A hazai horgászat kétségkívül pontyorientált. Nehéz olyan témát találni, ami jobban érdekelné a horgászokat, mint a kapitális bajszosok horogra kerítése. Egy-egy profi, finomszerelékes feederbotos horgászverseny fogásait nézve a legtöbben csak gúnyosan legyintenek, amikor 1-2-3 kilónyi fogással áll a győztes a dobogó legfelső fokán: „Ennyit én 10 perc alatt fogtam a múltkor a tavon, ezek profi horgászok? Inkább kontárok!”… Gondolom, mindenki olvasott már hasonló kommenteket egy-egy versenybeszámoló után. Pedig a legtöbbször az ilyen versenyeken 1 kiló apróhal megfogása több tudást igényel, mint a pontyos versenyeken 30 kiló hal „kicsépelése”.
Nem véletlen, hogy a finomszerelékes feederbotos horgászatot egyre inkább csak a versenyzők alkalmazzák, hiszen a legtöbb horgász nehezen tud azonosulni azzal, hogy 5 órányi ládán gubbasztás után ott ficereg a szákban 10 halacska. Akármekkora rutin és technikai tudás szükséges hozzá, közel sem olyan elismert ez a fajta horgászat, mint azt megérdemelné. Pedig a versenyeken használt módszerek, taktikák még leegyszerűsítve is olyan hatékonyak, amelyek segítségével igazán élvezetessé lehet tenni egy-egy hétköznapi pecát. Ebben az írásban az idei Magyar Országos Egyéni Feeder Bajnokság bronzéreméhez hozzásegítő technika végletekig leegyszerűsített formáját szeretném bemutatni, aminek segítségével igazán élvezetes horgászatokban lehet része bárkinek.
A finomszerelékes horgászat Mekkájának én mindig is azokat a kis vizeket tartottam, ahol a parthoz közel is eredményesnek lehetünk. Ilyenek a csatornák és a kis kiterjedésű állóvizek. Ezek általában bővelkednek keszegfélékben, így az élmény garantált! Az is megkönnyíti az ilyen vizeken a horgászatot, hogy mindössze 12-15 métert elegendő dobni. Régebben előszeretettel használtam a pálcika vékony, rövid picker botokat, amelyek az ilyen esetekben fantasztikus érzékenységükkel igazán jó hasznomra voltak. Azonban be kell látni, hogy egy jobb pickerbot is már elég drága, így ha valaki egy évben csak 3-4 alkalommal szeretne a keszegezésnek hódolni, nem biztos, hogy megéri beruháznia rá.
Erre kínál ötletes megoldást a Nevis Competition Feeder 4 in 1 horgászbot. Ez a versenyszerű keszeghorgászathoz kifejlesztett bot igazi csemege azoknak, akik szeretik a finomszerelékes horgászatot. Ez ugyanis - ahogy a nevében is benne van - nem egy, hanem négy hosszban használható. 3 - 3,30 - 3,60 és 3,90 méteres hosszokban lehet összerakni ezt a botot. Azért, hogy a hossz növelése ne járjon a tökéletes összhang megtörésével, két nyéltag és egy toldó segítségével lehet azon változtatni, így minden hosszban érvényesül a bottest precíz akciója. E bottal szinte mindenhez lehet alkalmazkodni. Csatornákon elég a 3 méteres hossz, ha pedig 20 méternél távolabb kell dobni, akkor egy toldó segítségével 3,30-ra kell növelni a bothosszt. Amennyiben 30 méterről lehet csak halat fogni, akkor a hosszú nyéltagba kell a bottestet csatlakoztatni, és máris elérhető a távolság. Ha ennél is messzebbre szükséges bejuttatni a leheletfinom végszereléket, akkor a toldóval egy pillanat alatt 3,90 m- esre alakítható a bot.
Maga a bot mit sem érne, ha nem lennének megfelelő spicctagok hozzá. Minden bothoz 4 különböző erősségű - 0,5 - 1 - 1,5 - 2 oz - spicc tartozik. Ezeket a halak méretéhez, a meghorgászandó távolsághoz és az áramlási viszonyokhoz idomítva lehet tökéletes harmóniát létrehozni.
