A method technika alapja az, hogy gyorsan, egyenletesen oldódó, finomszemcsés etetőanyagból készült gombóc rejti a soft pellettel csalizott horgunkat. A legtöbbször ez elég is, és a technika alapvető alkalmazásával is szép fogásokat tudunk elérni. Vannak azonban olyan esetek, mikor az alapkoncepción egy picit változtatni kell ahhoz, hogy a nehézségeken felül tudjunk kerekedni. A fűzött csalis felkínálási mód számomra sokáig összeegyeztethetetlen volt a method technikával. Sőt, nem is indokolta semmi, hogy kemény pelletet tömjek a kosárba. Voltak viszont olyan jelenségek, melyek nem hagytak nyugodni, és most már bosszant, hogy ilyen sokáig tartott rájönnöm a megoldásra.
A múlt évben nagyon jókat pecáztam a Flat kosarakkal. Ez a módszer sokkal hatékonyabbá tette a „kereső” pontyhorgászatot. Az intenzíven telepített tavakon sokkal előbb meg lehet ezzel a módszerrel fogni az érzékenyen táplálkozó bajszosokat, mint bármilyen más technikával.
Csalinak legtöbbször a soft pelletek egyike és pár szem csonti vált be, és a kosárba kerülő Top Method kaják is jól muzsikáltak. Kevés alkalom volt, mikor a tömködős nem adott ugyanannyi vagy esetleg több halat, mint a bordás kosaras, fűzött csalis módszer. De bizony előfordult.
Volt olyan, amikor az apróhalak nagy tömege miatt egyszerűen használhatatlan volt a method, hiszen a könnyű kaját pikk-pakk széttúrták a kárászok és addig tépték a puha pelletet, csontit, míg üres nem lett a horog, vagy míg fel nem fűzte magát a horogra egy kis görcs.
A másik bosszantó jelenség az volt, amikor sok hal gyűlt már össze a horgászhelyemre és rengeteg beleúszást produkáltak. A kisebbik baj ilyenkor az álkapás, a másik viszont az, hogy heves forgolódásuk közepette a végszereléket is elmozdították. Ez azzal járt, hogy a csali kiszabadult és a puha pellet ilyenkor már nagyon sebezhetővé válik, egész egyszerűen egy mozdítástól le is esik a horogról.
Ez a dolog halmozottan érvényes az olyan tavakra, ahol nemcsak pontyok élnek, hanem mondjuk tokok is. Ezek forgolódása idegtépő spiccmozgást eredményez, mire valódi kapást produkál a hal - már akkor, ha nem ver le mindent időközben a horogról. Az üressé vált horog pedig előbb-utóbb beleakad a hal testébe, amit egy olyan fárasztás követ, amiből a horgász ritkán jön ki győztesen.
Egy szó, mint száz: egyre jobban kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy valami nagyobb és keményebb csalit tegyek a horogra. Először tűzni próbáltam kukoricát vagy masszívabb horogpelletet, de egyik sem működött jól. Vagy túl nehezek voltak, vagy túl nagyok ahhoz, hogy jól akadhasson tőlük a horog.
Így hát eljutottam oda, hogy barátkozni kezdtem a „fűzős methodozással”. Természetesen nem vagyok úttörő ezen a téren, hiszen már sok neves szakíró publikált erről, de ha valamit nem akarok elhinni, akkor elég nehezen szánom rá magam annak kipróbálására. No de ha belevágok valamibe, akkor azt kizárólag a felhasználási területen próbálom ki, mert az elméleti kivitelezhetőség nekem kevés.
Elkezdtem hát fűzögetni. Bordás kosaras technikánál a Braxx zsinórt preferálom akkor, ha hajszálelőkére fűzöm a csalit. A Flat kosárnál viszont valamiért nem tudom eredményesen használni a fonott előkét. Próbáltam már sokszor, de megközelítőleg sem működött olyan jól, mint a monofil előke. Talán a nehéz kosár és a rugalmatlan fonott előke nem jó társak?
A monofil előkével viszont sok nehézségem is akadt. Az első, hogy vékony méretben teljesen használhatatlan a nehéz kosár és az előke rövidsége miatt. Sok horog és hal elvesztése után 16-os és 18-as Visitornál vékonyabbal már nem is próbálkoztam.
Az ennél vastagabb már megtartja a halat, viszont borzalmas nehéz normálisan hajszálelőkét kötni rá. Persze lehet, hogy én vagyok ügyetlen, de csak hosszú kínlódások után sikerült úgy felkötnöm a horgot, hogy az szépen álljon, és persze a hajszálelőke is normális méretű és sérülésmentes legyen. Ez utóbbi azért fontos, mert, ha agyonnyomorgatjuk a zsinórt kötés közben, akkor a hajszálelőke egész egyszerűen egy halmerítés vagy horogszabadítás során is képes leszakadni.
Véletlenül akadtam rá a tökéletes megoldásra. Egy ideje a hobbihorgászatra kizárólag szakáll nélküli horgokat használok. Ezek közül is a Guru márkájú horgok a kedvenceim. Szerencsémre ebben a termékcsaládban találtam előre kötött horgokat is, kifejezette method technikához.
Első ránézésre feltűnt, hogy gyárilag milyen rövidre vannak kötve a hajszálelőkék. Egy egész pellet rá sem férne, csak erősen megfaragott állapotban lehet rá felhúzni az oldódó-lebegő csalikat. Ez persze semmit sem von le a használati értékéből, csupán furcsának tűnt.
