A III. Haldorádó-Sporthorgász Feederbotos Kupa ebben az évben először, egyéni és csapat horgászversenyként került meghirdetésre. Az 53 jól felkészült csapat magasra tette a mércét és komoly kihívást jelentett minden résztvevőnek. Az világosan látszott, hogy a verseny helyszínén Maconkán - nagy a halbőség ellenére - nem lesz könnyű feladata senkinek. Nyerni pedig csak maximális teljesítménnyel, szektorgyőzelmekkel lehet. A kérdés csupán az volt, hogy melyik csapatnak sikerül ez? A választ már tudjuk, hiszen egyetlen olyan együttes volt, amely mindkét tagja fölényesen nyerte a szektorát, így összesen két ponttal, megnyerte a csapatbajnoki címet. Az együttes neve SIPOS TEAM. Ismerkedjünk meg velük közelebbről!
Visszatértünk az eredményes verseny helyszínére: a Maconkai-víztározóra, és egy újabb közös horgászat alkalmával derült fény a csapat sikerének titkára. Nem nehéz kitalálni, hogy Sipos Gábort és Ifj. Sipos Gábort rokoni szálak fűzik egymáshoz. Apa és fia régi jól összeszokott párosként járja a vizek partját. Sok dologban egyezik a véleményük, de mégis másként horgásznak. Így volt ez a Feederbotos Kupán is. Azonos taktikát alkalmaztak, de mégis másként oldották ezt meg mindketten.
Felkészülés a versenyre
A két Sipos nem először horgászott már Maconkán, a vizet jól ismerték, de semmit sem bíztak a véletlenre. Már előző nap szisztematikus felszerelés, végszerelék és etetőanyag próbát tartottak. Elképzelésük szerint két különböző helyet kellett megetetni az alapozó etetés során. A parttól 25-30 méterre került a jelentősebb mennyiség, és 60 méterre egy kisebb adag. A horgászok döntő többsége mellesleg hasonlóképpen alapozott, de nehezen találta meg etetését. Siposék ebben sem bíztak semmit a véletlenre!
A horgászat előtt, egy füves réten, mindketten kimérték, hogy mi az a maximális távolság, amelyet az erős Drennan csúzlival még pontosan megtudnak lőni. Ez mindkettőjüknél megközelítőleg 60 méter volt. A végszerelékeket ebbe a távolságba kihúzták, és a zsinórokat megjelölték. A "száraz edzés" után ezt vízen is begyakorolták. A látszólag egyszerű feladat megoldása komoly gyakorlatot kíván, ugyanis nem mindegy, hogy egy focipályányi területen szétlőtt etetőgombóc halmon kell a halakat megtalálni vagy csupán néhány négyzetméteren.
A következő megoldásra váró feladat a hatékony és egyszerű végszerelék összeállítása volt. Kis- és középtávolságra a bonyolultabb végszerelékek is könnyedén, gubancmentesen bedobhatók. 50 méter felett, egy erőteljes lendítés során azonban már, nem mindegyik szerelék ér úgy vizet, mint azt szeretnénk. A feltekeredett, összegubancolódott előke, bosszantó jelenség, de ez különösen idegesítő, ha versenyen történik, hiszen 15-20 percet ülni a reménytelen mellett, kicsit luxus! Ezt nem engedheti meg magának senki, aki eredményt szeretne elérni. A Sipos család ezért a lehető legegyszerűbb, sallangmentes szerelékek mellett tette le voksát... és milyen jól tették!
Mi történt a versenyen?
