Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Palotási-víztározó az ország egyik legismertebb, legnépszerűbb horgászegyesületi kezelésben lévő nagyhalas tava. Biztosra veszem, hogy aki nem ma kezdte a horgászatot, hallott már erről a fenséges vízterületről. Hetente horogra kerülő csodálatos, 20 kiló feletti pontyai rendre felborzolják a horgászok kedélyeit. Ki ne szeretné élete halát magához ölelni és lefotózni, majd visszaengedni?! Palotáson az év bármely időszakában reális esély mutatkozik erre, így nem csoda, hogy rendkívüli népszerűségnek örvend és olyan zarándokhellyé vált, amely kihagyhatatlan a nagyhal-specialisták számára! No de mire képes itt egy finomszerelékes horgász? Mit lehet egy rövid idejű horgászat során feederbottal horogra keríteni? Ha kíváncsi vagy rá, tarts velem!
Információ a vízterületről:
Neve: Palotási-víztározó
Hogyan kerültem Palotásra?
Talán hihetetlenül hangzik, de ezt megelőzően még soha nem horgásztam Palotáson. Tudtam, hogy itt engedélyezett a végszerelék behúzása, így a termetes halak döntő többségét a parttól távol, 150-200 méterre fogják, amely elérhetetlen feederbottal. Így esélytelennek éreztem magam ezen a tavon. A véleményem erről akkor változott meg, amikor 2009. november 14-15-én Budapesten a PontyShow rendezvényen személyesen is találkoztam a Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesület elnökével, Komáromi Tiborral. A személyes találkozó alkalmával egy nagyon szimpatikus, segítőkész embert ismerhettem meg. Sokat beszélgettünk, amely során kiderült, hogy partról dobva is lehet eredményesen horgászni. Azt nyilván senki nem garantálhatja, hogy a megfogott halak között lesz kapitális egyed is, illetve az is kérdéses, hogy a drasztikusan hűlő vízben mennyi pontyot lehet majd horogra csábítani. Egy biztos, csak az fog halat Palotáson, aki ellátogat ide! Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy még 2009-ben teszek egy próbát. A „nagy találkozásra” december 1-2. között került sor. Mivel igen nagy a távolság lakhelyem, Kiskunhalas és Palotás között, ezért a kora hajnali kelés helyett egy kényelmes, délelőtti indulást választottam és pontban délben értem a vízpartra. Természetesen délután már be is vetettem horgaimat, sőt belepróbáltam az éjszakába is, majd a teljes következő napot végighorgásztam. Így most 1,5 nap történéseit kísérhetitek figyelemmel.
Az első benyomások
Amikor Palotáshoz közelítettünk, és először pillantottam meg az autóból a Cserhát lábainál fekvő tavat, meglepett, hogy milyen nagy vízterület. Ez a benyomásom csak tovább erősödött, amikor a vízparton álltam. Hiába, no, 73 hektár egybefüggő vízterület nem kicsi. A tó hossza eléri 2,5 kilométert, legszélesebb pontja 800 méter! A tópartot végig sűrű nádas szegélyezi, amelybe különböző méretű horgászhelyeket vágtak. A nádfal szélessége változó (lehet 20-30 méter is). Azonnal láttam, sejtettem, hogy itt csak nagy dobásokkal lehet esélyem a halfogásra, ismét szükség lesz a heavy feederekre…! Éreztem, hogy ez bizony nem is lesz olyan könnyű feladat, mint ahogy azt a tó legendás hírneve alapján gondoltam.
A Palotási-víztározó rövid bemutatása
Kevés olyan horgásztó található ma Magyarországon, ahol rövid időn belül annyi 20 kilón felüli ponty megfogásának örülhetnek a horgászok, mint a Palotási-víztározón. Nem telik el olyan hét, hogy Palotáson ne fogna valaki egy igazán termetes egyedet. Nem véletlenül nevezik Palotást az „óriás halak birodalmának”. Kivételes, nagyon szép, igazán változatos a tó halállománya. De nem csak pontyokból élnek itt termetes példányok, érdemes a tó hitelesített rekordhalainak a listáját is áttekinteni!
