Már az elején elárulom, csaltam a címmel. Valójában ez volt eddigi rövid, de tartalmas horgászmúltam legeredményesebb horgászata. Működött a csalogatóanyag, hamar megtaláltam a halak kedvelt helyét, szebbnél szebb pontyokat fogtam. De egy gikszert csak kiosztott nekem az élet, csak hogy ne unatkozzak :)
A pecát megelőző este kicsit többet időztem barátaim körében, mint ahogy azt terveztem. Vagy, ahogy mondják: jó társaságban repül az idő. Reggel riadtan keltem fel, és reméltem, hogy még nincs túl késő. Gyorsan pakoltam, majd biciklire ültem, és ahogy a műtött térdem engedte, tekertem is a drótszamarat, és reggel 8 előtt pár perccel már zsebemben is volt a napijegy. Akkor örültem csak igazán, hogy előző este bekevertem az etetőanyagot, és előkészítettem a kipróbálásra szánt Pellet Packot is.
Az Pelletes Fekete etetőanyagot lerostáltam, a nagyobb szemcséjű alkotóelemeit egy külön dobozba tettem. Ezeket egy Ponty Piros etetőanyag tavalyi horgászatkor ugyanígy kirostált, de fel nem használt nagy szemcséivel összekevertem, majd vizet és Nagy Ponty aromát adtam hozzá, elkevertem és magára hagytam. Az etetőanyagot 4 dl vízzel jól elkevertem és azt is hagytam, hadd nedvesedjen át.
A legegyszerűbb végszerelékeket próbáltam összeállítani, és nem titkolt szándékom volt, hogy pár Haldorádó aprócikket kipróbáljak. A pelletes szerelékem egy 30 grammos Pellet Feeder - gubancgátló nélküli - kosárból és a hozzá kapott előkötött horgos előkéből állt.
Az etetőanyagot egy 30 grammos drótkosárba töltöttem, amit egy M méretű Gyöngyös Csúszó Kapocsba akasztottam, ezt egy szintén M méretű Gumigyöngy tartott távol a Nagy Dupla forgóba kötött csomótól. Az előkém 17-es Barkley Trilene Fluorocarbon zsinórból (az öreg Döme ajánlására - utólag is köszönöm neki, nagyon bevált!) készült, amit 20 centi hosszúra hagytam.
Mielőtt az előkéket feltettem volna, a pelletes horgászatra kiszemelt helyet 3 alapozó dobással, míg az etetőanyagos nyílt helyet 6 alapozó dobással láttam el. Ahogy ez megtörtént, csaliztam. Az elején mindkét horgot csonticsokorral vagy csonti-kukorica szendviccsel csaliztam fel. Már megszokásból a konzervkukoricát én mindig leöblítem a tartósítószeres levétől és vízben elkevert aromával állni hagyom 1-2 napig, addigra az aroma átjárja és meg is színezi a szemeket.
Miután bedobtam a felcsalizott szerelékeket, és elült a csobogással felvert víz, egy igen agresszív kapás jelentkezett a pelletes etetésen. Pedig én balga azt hittem, majd szöszmötölve veszik fel a csalit, és azt is alig fogom látni a Shimano Alivio botomon, mivel a 4 unciás spiccet használtam. A halat rövid idő alatt a part közelbe hoztam, pedig 72 méterre horgásztam. Amikor már rövidült a „póráza” és meglátta a merítőt, neki-nekiindult egy régi stég lábainak, de sikerült megállítani őkelmét.
Sajnos a pontymatracot már nem tudtam hova feltenni a biciklimre, ezért a merítő fejét a combomra rakva, a halat folyamatosan a föld felett tartva szabadítottam ki a horgot, majd fertőtlenítettem és egy fotó után vissza is engedtem. Megnyugodtam, hogy nem hiába adtam ki a Pellet Pack - Fagyos Ponty árát. Sikerült még egy halat fognom rövid időn belül a pelletes etetésről, majd kisvártatva az etetőanyagos is adott egy kispontyot, de itt jött el az a gikszer, amire a bevezetőben is utaltam. A merítőm a szákfejet tartó fém hüvelynél megroppant, a fej lebiggyedt és a fémhüvely lecsúszott a nyélről. Elhihetitek, elég torz képet vághattam az alatt a 2 másodperc alatt, amíg ez végbement, de hál’ istennek a parthoz közel volt már a fej, és utána tudtam kapni… máskülönben a tó alja egy oda nem illő tárgyal gazdagodott volna.
Miután kibosszankodtam magam, nekiálltam, hogy valahogy használhatóvá tegyem a szákot. Mégsem fejezhetem be a horgászatot szégyenszemre délelőtt 11-kor - nem 3 órás jegyet vettem! De hazamenni lusta voltamk, így valami kényszermegoldást kellett találjak. Találtam is: egész jó szolgálatot tett ez a megmaradt kis csonka merítő, nagyon körülményes volt a használata, de megoldottam :)
Mivel így nem volt biztonságos a merítés, elhatároztam, hogy az etetőanyagos horgászatot befejezem és csak a pelletesre koncentrálok. Kitekertem a felszerelést, de alig tudtam letenni, amikor a másikon a begörbített spicc úgy egyenesedett ki, hogy beleremegett az egész bot. Gyorsan feltekertem valamennyi zsinórt és bevágtam. Megült! Örültem is neki, rég láttam ilyet a feederbotjaimon. Némi viaskodás és a majdnem tóba csúszás után ez a gyönyörű, 4,27 kg-os potyka pihegett a kezeim között:
Ő is megkapta az elsősegélyt és ment is vissza. Ez a folyamat szerencsére nem szakadt meg, sorban jöttek a sportosabbnál sportosabb pikkelyesek. Meglepő volt az is, hogy ha nem az etetés közelébe dobtam, sokáig nem történt semmi. Szóval, itt is érvényes az, hogy koncentrálni kell a halakat. És ami szintúgy friss megfigyelésem, hogy ha a csonticsokrot egy félbevágott technopufival kikönnyítettem, sokkal előbb volt kapásom, amelyek javarészt visszaengedősek voltak. Szóval, résen kell lenni!
Mivel kíváncsi voltam, hogy az itt, e tavon minden körülmények közt halat adó Fokhagymás Hal ízesítésű oldódó pellet hogyan muzsikál a javarészt gyümölcsös pelletekkel kialakított etetésen, felkötöttem egy hajszálelőkés 10-es méretű Drennan Carbon Feeder horgot. A mélyvörös pelletektől nagyon elütő fehéres színében bíztam, hogy elcsábít egy termetesebb példányt, de a kapást követően egy hatalmas dévért segítettem a partra. Eddig még csak képen láttam ekkorát. Súlya 1,04 kg volt. Nagyon megörültem neki, és legalább már tudom, hogy a dévéreket is elcsábítja a fokhagyma.
Felbuzdultam, hátha van ott egy nagyobb ponty, és feltettem egy 16 mm-es, szintén Fokhagymás Hal ízű oldódó pelletet. Kicsit rizikósnak gondoltam a kis horog miatt, de ki kellett próbálni!
A horgászat befejezését a pelletek elfogyása és a szúnyogok megjelenése indokolta. Amúgy is kellőképp kifáradtam, ám rengeteg élménnyel gazdagodtam. Összesen 15 darab pontyot és a nagy dévért fogtam. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer itt ilyet összehozhatok.
Írta és fényképezte: Haszilló István (piranha11)