Mindketten kint kezdtek, amelyre egy könnyű pickerbottal, a lehető legérzékenyebb végszerelékkel dobtak rá. 15-20 perc kapásszünet után be kellett látni, hogy itt túl nagy a konkurencia és nehezen merészkedik partközelbe a hal. A halaktól hemzsegő víz szinte mozdulatlanná vált és "megnémult". Látszódott, hogy a nagymennyiségű etetőanyag, amely a vízbe került, megzavarta a pikkelyes népséget. Eljött a váltás ideje. Elő kellett venni a távoli horgászatot lehetővé tevő horgászeszközöket. Az apa jó fél óra elteltével akasztotta meg első halát, amelyre így emlékszik vissza: "- kezdtem kissé elbizonytalanodni, hiszen ennyi időt nem kellett talán még soha sem várni az első hal megérkezéséig, de amikor lassan meggörbült a spicc megnyugodtam, hiszen tudtam, hogy az idő nekem dolgozik!"
Valóban, hiszen idősebb Sipos Gábor rendkívül nyugodtan, higgadtan a verseny 4 órája alatt 5 (kis)pontyot és kettő termetes ezüstkárászt terelt szákjába, amely a sekélyvízi partszakaszon - ráadásul a sűrűjében! - kiemelkedő fogásnak számított. Összsúlya: 4.640 g volt. Bízott etetőanyagában és felszerelésében, amely most sem hagyta cserben. Nem volt helye kapkodásnak, idegeskedésnek, meg kellett várni, amíg rátalált a hal a csalira. Komoly hidegvérre vall, hogy nem akart 5 perc tétlenség után újat dobni. Volt türelme kivárni az olykor újabb fél óra múlva érkező termetesebb halat. Míg a mezőny jelentős része "kicsit" türelmetlen volt, és csak dobált... és dobált..., kevés ideje jutott a halfogásra.
Nem esik messze az alma a fájától
Az ifjabbik Sipos a gátoldalon, a mélyvízi pályán foglalt helyet, és ő is a sűrűjében küzdött a halakért. Édesapjához hasonlóan hamar felismerte, hogy a partszéli, túlságosan feletetett rész, nem hoz számottevő eredményt. A megbeszéltek alapján ő is váltott, és távoli etetést kezdte el pásztázni. Ritkán, nem túl látványosan fogott, de halai lényegesen nagyobbak voltak, mint bárki másé a környéken. Ő is kispontyokat, kárászokat és egyetlen dévérkeszeget fogott. Összsúlya: 3.590 g volt. A nem túl magas súly ellenére mégis talán a legnagyobb fölénnyel nyerte szektorát, hiszen az utána következő alig lépte át a kettő kilót.
Apró trükkök a sikerhez
Amikor arról kérdeztem a Sipos családot, hogy mi kellett még a biztos sikerhez, elmosolyodtak. Ilyenkor mindenki valamilyen csodát vár, és megdöbbentő újdonságot akar hallani. Szerintük nincsenek csodák, csupán jól és rosszul kivitelezett horgászatok. Amit a versenyre kitaláltak, az remekül működött, és végre is tudták hajtani. De néhány trükköt azért szívesen elárultak:
1. Nem kevertek szúnyoglárvát az etetőanyagba. Ezzel tudatosan távol akarták tartani az apróságokat az etetett helytől. Kizárólag csontkukacot használtak erre a célra.
2. Az alapozó etetés után ráetetni TILOS! Kivételt képez, ha szomszéd is etet és ráadásul fog is. Ifjú Sipos a verseny közben egyszer lőtt rá a külső etetésre, amikor a mellette ülő versenyző az utolsó órában elkezdte fogni a dévéreket. Miután Gábor 10 gombócot belőtt, befejeződött a szomszéd halfogása. Közben Gábor zavartalanul fogta a távoli etetésén a halakat. Ez a verseny...
3. Váltogatni kell a csalikat, mert soha nem lehet tudni, hogy mi lesz a nyerő. A verseny elején a csonti+giliszta, ezután a csonti+pinki, majd a csonti+szúnyoglárva szendvics volt a jó. Ezek mellé időnként 1-2 szem puffasztott rizs is került.
