A mai napon a hácsi Tölgyes Horgásztóra látogattam el Lackó barátommal. Ez a víz egy igazán vadregényes, akadókban, illetve halakban gazdag horgásztó. Kivételesen oda kell figyelni a halállományra itt, ezért aki elhatározza, hogy eljön erre a tóra, olvassa el figyelmesen a szabályokat! Legutóbbi horgászatom során feltettem a kérdést: felül lehet-e ezt múlni? Nos, ez a peca is izgalmakban és halfogásban gazdag volt, de a kérdésre csak a cikk végén fogok válaszolni. Ha érdekel a végeredmény, tarts velem!
Reggel 7-kor már a tó bejáratánál álltunk, hogy kiváltsuk a napijegyet. A halőrök elmondták, hogy a tavon kötelező a kihelyezett pontybölcsőket használni, ezenfelül biztosítanak mérlegelőhálót a horgászoknak, ugyanis a halak visszaengedését abból kell végezni, illetve kötelező a nagyméretű merítőháló használata. Fonott zsinórt pedig csak és kizárólag horogelőkeként szabad használni.
Ahogy kiértünk az állásunkra, azzal kezdtem, hogy bekevertem a horgászatra szánt etetőanyagokat. Nem bonyolítottam túl a dolgokat: ahogy szoktam, csináltam egy halas és egy hallisztmentes keveréket. A peca kezdetekor az egyik botommal a töltés oldalát pásztáztam, a másikkal pedig az előttem fekvő nyílt vízen próbálkoztam. Ahogy bedobtam, nem kellett sokat várni, meg is érkezett az első kapás. Gondolom, nem nehéz kitalálni, melyik helyről. A part oldalából jött a nap első pontya.
Miközben én feederrel igyekeztem megtalálni a halakat, Lackó spiccbottal a part mentén horgászott. Kezdetben kisebb halakat fogott, habár a fajukhoz képest nem is voltak olyan kicsik.
Néhány szép dévért és bodorkát követően viszont akasztott valamit, ami nem adta meg magát olyan könnyen, mint korábbi társai.
Már csak az volt a kérdés, hogy milyen hal akadt a horgára. Pár perc fárasztás után sikerült kimeríteni az áldozatot, ami nem volt más, mint egy tokhal.
Ezt követően végre én is újra halat akasztottam. Egy pocakos tőponty akadt a horgomra.
Sajnos, ahogy közeledtek a délutáni órák, úgy csökkent a halak kapókedve. 11 óra után már alig sikerült egy-egy kisebb pontyot fognom, ezért úgy döntöttem, hogy a kapástalan időszakban kisétálok a töltésre egy dús etetőanyaggal és dobok pár gombócot a part mellé, hátha az kicsit visszahozza a halak kapókedvét.
Ezután mindkét botommal az etetés környékére dobtam, ugyanis a nyílt vízen még annyi halat se fogtam, mint a part szélén, így egyértelmű volt, hogy több esélyem van, ha a nádcsomók közelébe dobok.
1 óra elteltével végre sikerült újra kapást kicsikarnom. Éreztem, hogy nem lesz nagy hal, sikerült hamar kitekerni, ekkor láttam meg a vízben az arany foltot, ami bizony egy szép koi ponty volt. Sose fogtam még ilyen szép mintázatú halat, nagyon örültem neki.
Ahogy visszadobtam, alig telt el pár perc és újra elhúzta valami végszerelékemet. Amikor már kint volt a partnál a hal, nem akartam hinni a szememnek, de sikerült még egy koi pontyot fognom.
E ponty után a következő hal megint egy másik fajt képviselt.
A csendet végre megtörte egy erőteljes, húzós kapás. Bevágás után egészen erős ellenállást éreztem, reménykedtem, hogy végre egy nagyobb halat sikerült akasztani. Nos, nem a várva várt bandanagy volt a horgon, de azért nem is apró példány küzdött a zsinór másik végén.
Nem mondom, hogy egyértelmű változást hozott az, hogy beetettem, de úgy néz ki, azért néhány halat sikerült odavonzani. Ahogy telt az idő, egyre kevésbé ettek a halak. Elvétve fogtam még néhány kisebb pontyot, de a hőn áhított 10+-os sajna ma elkerült.
Összességében nagyon jól éreztem magam. A mai nap folyamán Lackóval 6 különböző fajt, illetve fajtát fogtunk, ráadásul engem meglátogatott néhány nagyobbacska egyed is. Ami biztos, hogy nagyon jó peca volt, nagyon jó élményekkel gazdagodtunk, és vissza fogok még térni ide, hogy a tó igazán nagy, öreg halai közül is fogjak legalább egyet. Hogy sikerült-e felülmúlni a legutóbbi horgászatot? Úgy gondolom, valami még hiányzott, hogy magabiztosan kimondhassam: igen, viszont bátran mondhatom, hogy ugyan olyan jó volt, mint az előző peca. Holtverseny alakult ki. ;-)
Bank Bálint
