Így, nyár közepén a legtöbb horgász már bizonyára túl van az idei első éjszakai horgászatokon. Nálam ez most sokáig váratott magára. Ritkán van lehetőségem az egész éjjelt a parton tölteni, így számomra talán még különlegesebb élményt nyújt egy-egy parton eltöltött nyári este semmihez sem fogható hangulata. Nem kis várakozással töltött hát el, hogy az egyik számomra kedves vízen közeledett a június végi foglalásom időpontja, mely ez alkalommal nem csak nappalra szólt.
A horgászatom helyszínéül – ahogy gyakran – ezúttal is a nagyszénási Szénás Carp Horgásztóra esett a választásom. A 4,3 ha-os bányató a környéken egyedülálló halállománnyal rendelkezik. Átlagmélysége vízállástól függően 5 méter körül ingadozik. A tavon összesen 7 db horgászhely található, melyek előzetes egyeztetés után foglalhatóak el. A tó már a tavaly nyár végén itt eltöltött első horgászatom alkalmával is egy bámulatos, 17 kg feletti kapitális ponttyal ajándékozott meg, így mondanom sem kell, hogy gyorsan felkerült nálam a favorit helyek listájára. Azóta pedig megszámlálhatatlan csodás élményt köszönhettem neki az egyre sűrűsödő látogatásaim alatt. Viszont e horgászatok mindig csak reggeltől délutánig, maximum kora estig tartottak, így nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon éjszaka mit tartogat számomra a tó. Nem volt kérdés, hogy idén ezt kiderítem, így már jó előre lefoglaltam egy júniusi hétvégét. A halak becserkészésére szerintem mindegyik álláson ugyanolyan esély van a tavon, így én kényelmi szempontból ezúttal az 1-es hely mellett döntöttem.
Az idei „őrült” júniusi időjárás azért adott némi aggodalomra okot a hétvégére vonatkozóan. Igazából az elmúlt jó néhány hétben nem volt olyan pecám, amin nem áztam volna szó szerint bőrig. Az egész hónapra jellemzőek voltak a mindennapos viharok, zivatarok és az orkán erejű szél. Ez a horgászatot megelőző napokban sem volt másképp. Abban nem is reménykedtem, hogy a hétvége alatt ez elkerül, csak abban bíztam, hogy legalább nem éjszaka kap el egy kiadós nyár esti vihar. Ráadásul ez a rettentő változékony idő a halak kapókedvére sem volt jó hatással a horgászatomat megelőző napok beszámolói alapján.
Ezek persze cseppet sem szegték kedvem, így az indulást megelőző este már izgatottan pakoltam az autóba, hogy másnap mielőbb indulhassak. A kora reggel már a parton ért, ahol csodás nyári idő fogadott, esőfelhőknek egyelőre nyoma sem volt. Szokásomhoz híven egy etetés nélküli, kereső pecára készültem ezen a napon is, melyre a 390H By Döme TEAM FEEDER Pro Method feederbotjaimat hoztam magammal a hozzájuk illő 6000-es Pro Method orsókkal felszerelve. A dobokra HALDORÁDÓ Black Feeder főzsinór került 0,20 mm-es méretben, hozzá 0,18 mm-es Braxx LC fonott dobóelőke. Mindkét botomon egységesen egy teljesen hagyományos method végszereléket alkalmaztam, a method kosarat felülről egy L-es méretű gumiütközővel megütköztetve, alá pedig egy Guru Spead Bead gyorskapocs került.
Egy ilyen, etetés nélküli kereső horgászat során még nagyobb jelentőséggel bír, hogy mi kerül a kosárba, mivel annak a néhány dekányi csalogatóanyagnak kell a csalink közelébe csábítania a halakat. Ezúttal a megszokott method kajákhoz képest egy tartalmasabb keverékkel készültem, így fontos volt, hogy az egy annak felkínálására alkalmas method kosárba kerüljön, melyben a darabosabb pellet szemek mellett egy esetleges nagyobb csali is kényelmesen elfér. Erre a DART XL kosár 55 g-os változata volt az ideális választás.
Az etetőanyagot legtöbbször a horgászatot megelőző napon szoktam bekeverni. Ennek oka egyrészről, hogy a szerelékem minél hamarabb vízbe kerülhessen, ezzel minél több esélyt adva a halaknak annak megtalálására. Másrészt úgy tapasztaltam, hogy a legtöbb etetőanyag, illetve keverék állagára kifejezetten jó hatással van, ha egy éjszakát pihentetjük. Ezúttal is így jártam el.
Egy tartalmas, számomra kimondottan bányatavi kajával készültem. Ennek alapja a fűszeres kolbász ízesítésű Magyar Betyár etetőanyag volt, melynek hatását SpéciAdditive - Folyékony májjal igyekeztem tovább fokozni. Először ezt a két összetevőt kevertem össze a megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával, majd ebbe került egy zacskó chillis pellet a Ready Method családból, valamint néhány marék Big Feed - C6 pellet szintén fűszeres kolbász ízben. Mivel a hozzáadott pellet szemek reggelre elég sok folyadékot vesznek fel, ilyenkor a kívánt állaghoz képest kicsit nedvesebbre szoktam készíteni a keveréket. Amennyiben így is száraznak találom másnap, egy spriccelő segítségével nedvesítem tovább, mely így már csak néhány másodpercet vesz igénybe a parton.
