Az idei első feederes-pontyos pecámat a Kispaptó-horgásztavon töltöttem el - rengeteg meglepetéssel! Ezt a napot már hetekkel korábban terveztem, de mindig közbejött valami: vagy a folyamatos rossz időjárás tett keresztbe viharos erejű széllel és esővel, vagy a ,,tanulás”. De végre elérkezett a nap, amin a meteorológusok is kedvezőnek jósolták az időjárást, és a tanulást is el lehetett kicsit halasztani - végre ki tudtam próbálni a számomra legérdekesebbnek talált 2011-es Haldorádó Feeder pordip újdonságot, amivel olyan eredményeket értem el, mint még soha semmivel.
Nyitásra érkeztem, tehát én választhattam először a helyek közül. Egy olyan helyen ültem le, ahol nyáron szoktam horgászni. Itt még nem túl mély a víz, de nem is annyira sekély: a vízmélység 2,5 m lehetett. A hely elfoglalása után elkezdtem a horgászeszközök összeszerelését.
Bekevertem az etetőanyagot, amit az évszak és a víz hőmérsékletének figyelembevételével választottam ki. A nap folyamán kétféle csalogatóanyagot kevertem be. A rövidebb botom etetőkosarába ezt a keveréket töltöttem:
- 0,5 kg Haldorádó Ponty Piros
- 0,5 kg Haldorádó Pelletes Fekete
- 70 ml CSL tuning Vörös Démon Hideg vízi aroma
A másik, hosszabbik botom kosarába a Haldorádó Fűszeres Hal etetőanyagot töltöttem, Fűszeres Hal aromával meglocsolva. Míg állni hagytam az etetőanyagokat, addig a botokkal együtt összeállítottam a szerelékeket.
A felszereléseket próbáltam úgy összeállítani, hogy a lehető legfinomabb rezdüléseket is észrevegyem, ezért egy 2,7 m-es pickerbotot és egy 3,3 m-es MH feederbotot vittem magammal, 20-as zsinórral felszerelve.
Miután mindent elkészítettem, már csak az alapozó etetés volt hátra, ami 15 kiakasztott zsinórklipszes dobásból állt. Mire elkezdtem a horgászatot, már 7 óra is elmúlott, pedig 6 órára érkeztem.
Fűszeres Halas etetésemen csaliként először a Red Tuning Fűszeres Hal pelletet, a Kukorica tuning Fűszeres Halat és a - bojlis osztálytársamtól, Bacskai Zoltántól kapott - Fűszeres Hal etetőanyagból készített oldódó bojlit próbáltam ki. Később aztán már minden lehetőséget végigjátszottam: variáltam a csalikat, lebegtettem, balanszíroztam vagy csak simán feltűztem a hajszálelőkére, sőt élő csalival is próbálkoztam, de sehogy sem jutottam el kapásig. A pickerbotomra se érkezett jelentkező jó ideig, mígnem gondoltam egy merészet, és a Ponty Piros és Pelletes Fekete etetőanyag-keverékem mellé feltűztem egy szem Magyar Betyár fantázianevű Oldódó pelletet egy szem midi nagyságú technopufival balanszírozva.
Félóra múlva eljutottam egy kapásig, de amikor a végre parthoz érő halat meg akartam meríteni, megrázta a fejét, a horog pedig kipattant a szájából. Nagy elkeseredésemben már az összepakolást fontolgattam, mivelhogy már majdnem dél volt és még egy halat se fogtam… de újra felcsaliztam a horgot, majd újradobtam. 10 perc múlva erős, botgörbítős kapásom volt, amit pár perces fárasztás követett. Amikor a halat betereltem a szákba és kitettem a pontymatracra, már kezdtem megnyugodni, hogy nem maradok fogás nélkül.
De eddig még csak az édes-halas etetőanyaggal sikerült halat fogni, a fűszeressel még semmit. Csalis vödrömben kutatva akadt kezembe egy üveg szilvapálinkába áztatott kukorica. Ebből 3 szemet fűztem fel egy szem technopufival balanszírozva. Ezt még be is dipeltem a Fűszeres Hal feeder pordipbe úgy, hogy először még az egész csalit belemártottam Fűszeres Hal aroma tuningba, és csak aztán a pordipbe.
Mi után bedobtam a végszerelékeimet, nem volt semmi más dolgom, csak várni. Talán 5 percbe sem telt, máris kapásom lett a pálinkás kukoricára. Egy hasonló nagyságú ponty vette fel az ínyencfalatot.
A halat visszaengedtem, újracsaliztam és megint bedobtam. Kb. 10 perc várakozás után apró pöccintéseket formájában megint a fűszeres csalit kínáló feederbotomon jelentkezett a kapás. Újra és újra csak arra a csalira fogtam a pontyokat.
A szomszédjaimat a szívroham kerülgette, amikor megint fárasztottam - főleg, mikor az egyik sporttárs végre rászánta magát, hogy megkérdezi, mivel fogdosom a potykákat sorra… de válaszom viszont csak annyi volt: „titok!”. Onnantól fogva nem kérdeztek semmit, oda se néztek, amikor megint fárasztottam. 15-ig számoltam a halakat, de a helyemet átadva édesapámnak még ő is fogott hármat.
Kellemesen csalódtam a Feeder pordipekben, mert ezen a napon számomra (is) bizonyították fogósságukat. Kipróbáltam azt is, hogy nem forgatom be a kukoricafüzért pordipbe, de ilyen csalizással jóval később jutottam el a kapásig. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a „csodaport”, és mindenkinek kívánok ilyen élményekkel - és persze halakkal - teli horgászatot!
Írta: Hajdók Bence Endre
Fotók: Hajdók Bence Endre, Proščák Péter