Palotási rekordhalak
Harcsa: 82,25 kg
Busa: 47,5 kg
Amur: 29,7 kg
Ponty: 27,6 kg
Csuka: 15,6 kg
Süllő: 14,4 kg
Balin: 8 kg
Fontos a bemutatóban kihangsúlyozni, hogy ez a vízterület nem egy intenzíven telepített magántó. A tulajdonos és a vízkezelő a Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesület, amelynek elnöke Komáromi Tibor. Hogyan él akkor itt mégis ennyi termetes hal, hogyan tudják a halállományt megvédeni? Tudjuk jól, hogy ma Magyarországon a legtöbb horgászegyesületi víz a szabad rablás színtere…, sajnos. A vizek döntő többsége önkormányzati (állami) tulajdonban van, ahol a vízkezelő a horgászegyesület. A Palotási egyesület rátermettségét az is jellemzi, hogy ők meg tudták venni a tavat az önkormányzattól, így nincsenek kiszolgáltatott helyzetben. Továbbá időben felismerték a tó vonzerejét adó kapitális halak védelmének fontosságát. Szigorú szabályokkal védik a tó törzsállományát. Az országban az elsők között vezették be, hogy 8, majd 7 kilónál nagyobb pontyot nem lehet elvinni. Csodálkoztok, hogy a legtöbb természetes vagy horgászegyesületi vízben nem lehet kapitális halat fogni? Nem kell meglepődni! Valószínűleg, kedves olvasó, a Te horgászegyesületi tavatokon is bármekkora halat el lehet vinni. Így ne csodálkozzatok, hogy soha nem fogtok akkora halat, min Palotáson. Bízom benne, hogy előbb vagy utóbb felébrednek az emberek, és saját érdekükben rákényszerítik vezetőségüket, tagságukat arra, hogy megvédjék a SAJÁT vagyonukat, a saját kincsüket, a tavuk törzsállományát. Ezt a MOHOSZ-tól, az országos szabályoktól és a mostani vezetőségtől ne várjátok. Ha erre vártok, akkor már nem lesz mit megvédeni! Palotás lehet a példa arra, hogy közös összefogással, szigorú, de betartható szabályokkal, hatékony halőrzéssel hová felfejlődhet egy „átlagos” horgászegyesület. Lehet utánuk csinálni, és majd akkor azt mondani, hogy ja, ott könnyű…!
Helyválasztás
Erre a vízterületre (is) teljesen ismeretlenként, de nem felkészületlenül érkeztem. Mint említettem, a tó nem hétköznapi méretei és a lehűlt víz miatt, a helyválasztás fontossága sokkal nagyobb jelentőséggel bírt, mint bármikor máskor. Ebben kizárólag Komáromi Tibor segítségére számíthattam. Miután megmutatta a Horgásztanyán szálláshelyünket, azt javasolta, hogy az alatta elterülő helyek valamelyikét válasszam. Ez a tó mélyebb része, amely késő ősszel, télen nagyon eredményes vízterületnek számít. A tavon kevesen horgásztak, talán kettő bojlis csapat és közvetlenül a gát mellett egy hagyományos fenekező készséggel próbálkozó horgászbrigád üldözte a halakat.. Miközben a helyek között tébláboltunk és azon tanakodtunk, hogy hová üljek, ez egyik spori a maximum 80 méterre bevetett készségével egy kettes forma pontyot, majd egy szép dévérkeszeget fogott. A kérdés eldőlt, a hozzájuk legközelebbi „Szúnyogos” néven ismertté vált széles nádnyiladékban foglaltam helyet.
További információ a tóról: http://palotasito.com/
Időjárási és vízhőmérsékleti adatok:
December elejét mutatott a naptár. A megérkezésünk napján kellemes napsütéses, de hideg idő fogadott minket. Az É-i, ÉNy-i szél egyre erősebben fújt, amely igencsak megnehezítette a végszerelék pontos, távoli bevetését. A metsző szél miatt a levegőt is sokkal hidegebbnek éreztem, de azzal vigasztalt vendéglátónk, hogy a legjobb szélirányt sikerült kifogni, ekkor mindig lehet halat fogni! Napközben maximum 8 Celsius-fok volt, ám a levegő estére nagyon lehűlt. Éjszaka keményen fagyott… hiába, no, tél van! A légnyomás kezdetben magas, 1015 hPa volt, amely folyamatosan csökkent és 1006 hPa-nál állt meg a mutató. A víz hőmérséklete 6-7 Celsius-fok volt.