Az eddigi horgászataim alapján úgy tapasztaltam, hogy ezen a tavon inkább a délutáni órák működnek. Ez most sem volt másképp. A délelőtt jó része eseménytelenül telt. Már majd 11 óra körül járt az idő, amikor meghallottam az egyik legkedvesebb hangot, a dobról lefutó zsinór hangját. Végre! Ráemeléskor éreztem, hogy nem kapitális példánnyal van dolgom, egy kisebb testű pontyra tippeltem. A türelmes fárasztás híve vagyok, így most sem siettem el, viszont egy-két perc után megállt a bot a kezemben. Akadóba úszott mai első ellenfelem. Remek…
Ilyenkor én semmiképpen sem tartom jó taktikának, hogy erőltetve megpróbáljuk kirángatni szerelékünket. Ez a felszerelésnek sem tesz jót, de ami ennél sokkal fontosabb, koloncos halat hagyhatunk magunk után, felesleges sérüléseket okozva ezzel, mely sok esetben a hal életébe is kerülhet. Természetesen sajnos előfordulhat olyan helyzet, amikor nincs mit tenni, de mindenképp érdemes esélyt adni arra, hogy kiszabadíthassa magát a hal. Én ezt ezúttal is megtettem. Belazított zsinórral a botot a kezemben tartva szoktam várni 1-2 percet. Ha ez nem elég, a féket kiengedve visszahelyezem a botot a tartóra és akár 10-20 percet is adok a halnak. Ennek eredményeképp néhány perc várakozás után ismét megindult a fék, és boldogan folytathattam a félbehagyott fárasztást, melynek végén meglepetésemre egy gyönyörű, különleges koi pontyot tarthattam a kezemben. Ez az előzmények után még felemelőbb érzés volt.
Reménykedve a pozitív folytatásban a szereléket mielőbb igyekeztem újra a vízbe juttatni. De ezt újfent kapástalan órák követték, ráadásul kezdett beborulni, így az időjárásra és a halak gyenge kapókedvére vonatkozó félelmem is beigazolódni látszott. Ekkor nem is reménykedtem abban a meseszerű fordulatban, amit a késő délutáni órák tartogattak.
Az 5 óra körüli frissítést követően alig néhány perccel húzós kapásra lettem figyelmes. Már a fárasztás elején éreztem, hogy jó hallal van dolgom. Így is volt. Kőkemény csata után egy csodálatos, hibátlan, jóval 10 kg fölötti tükörpontyot szákolhattam. Gyors fotózást követően természetesen fertőtlenítve engedtem útjára. Még épp a visszadobott botot igazgattam, amikor a másik is elsült. Ezúttal egy nagyon szép, nyurga testű töves tisztelt meg egy fotó erejéig.
Az egymást követő fogások megerősítettek a helyes csaliválasztásban, ami az OFLP - Édes Ananász 12 mm-es és a BlendeX Pop Up - TripleX 10 mm-es változata volt, melyeket egységesen 8-as méretű Korda Krank horoggal és 10 mm-es normál csalitüskével kínáltam fel. Mivel mindkettőre volt jelentkező, nem változtattam, ami jó döntésnek bizonyult. Közben még az ég is kitisztult, a felhőknek nyoma sem volt már, így gyönyörű napsütéses időben örülhettem a szebbnél szebb halaknak.
Rövid időn belül újabb füstölős kapásoknak és csodás fogásoknak örülhettem. Hihetetlen fordulat volt ez. Számomra az ilyen példányok megfogásából egy napon már egy is nagy öröm, de hogy ilyen számban, szinte egymást érve tarthattam őket a kezemben, hatalmas boldogság volt. A halak az itt már máskor is megtapasztalt bámulatos erővel küzdöttek, így ismét olyan fárasztási élményekkel gazdagított a tó, melyekhez hasonlóban nem sok helyen volt részem.
A nap eddigi eseményei után nem kis várakozással töltött el a közeledő éjszaka. Persze nem szerettem volna telhetetlen lenni, de azért reménykedtem benne, hogy legalább még egy csata vár rám ezen a horgászatomon. Ez ezúttal elmaradt. Kapásjelzőim egész éjjelen át némák maradtak, így számomra a szénási éjszakai ponty még várat magára. Természetesen csalódottságnak nyoma sem volt bennem egy ilyen horgászat után. Sőt, ki merem jelenteni, hogy életem eddigi legjobb pecája volt. Lenyűgöző fogásokkal, életre szóló élményekkel gazdagodtam és csodával határos módon nemhogy vihar nem volt, de egyetlen szem eső sem esett egész hétvégén, így még szárazon is megúsztam.
Írta: Gál Brigitta
Fotók: Gál Attila, Gál Brigitta