4. Nagyon türelmesnek kellett lenni. A kapások zöme nagyon óvatos apró "pöcögtetés" volt. Meg kellett várni, hogy mi lesz belőle, csak a határozott kapásra lehetett bevágni.
Név: Sipos Gábor
Csapat: Sipos Team
Életkor: 48 év
Lakhely: Budapest
Foglalkozás: vállalkozó
Horgászegyesülete: Peremvárosi HE, Budapest
Mióta horgászik: 5 éves kora óta, ez bizony 43 éve volt!
Mikor vásárolta első feederbotját: 1998-ban
Mi a kedvenc horgászmódszere: finomszerelékes horgászat, azon belül a match- és feederbotos technika
Legnagyobb halai: 15 kg-os harcsa; 15 kg-os amur; 14,5 kg-os ponty; 9,5 kg-os csuka; 2,5 kg-os dévér
Kedvenc horgászhelyei: kedveli a változatosságot, gyakran horgászik idegen, ismeretlen vízterületen. Legszívesebben a Velencei-tavon és Soroksári-Dunán horgászik.
Sipos Gábor felszerelése
Bot: Milo UFO Feeder 390 H
Orsó: Shimano Aero 4000
Főzsinór: Colmic Fender 0,205 mm
Horogelőke: Climax fonott zsinór 0,12 mm
Horog: Owner 50188 Iseama 12-es
Előkehossz: 20 cm
Végszereléke: Egy 35 gr-os hagyományos távdobó etetőkosarat némiképp átalakított. Gubancgátlócsövét vastagabbra cserélte, hogy az garantáltan csússzon. A kosarat - klasszikus módon - egy forgóval megütköztette, amely egyik végébe a horogelőkét kötötte, míg a másikba 80 cm hosszú Drennan Power Gum-ot. A kosár az erőgumin csúszkált.
Sipos Gábor etetőanyag receptje
2 kg Mosella Karpfen & Brassen
1 kg Mosella Select Feeder
0,4 kg vegyes angolmorzsa
0,5 kg kukoricapogácsa
2 doboz csemegekukorica
0,5 liter csontkukac
Név: Ifj. Sipos Gábor
Csapat: Sipos Team
Életkor: 20 év
Lakhely: Budapest
Foglalkozás: vendéglátós, és emellett tanul
Horgászegyesülete: Vízügyi Dolgozók HE, Budapest
Mióta horgászik: 3 éves kora óta, édesapjának köszönhetően
Mikor vásárolta első feederbotját: 1999-ben
Mi a kedvenc horgászmódszere: finomszerelékes horgászat, azon belül a rakós botos technika
Legnagyobb halai: 7 kg-os amur, 2 kg-os dévér
Kedvenc horgászhelyei: kedveli a természetes nagy, vadvizeket. Legszívesebben a Kunsági-főcsatornán horgászik.
Ifj. Sipos Gábor felszerelése
Bot(ok): Spro Dyno SF 360 M/H és 390 M/H
Orsó(k): Shimano Sahara GTE 4000; Spro Syntra HS 4500
Főzsinór: Spro Carp Feeder 0,20 mm
Horogelőke: Tubertini Dragon 0,14 mm
Horog: Drennan Fine Maggot 10
Előkehossz: 30-35 cm
Végszereléke: Egy 25 gr-os bordás végkosarat akasztott 15 cm hosszú gubancgátlócső karabinerébe. A tört anti tagle cső csúszik a főzsinóron, amelyet egy forgóval ütköztet meg. A forgó másik végébe kötötte a horogelőkét.
Ifj. Sipos Gábor etetőanyag receptje
2 kg Van Den Eynde SuperCarp Red
1 kg Van Den Eynde Vijver Etang
1 kg Van Den Eynde Professional Formula Feeder
0,4 kg Pastoncino piros
1 kg Van Den Eynde TTX (kukoricapogácsa)
2 doboz csemegekukorica
0,5 liter csontkukac