A felszerelés kiválasztásának szempontjai
Biztosra vettem, hogy minél távolabbra, de a lehető legpontosabban kell bejuttatnom a végszereléket, ha halat is akarok fogni. A hideg, tiszta partszéli zónában egy light feederrel teljességgel esélytelennek láttam a horgászatot. Nagyot dobni csak hosszú és erős feederekkel lehet. Erre a feladatra kettő botot találtam alkalmasnak. A már több helyszínen kiválóan működő, sokat bizonyított SPRO Passion 420H és a nevemmel fémjelzett SPRO Pellet Feeder 420H botokra esett a választásom. Ez utóbbi nem a tipikus finom pontyhorgászat eszköze, sőt egyáltalán nem az! De az erőteljes, lendületes dobásokat nagyon jól bírja, könnyedén lehet vele akár 100 métert is dobni, és megvallom őszintén, titkon abban bíztam, hogy egy kapitális egyedet is partra tudok majd segíteni, amely során megmutatja kedves botom, hogy mire képes. Több próbadobás után 90 méterben határoztam meg azt a távolságot, amelyet még viszonylag pontosan meg tudtam dobni az erőteljes oldalszél mellett is.
A két azonos hosszúságú bot használata nem a legszerencsésebb, de szükség esetén megoldható, mint ahogy ezt már a harsányi epizódban is láthattátok. Ebben az esetben az egyiket (amely vízhez közelebb helyezkedett el) egészen hátrahúztam a tartóban, míg a másikat - amennyire csak tudtam - előretoltam. Így a két spicc nem ért egymásba. Erre nagyon figyeljetek oda, különben a spiccek kapás során egymásba akadhatnak, amely gátolja a bevágást, sőt főzsinór szakadáshoz is vezethet!
Az ideális bottípusok kiválasztása után egy-egy hozzájuk illő orsót kaptak a feederek. A SPRO Passion 420H botra egy DAIWA Tournament Basiair 45QD, míg a SPRO Pellet Feeder 420H-ra egy SPRO Aeronium Special Feeder 555 orsót helyeztem. Ismerős már mindkettő, ugye? Kellő részletességgel mutattam be ezeket a remek orsókat az előző részekben, így aki további információra éhes, kattintson a sorozat előző részeire!
Horgászat során alkalmazott felszerelés:
1. felszerelés
Bot: Spro Pellet Feeder 420H zöld rezgőspiccel
Orsó: SPRO Aeronium Special Feeder 555
Főzsinór: Haldorádó Feeder Master Pellet Line 0,20 mm
Végszerelék: A bot kétszeres hosszának megfelelő fonott dobóelőke zsinór, amely 0,15 mm vastag Power Pro fonott zsinór. Ezen csúszott a 35 grammos, szinterezett (megrövidített) gubancgátló csővel ellátott bordás etetőkosár. A zsinór végét egy 10-es méretű FOX bojlis forgóba kötöttem. A forgó végére egy FOX Flexibilis gumigolyó ütközőt húztam. A horogelőke Sufix Feeder Braid 0,14 mm, hossza 12 cm. A horog: Gamakatsu 2260B 6-os méretű. A kosár maximum 40-50 centit csúszott, amelyet egy FOX BB lebegő csali nehezékkel ütköztettem meg.
2. felszerelés
Bot: Spro Passion Feeder 420H piros rezgőspiccel
Orsó: DAIWA Tournament Basiair 45QD
Főzsinór: Spro Carp Maxx 0,18 mm
Végszerelék: azonos a másik boton alkalmazott végszerelékkel
Mi történt a két nap alatt?
12:00 Megérkezés a tópartra.