Sok esetben a meghorgászandó távolság mindössze 12 méter, így a legrövidebb - és persze a legérzékenyebb - változatban érdemes e botot használni. Erre egy 20-as főzsinórral feltöltött 40-es orsó elegendő. Dobóelőkére nincs szükség, ugyanis ezt a kis dobótáv és a bot lágysága sem igényli. Az apró gyűrűkön átfűzött főzsinórra egy gyöngyös csúszó kapcsot kell felhúzni, amit egy kis gumiütköző követ. Végül egy duplán sodort, 10 centis zsinórdarabot kell készíteni, és az ennek végén található hurokba kerül a horogelőke. A gubancok elkerülése miatt 12-14-es méretnél vékonyabbat nem szükséges felkötni. Ebből egy 50 centis darabot kell leszabni és rákötni a 16-14-es horgocskát. Nyilván kiélezett helyzetben lehet ennél sokkal finomabb szereléket is készíteni, de egy hétköznapi horgászaton, ahol nincs konkurenciánk, ez is bőven elegendő!
A finomszerelékes feederezésnél nagyon fontos a helyesen megválasztott kosár. Ennek befogadó kapacitását és tömegét a bothoz kell méretezni. Rövid távra elég a Haldorádó Tufty Mini Feeder 15 grammos változata. Ebbe pont annyi kaja fér bele, amely 3 percenkénti dobással helyben tartja a halakat, és csobbanása nem olyan nagy, hogy elijessze őket. Sőt, az ütemes, folyamatosan beérkező eledel hatására a keszegfélék még mohóbban fognak táplálkozni, így a horgászat is egyre pörgősebbé válik.
Csontkukacot szinte minden horgászboltban lehet vásárolni, nem okoz különösebb gondot a beszerzése. Egy félnapos pecához elég mindössze 3 dl, amelynek felét vízbe téve le lehet fullasztani. Az etetőanyagból sem kell egy dézsányit bekeverni, sőt mindössze egy zacskó keszeges keverék és egy zacskó lösz elegendő. A Haldorádó Gold Feeder Top 1 Bream és a Haldorádó löszös agyag keveréke olyan jól felhősödő, édes ízvilágú keveréket eredményez, amely nem tartalmaz hozzáadott aromát, így az olyan vadvizeken is eredményes, ahol a halak még sosem találkoztak etetőanyaggal. Az etetőanyagot benedvesítés után össze kell keverni a földdel, majd az egészet át kell törni egy rostán, és már kész is a bevetésre váró eledel.
Végtelenül egyszerű a végszerelék elkészítése, és maga a horgászat sem sokkal bonyolultabb. A pontosság kedvéért 12 méterre ki lehet akasztani a zsinórt az orsó klipszébe, és tulajdonképpen indulhat is a horgászat. Alapozó etetésnek 4-5 dobás elegendő ugyanazzal a kosárral, amelyikkel később horgászni fogunk.
Az etetőanyaghoz apránként lehet kevergetni néhány szem élő és egy csipetnyi fullasztott pondrót. A horogra két élő, virgonc csontit érdemes feltűzni, majd kezdődhet a szórakoztató keszegezés. Az előkészületek talán még negyed órát sem vettek igénybe, és ami a legjobb, hogy egy bottal, egy-egy zacskó etetőanyaggal és földdel, valamint 3 deci csontival 3-4 órányi élménydús horgászatot biztosítottunk magunknak.
A két-három percenkénti dobás és a szinte folyamatosan rázkódó spicc garantálja a mozgalmas időtöltést. Sokan nem is gondolják, hogy a pontyozás árnyékában ilyen remek szórakozást nyújtó módszerek bújnak meg, pedig ahogy a közhelyes mondás is tartja: „a változatosság gyönyörködtet!”
Írta és fényképezte: Sipos Gábor
