Az nem vitás, hogy nagyméretű csalival előbb meg lehet fogni a nagytestű halakat, mint a picivel. Nyilván most a feederbotos keretek közt mozgó csaliméretekre gondolok. A nagy csali, nagy hal elv sokszor bizonyította már létjogosultságát, ám vannak olyan helyzetek, olyan vizek, ahol a már többször megfogott és visszaengedett, öreg, kitanult halak a kisebb csalikat előbb felszippantják, mint a gigantikusakat. Ez lehetne csupán fikció is, azonban volt szerencsém megtapasztalni, milyen az, amikor a kapástalan, szenvedős horgásznapból egy jól megválasztott csali-horog kombináció hatására életem egyik legemlékezetesebb élménye lett.
A kis csalik alkalmazása a ponty horgászatánál a methodozás sajátossága. Nagy mennyiségű etetésen ugyanis az odaálló halak intenzíven táplálkoznak és egyértelmű céljuk, hogy minél több eledelt behabzsolva teli hassal távozzanak onnan. Ebben az esetben előbb megtalálják a nagyobb csalikat, amelyek kitűnnek a „tömegből”.
A method módszer esetében azonban a hal kíváncsiságát használjuk ki, hiszen egy 10-15 kg-os hal biztos nem lát jelentős táplálékforrást egy félmaréknyi etetőanyagban és az abban lévő pirinyó csaliban. Ám mégis felszippantja. Hogy miért? Mert izgatja annak a kevéske kajának az íze, aromája, ráadásul olyan szépen áramlik ki belőle a szín, és még valami színes is van ott a közepén! „Egy hörpintést megér a dolog!”, gondolja az öreg ponty… és már görbül is a feeder spicce. Ez az a teória, amelynek helyességéről nap mint nap több száz horgász bizonyosodik meg a vízpartokon!
Szépen leegyszerűsítettem a történetet, pedig a horgászat e műfajában is számítanak a részletek. A végszerelék összhangja, a horgász technikai tudása, a csalogatóanyag megfelelő állaga mind-mind olyan dolgok, amelyek bearanyozhatnak egy napot. A sok kis részlet közül most a kisméretű csalik megfelelő felkínálását szeretném részletezni, hisz mint az én példám is mutatja, előfordul, hogy ez adja életünk nagy fogását, fogásait!
Az egyszerűség kedvéért a végszerelék maradjon függőben, a lényeg, hogy method kosárral legyen szerelve. A cikk témája most a gyorskapocstól lefelé kezdődik. Ha kisméretű csalit szeretnénk célzottan nagy halnak felkínálni, kisméretű horgot kell az előkére kötni. Na de milyen horog az, amely pici, kellően jól akad, és az extrém nagy terhelést is jól bírja? Nem, sok ilyen van! A legtöbb kisméretű horog a 10+-os halaknál már kihajlik, ami bírja, az meg olyan vastaghúsú, ormótlan, hogy képtelenség balanszírozni, egyszerűen „elbutítja” a csalit.
A nekem legjobban bevált kicsi, erős horog a Gamakatsu A1 Team Feeder Strong Carp. Ebből a szériából a 12-es méretű horgot normál esetben nem is tettem fel nagy halak horgászatához, míg rá nem kényszerültem az extrém finomításra. Aztán amikor már az ötödik nagytestű halat fárasztottam ugyanazzal a horoggal, bizony tudtam, hogy ez az a horog, amit régóta keresek. Egyetlen szépséghibája, hogy szakállas modell, ám a szakállat kicsit fogóval megnyomva minimalizálhatjuk annak roncsolását. Ehhez a kerek öblű horoghoz a kisméretű, úgynevezett minibojlik a legjobb csalik, én a Haldorádó Quatro Fluo Pop Up 8 mm-es csalikkal használom előszeretettel, de a 12 mm-es, megfaragott Fluo Oldódó Lebegő Pelletekhez is ideális.
Tuti Tipp:
A kelleténél nagyobb méretű és felhajtóerejű csalikból is lehet akkorát „faragni”, amekkora éppen elég azt adott horog kikönnyítéséhez. Ehhez nem kell más, mint egy jó éles kisolló és egy tálka víz, amelyben le lehet ellenőrizni a csali megfelelő állását a hajszálelőkén, és azt, hogy mennyire is emeli el a horgot a fenéktől. A 12 mm-es Haldorádó Fluo Oldódó Lebegő Pelletből néhány másodperc alatt lehet 8-10 mm-es csalit varázsolni, ha a halak azt igénylik!
A minibojlis csali-felkínálásnak köszönhetem eddigi legnagyobb pontyomat is, amelyet a Maconkai-víztározón fogtam. Ez a monstrum sem tudott ellenállni a tökéletesen balanszírozott csalinak. A horogszabadításkor egészen furcsa látványt nyújtott a pirinyó horgocska. A 12-es méretű Strong Carp egyébként 7 mm-es Haldorádó csalitüskével szerelve egyetlen szem Quatro Fluo Pop Up bojlival kikönnyíthető, és szinte magától belibben a hal szájába.
Az érdekesség, hogy ugyanezzel a technikával rekordfogásom másnapján sikerült egy 15 kilót meghaladó itáliai tokot is megfognom, ami igazi erőpróba volt a horog számára. Ez a vértes hal ugyanis mindent bevetett annak érdekében, hogy meglépjen, ám sem a horog, sem pedig a 12-es Haldorádó Braxx Pro nem engedett, így végül csak sikerült egy jó képet készítenünk.
A tökéletesen kikönnyített csali már fogalommá vált a feederesek körében, ám még mindig sokan nem fektetnek kellő hangsúlyt a megfelelő csalizásra, holott a siker gyakran csak ezen múlik. A methodozásnál pláne sarkalatos kérdés ez, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogyan is áll a csalink az etetőanyag kupacon. Hiába tűnik ez a kérdés már lerágott csontnak, mindig érdemes újra ráirányítani a figyelmet, ugyanis lehet akármilyen jó a kosárba kerülő etetőanyag és lehet bármilyen fogós a tüskére szúrt csali, ha az helytelenül áll, és megakadályozza a horog megfelelő akadását! A figyelem halat terem!
Írta: Sipos Gábor
Fotók: Döme Gábor, Sipos Gábor
