Ígértük, hogy az I. Haldorádó - Sporthorgász Feederbotos Kupa győztesét, Márkus Józsefet elkísérjük egy horgászatra, ahol bemutatja nekünk tudományát és megosztja velünk apró titkait.
Józsival a Lajosmizse határában elterülő Almavirág Horgászegyesület taván találkoztunk. A helyválasztás nem pusztán a véletlen műve volt. Kiderült, hogy a Feederbotos Kupára való felkészülésnek az egyik állomáshelye pont ez a víz volt.
A szépen gondozott és nagyon jól halasított vízben, rengeteg a fehérhal. A gyönyörű dévérkeszegek, gyakori kapásaikkal igen jól szórakoztatják a finomszerelékes horgászt. A Velencei-tó és Lajosmizsei-tó halállománya nagyon hasonló. Mindkét helyen, főként dévérkeszegre és az időnként felbukkanó pontyokra lehet számítani.
Jó néhány próbahorgászat során, sikerült azt az etetőanyag receptet kikísérletezni, amely a versenyen is kiválóan vizsgázott. A Mosella Select Karpfen és Select Feeder etetőanyaghoz (1-1 kilóhoz) 20 deka vegyes angolmorzsát ás 1 csomag Sahne Karamel aromaport kevert. Hogy még tartalmasabb legyen a halkaja, 1-1 doboz csemegekukoricát és Pescaviva főtt kendermagot rakott még hozzá.
Az etetőanyag különlegessége, hogy kissé túlvizezve, tehát a szokásosnál nedvesebbre gyúrva is remekül oldódik. A ragacsosnak tűnő keverék így több élőanyagot (szúnyoglárvát és csontkukacot) képes felvenni és a Józsi által kedvelt nyitott rakétakosárban is jobban megáll, dobáskor nem hullik ki belőle. Vízbe kerülve, nem kell még 10 perc sem, és alig van a kosárban néhány morzsa. A megfelelő keverék összeállítása csak az egyik, bár nagyon fontos lépés volt a siker felé.
A megfelelő szerelék az eredményes horgászat másik nélkülözhetetlen kelléke. Kizárólag SHIMANO feeder és pickerbotokat valamint orsókat használ. Amikor távoli, akár 50 méter feletti dobásokra és nagyobb kosarak pontos célba juttatására van szükség 3,6 m hosszú TECHNIUM Heavy Feeder botokkal horgászik. Ha tovább kell a szereléket finomítani vagy partközeli horgászat a cél, ekkor veszi elő a 3 méter hosszú ULTEGRA Picker botjait. A leheletfinom pálcákkal, a legóvatosabb halak is megfoghatók, nyílt, akadó mentes terepen. Mesterünk közel 10 éve vette kézbe első feederbotját, de úgy véli, hogy az általa jelenleg használt végszereléknél jobbat, már nehéz kitalálni. Az erőgumival kombinált cucc, nem saját találmány, hiszen a szakirodalom áttanulmányozása után tette magáévá, amit azóta is sikeresen alkalmaz. Legfőbb előnyei közül kiemelte, hogy rendkívül egyszerű, gyorsan elkészíthető és garantáltan gubancolódás mentes.
Annyira kedveli a Drennan Power Gum-ot, hogy a pickerbotról sem hagyja el. A feederboton 0,16-os, míg a pickeren 0,14-es főzsinórt használ. 25 és 10 gr nagyságú, nyitott fém rakétakosarakat rak rá. A horogelőke 0,14-0,12 és 0,12-0,10 vékonyságú, 30-50 cm hosszú, a halak kapókedvének megfelelően váltogatva. A horog is, ennek megfelelően 12-től, egészen 18-ig csökken. Ebben sem tűr komprumisszomot, szinte kizárólag a Gamakatsu 1810B típusú, vékony húsú, de enyhén visszagörbítet hegyű horgát használja.
Ha keszegre horgászik, a horogra mindig szúnyoglárva és csonti szendvicset tűz. Ha ponty a kiszemelt áldozat, kukorica és csonti a csali.
Az etetőanyag bekeverése és a szerelékek gondos összeállítása után, elővett egy Drennan gombóclövő csúzlit. A piros Team England csúzlival, akár 60 méterre is pontosan belőhető az etetőanyag. Az egyforma méretűre gyúrt gombócokat, gyakorlott kézzel lőtte azonos helyre. De ami legjobban megdöbbentett, a felcsalizott szereléket is hajszálpontosan az etetésre dobta.
Kerestem a jelölést a zsinóron, hogyan talál rá az etetésre, honnan tudja, hogy jó helyen van a csali? Józsi csak mosolygott és ennyit mondott: - “Az elmúlt évek és a tapasztalat. Már nincs rá szükségem, hogy megjelöljem az etetés helyét. Vakon is rá tudnék dobni, annyiszor gyakoroltam már”.
A kezdeti alapozó etetés után, 10-15 percenként újabb gombócokat lőtt be pontosan, ahová kell.
Eltelt már bő egy óra, amikor beérett az etetés. Ekkor kapás, kapást ért! Az érzékeny spicc megremegett vagy kiegyenesedett. Az ügyes horgász jutalma pedig, minden dobás után, egy szép dévérkeszeg volt. Hogy még hatékonyabb és gyorsabb legyen a horgászat, mindkét feederbotját munkára fogta, de sajátos módon.
Egyidőben mindig csak egy bottal horgászott, miközben a másikat felcsalizta és megtöltötte etetőanyaggal. Mikor ezzel végzett, szinte biztosra lehetett venni, hogy kapás lesz a másikon. Úgy is lett! Bevágás, gyors fárasztás, majd szákba helyezés következett. Ez a bot félre és már kézben is volt a másik beélesített szerszám. A lelkes szemlélődők nem láttak mást, mint folyamatos csalizást, halfárasztást, és a röpke szünetekben gombóclövést. A sokszor ismételt begyakorlott mozdulatok nagyon hatékonnyá tették a horgászatot. A 8 órától délig tartó bemutató alatt, közel 10 kg dévérkeszeget és egy aranykárászt sikerült szákba terelni.
A nagy melegben, a pontyok megúszták a Józsival való találkozást. Látványos szép horgászat volt, amelyet megörökített a Kapás Van! forgatócsoportja is, amely hamarosan látható Magyar Televízióban.
