyag
Sok esetben teljesen mindegy, hogy mit dobunk be az ilyen vizekbe, mindennel ezüstkárászt fogunk. Ettől függetlenül érdemes olyat keverni, amely biztos, hogy kedvére van ezeknek a halaknak. Ez pedig jellemzően a sötét színű, édeskés kaja, amely a fenéken is sejtelmesen oldódik és olyan közeget biztosít, amelyben jól érzi magát ez az egyébként óvatos hal. Nyilván minél több van belőle egy helyen, úgy uralkodik el rajtuk a táplálékirigység és válnak egyre bátrabbá. Ezt kell kihasználni!
A keverékem e horgászatnál a Gold Feeder - Master Fish és TTX Extra Őrölt Fekete egyvelege volt. Ez a kaja gyorsan oldódódó, fekete mixtúra, amellyel nagyon könnyű dolgozni. Bekeveréséhez mindössze víz szükséges, majd pár perc pihentetés után lehet is áttörni. A végeredmény egy selymes, jól tapadó etetőanyag, amely máris kész a bevetésre.
Csali
Egyértelműen élő csalival érdemes erre a halra pecázni. Sok esetben a giliszta a legjobb horogravaló, ám nagy mennyiségben inkább csontkukacot javaslok a horgászatukhoz. Jól látó hal, így a fehér légylárva kedvelt eledele. Érdemes 1-2 szemet a horogra tűzni és az etetőanyagba is szórni belőle. Ez utóbbi célra lehet vizezve, fojtva használni a csontikat, de akár élve is. Sokat ilyen hideg vízben semmiképp sem javaslok, mindössze pár szem elegendő, így nem vonjuk el a csaliról a halak figyelmét!
Felszerelés
A kárászozás felszerelésigénye nem annyira bonyolult, inkább azt kell a kiválasztásnál figyelembe venni, hogy milyen távolra kell keresni a halakat. Én ehhez a technikához (is) a Fine Max botcsaládot preferálom, mert a széles méretsorból könnyen kiválaszthatom, melyikre is van szükség. Itt, ezen a tavon nem kell messzire dobni, olyan 40 méter elegendő, így a 350ML bot tökéletesen megfelel. Ez a bot lágy, rugalmas, így tökéletesen jelzi a kapásokat, a fárasztásnál megbízható és a dobásnál is pontos.
Orsóként a botra az egy 6000-es Fine Carp modell került, melyen 22-es By Döme TEAM FEEDER Camou Blue főzsinór van 0,25 mm-es Haldorádó Big River monofil dobóelőkével kiegészítve. Az hasonló, intenzíven telepített tavak nagy részén a fonott zsinór nem engedélyezett, bár az ilyen horgászatnál nem is indokolt.
Végszerelék
Mivel monofil zsinór a domináns a rendszerben, a gubancolódás veszélye nem olyan nagy, az nem okoz problémát. A csúszó karabiner alá elegendő egy gumiütköző, majd alá egy 10-12 centis sodrat. Ami fontos, hogy a sodrat végébe érdemes tenni egy kisméretű feeder gyorskapcsot, amely forgóként is funkcionál. Nem szeretem a felesleges kiegészítőket egy ilyen végszerelékben, de itt ez fontos, mégpedig a csonti csali miatti előketekeredés kivédése végett. Két szem légylárva ugyanis a legtöbbször képes úgy összetekerni a vékony előkét, hogy dobásonként lehet azt cserélni. ezt ezzel, és a megfelelő csali-felkínálással lehet kivédeni. Ebbe a gyorskapocsba mehet az előke, és kész is a végszerelék.
A szemfülesebbek észrevehették, hogy nincs erőgumi a rendszerben. Ennek oka, hogy a monofil zsinór és a lágy bot pont elég rugalmasságot szolgáltat, és ebben az esetben az erős horog, na meg a kárász kemény szája sem indokolja a power gum meglétét.
Az etetőkosárra is kitérek egy pillanatra, ugyanis nem hagyományos alagút kosarat használok, hanem Guru Distance kosarat. Nem túl nagy méretű, 20-30 grammos modell bőven elegendő. Előnye, hogy pontosan dobható, ami kárászhorgászatnál (is) nagyon fontos.
Az előke ennél a pecánál nem annyira vékony, 0,12-0,14 mm vastagságú. A horog az egyik kedvenc modellem, amely fenékhorgászatnál gyakran használatos, az pedig az Owner Chinta. 14-es méretben ideális az 1-2 szem légylárvához! De igazából bármilyen könnyű és erős horog megteszi!
A horgászat menete
Mivel sok halra lehet számítani, alapozó etetést célszerű készíteni. Nyári melegben biztos vagyok benne, hogy nagy kosárral érdemes lenne megbombázni a vizet, de ilyenkor a víz még hideg. Éppen ezért mindössze egy nagyobb befogadóképességű Distance kosárral ment 10 dobás a kiszemelt helyre. Ha igényli a peca, akkor menet közben meg lehet ismételni a műveletet, de inkább a folyamatosság az, amelyre ennél a pecánál is érdemes hagyatkozni. 2 percenkénti és pontos dobások annyi kaját juttatnak be, amely elegendő ahhoz, hogy össze lehessen gyűjteni az ezüstkárászokat. A többi már csak rajtunk múlik!
Írta: Sipos Gábor
Fotó és videó: Bank Bálint