A másik, hogy igen vastag előkére vannak felkötve. Amit én választottam, az konkrétan 22-es zsinórra kötött 14-es horog volt. Kicsit merevnek és túlzottan erősnek éreztem, de a sok szakítás, ami kísérletezgetés közben ért, meggyőzött arról, hogy kell a vastag előke. Hogy a halakat zavarja-e? A kérdés jogos.
Természetesen biztos jobb lenne vékonyabbal horgászni, de sok hátránya miatt én kompromisszumot kötöttem, és jó néhány horgászat után bizton állíthatom, hogy jól jártam az egyezséggel. No de mit is fűzzünk a hajszálelőkére? Nagy kedvencem a Hybrid lebegő pellet, mivel pici és igen könnyű vele balanszírozni a horgot. A másik, ami nagyon fogós, az a faragott oldódó- lebegő pellet. Természetesen bármi mással is csalizhatunk, de nehéz csalit nem javaslok, mivel az ritkán csábító a halak számára, ha a kosár aljára süpped a horoggal.
Mint azt már említettem, a tömködős technikához sok kitűnő, kifejezetten e célra kifejlesztett etetőanyag létezik. A Haldorádó termékei közt három ilyet is találunk, melyek a megfelelő aromával, stimuláló szerrel keverve ellenállhatatlanok a potykák számára.
No de hogy néz ki, ha a púder finomságú kaja közepén ott libeg egy nagy bogyó?! Gondolom, a halnak sem természetes. Így hát valami darabosabb cuccot kell, vagyis inkább lehet, a kosárba tömni. A ragasztott pellet tökéletes erre a célra. A Pellet Packok kezelése nagyon egyszerű, így kézenfekvő azok használata. Amire figyelni kell ebben az esetben, hogy jóval a horgászat előtt be kell nedvesíteni a szemeket. Én hidegben már egy-két nappal a peca előtt összekeverem a doboz tartalmát.
Ami a ragasztott pellet használatakor rögtön feltűnt, az az oldódás gyorsasága. Vízbe érés után egy percen belül már kezd is szétesni a gombóc és három perc múlva már egy szép terített asztal várja a halakat, melynek közepén ott virít a csali.
Sokáig foglalkoztatott az a kérdés, hogy nem akad-e be a csupasz horog a Flat kosár bordáiba. Úgy, hogy az óévet ezzel a technikával ismerkedve töltöttem, a válasz egyértelműen nem. Bár hihetetlen, de a vastagabb horogelőke a magyarázat erre is. Ha ugyanis megnézzük egy vödörben a gombóc oldódását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a lebegő csalik egy idő után kiemelik a horgot a kosárból. Ha nagy a felhajtóerő, akkor a csalink pont a kajahalom fölött fog lebegni, ha viszont balanszírozzuk a horgot, akkor csak minimálisan emelkedik ki a kosárból. Természetesen nem mindig marad így sem benne a „tányérban” a csali, de valahol mindig oda, annak közvetlen közelébe fog libegni.
Tömködéskor is tehetünk a horog elakadása ellen, mégpedig úgy, hogy a kosár alsó részébe jó erősen belenyomjuk az etetőanyagot vagy a pelletszemeket. Így az a rész jóval a „süveg” kioldódása után fog teljesen felázni, és remélhetőleg a csali akkor már a halom tetején vagy a hal szájában lesz.
Ami még feltűnő lehet, az, hogy ezek a szakáll nélküli horgok nem túl nagyok. A legtöbb fűzni való pellet mérete jóval nagyobb, így elméletileg kitakarják a horgot. Ebben az esetben viszont az akadás nem lesz tökéletes.
A hangsúly az „elméletileg”-en van. Számomra is meglepő volt, hogy az akadás a legtöbb esetben a száj alsó szegletébe, tehát a lehető legjobb helyen történt. A rövid hajszálelőke, a pop-up csali és a merevebb zsinór úgy áll a vízben, hogy egyszerűen nem tud másként akadni.
A szokatlanul enyhe december végi időjárás lehetővé tette, hogy hideg vízben is kipróbáljam ezt a módszert. Két bottal horgásztam, szinte ugyanolyan végszerelékkel. Az egyik kosárba ragasztott pellet, míg a másikba Top Method kaja került. Egy kisebb összeget tettem volna arra, hogy ebben a lehűlt vízben a finom szemcsés kaja nagyon lepipálja a ragasztott pelletet. Nos, elbuktam volna, ugyanis pont fordított lett az eredmény, mint amit vártam. Az elméletek már csak ilyenek, egyik részről bebizonyítottam magamnak, hogy a pelletes szerelékkel jól okoskodtam, másrészről megdőlt egy régi sztereotípia, miszerint ilyenkor a nagyobb falatoktól már eltelnek a halak.
Minden horgászat más, de egy közös van bennük: hatalmas tanulságot hordoz magában minden nap, amit a vízparton töltünk. 2013-ban azon dolgoztam, hogy minden tudásommal és tapasztalatommal segítsek Nektek kihasználni azt az időt, amit vízparton tudok tölteni.
Bízom benne, hogy ezt folytatva 2014-ben is olyan trükkökről, praktikákról, horgászvizekről, keverékekről, csalikról és technikákról tudok beszámolni, melyek hasznosnak bizonyulnak.
