Szerintem sokan vannak olyan horgászok, akiknek van egy kedvelt halfaja, amire nagyon szeretnek pecázni. Így voltam ezzel én is, amikor eljött a tokhalak időszaka, amikor kifejezetten érdemes rájuk horgászni. Vizeink lehűltek, ezáltal sokkal élénkebbekké és aktívabbakká váltak. A Gyékényes Horgásztó tokhalak szempontjából nem egyszerű eset. Szép számban vannak ugyan benne, de mivel sokan megfogták már őket, ez nagyban megnehezíti a dolgunkat, nem könnyű ezeket a halakt horogvégre csalni. Az igazság az, hogy én is sokat próbálkoztam a többi évszakban is, ez idáig eredménytelenül. Mostanra viszont összeállt egy olyan etetőanyag és csali válogatás, amivel egy nap több halat is sikerült elcsípnem.
Ahogy említettem, az általam egyik kedvelt vízre, a Gyékényes Horgásztóra látogattam el. Mivel enyhült végre kicsit az idő, a tavak kiolvadtak, a magyar vizek többségét már nem fedte jégpáncél.
Mindenképpen termetes, nagy tokhalakat szerettem volna fogni, ezért az 1-es számú élménytóra esett a választásom, ott pedig egy olyan állást választottam magamnak, ahol nagyjából a tó bármely részét meg tudtam horgászni. A felszerelések kipakolása és összeszerelése után már végeztem is egy kevés alapozó etetést a tó közepére. Ez 2 és 4 mm-es halas pelletekből állt.
Az első kapásra körülbelül 1 órát kellett várnom. A megakasztott hal ígéretesnek tűnt, szinte az egész tavat körbejárta, de mikor a part menti zónába húztam, sajnos leakadt. Kicsit bosszantó volt, de nem adtam fel, hisz ez benne van a pakliban. Az a kérdés, hogy ilyenkor felállunk és próbálkozunk tovább, vagy sem…
Egy hosszabb várakozási idő után ismét egy jókora tok akadt a horogra. Kemény fárasztás után ő végre a szákba került, és mint kiderült, nem is az aprajából való volt!
Mivel tokhalra vadásztam, nem volt kérdés, milyen összetételű csalogatóanyagokkal készüljek. Az etetőanyagom a következőből állt: Haldorádó Fluo Energy - Fekete Erő, 2-4 mm-es halas és ananászos micro pellet, majd ezt felöntöttem Haldorádó Fluo Flavor - Fekete Erő aromával. A szemcsékre csak azért volt szükségem, mert a vizek lehűltek, és akár 45-60 percig is bent kellett hagyni a szereléket, ezért fontos volt, hogy a termetesebb halaknak is maradjon valami a kosárban.
A csali kérdése volt a legnehezebb. Először arra gondoltam, hogy halibut pellettel fogok próbálkozni. Nos, ezzel kapást nem sikerült elérnem. Kiderült, ehhez a halas ízvilágú csalihoz hozzá vannak szokva a halak, túlságosan is… ezt csak félve fogyasztják, vagy egyáltalán fel sem veszik, ezért egy olyan csalikombinációra volt szükségem, ami a halak érdeklődését jobban felkelti, de még sosem találkoztak vele. Találtam ilyen megoldást: vittem magammal lazacfilét, melyet kikönnyítettem egy 12 mm-es pop-uppal.
A felszerelést igyekeztem úgy összeállítani, hogy alkalmas legyen felvenni a harcot a nagy tokokkal, és az akadók közül is vissza tudjam fordítani őket. Horgászbotom egy By Döme TF Master Carp Pro 420 LC volt, míg az orsó egy By Döme TF Carp Fighter LCS 6000. Végszerelékem az általam legkedveltebb összeállítás volt. A Haldorádó újdonságát, a Dart kosarat használtam L-es méretben, az előkémet pedig egy Gardner Covert Mugga 6-os horoggal kötöttem meg, amit beleakasztottam egy gyorscsatlakozóba, így már el is készült az egyszerű, erős szerelék.
A délelőtti kapásom után egészen a kora délutáni órákig nem görbült a bot vége, majd végre egy erőteljes kapásra lettem figyelmes a bal oldali botomon. Akasztás után a hal egyből megcélozta az akadókat, ahol észt veszve próbált menekülni. Végül sikerült szákba terelni és a matracra fektetni a tokot, ami egyébként új rekord számomra.
Úgy gondoltam, ennél eredményesebb már nem is lehetne ez a nap, hisz megvan, amiért jöttem. A téli időszak okán már kora délután elkezdett sötétedni, így befejeztem a horgászatot. A mai nap az volt a célom, hogy legalább egyetlen egy tokhalat sikerüljön fognom, és lám, nem is egyet, hanem kettőt tudtam horogra csalni, ami számomra óriási dolog volt. Ez a nap is azt bizonyítja, hogy sosem szabad feladni, próbálkozni kell addig, amíg el nem érjük a célunkat! Köszönöm, Gyékényes Horgásztó!
Írta: Pásztor Benjámin