12:00-13:00 Terepszemle, helyfoglalás, felkészülés, majd az etetőanyag bekeverése.
13:00-13:30 Kiakasztott zsinórklipsszel 20-25 alapozó dobás következett 90 méterre.
14:35 Bátortalan kapás a Passion feederen. Rövid kivárás után bevágtam és éreztem, hogy megvan az első „áldozat”. Nem küzdött túl hevesen, nem is csoda, hiszen az erős felszerelés és a hideg víz gyorsan felőrölte az egyébként sem túl nagy harcos 81 dekás dévérkeszeg erejét.
14:37 Miközben a halban gyönyörködtem, a szemem sarkából láttam, hogy megmozdult a másik bot spicce is, majd a hal kőkeményen elkezdte húzni azt. „Nézd már, a másikon is kapás van, Karesz, gyere már!”, kiáltottam izgatottan. Hű segítőm gyorsan és botostól átvette az előző „zsákmányt”, amelynek szájában még ott fityegett a horog. Szerencsére a Pellet Feeder spiccét meggörbítő hal komolyan gondolta és esze ágában sem volt kiköpni a csalit. Valószínűleg nem is tudta volna, hiszen a szabadon lévő horog már befúródott a szájába. A bevágás után megkezdődhetett a fárasztás. Ekkor még nem sejthettem, hogy a túra legnagyobb halát segítem hamarosan partra. A tőponty súlya 2,92 kg volt. Nagyon örültem a halacskának, hiszen alig egy óra telt el a beetetés óta és lám, már itt is az első palotási ponty!
14:45-15:50 közötti időszakban 3 dévért sikerült fogni, amelyek átlagosan 50 dekásak lehettek. A pontos súlyukat nem mértük, ezért a listába se kerültek fel. A dolog érdekessége, hogy az első dévérhez hasonlóan ezeket is mind oldódó pellettel fogtam. Hasonló dévér- és kárászinváziót már átéltem Harsányban is. Ott akkor a nagyobb (16 mm-es) oldódó pellet megoldotta a kérdést, szelektálta a halakat. Itt azonban nem! Kezdtem ezeket hanyagolni és csak a nagyobb, keményebb és legbüdösebb pelletekre koncentráltam.
15:50 Az alkonyat időszakában, miután lebukott a Nap a látóhatáron, ismét szép kapásra vágattam be. A 12 mm-es Red Tuning - Kék Villám pellet rövid időn belül a második pontyot adta. Súlya 2,4 kg. Úgy tűnt, hogy a nagy és kemény csali lesz a megoldás a dévérek ellen.
16:30 Teljesen besötétedett. Közben drasztikusan elkezdett hűlni a levegő. A szél mérséklődött, így fel sem tűnt, hogy milyen hideg van. Karcsi és Peti összerakták az éjszakai forgatáshoz szükséges fénytechnikát, amelyet a helyi boltban vásároltak… :) Erre azért volt szükség, mert mint kiderült, amit magunkkal hoztuk, abból semmi nem működött… :(
17:15 Már régóta nem volt kapásom. Kezdett bosszantani a dolog… Lehet, hogy a kemény pellet remekül szelektál, de most olyan érzésem volt, hogy a pontyok is elkerülik. Visszacsempésztem ismét a fűszeres hal ízesítésű oldódó pelletet.
17:45 Jól tettem! Az éjszaka első halát az oldódó pellettel sikerült horogra csalni, bár az mindössze 1,53 kg volt.
18:50 A másik végszerelékemen továbbra is kitartottam a „Kék Villám” mellett és lám, ez is gazdára talált. Egy szép magas hátú tükörpontyot fogtam, amely 2,36 kg volt. Miközben Karcsi a merítőt hozta, mosolyogva mutatta, hogy az teljesen megfagyott. De nemcsak a merítőhálót csípte meg a dér, hanem a pontymatrac is csörgősre fagyott! Ekkor kezdett operatőrünk lelkesedése is lefagyni. Pétert „demokratikus” eszközökkel próbáltam maradásra bízni. „Szép szóval” mennyi mindent el lehet érni… :)?!
19:05 Gyönyörű, határozott kapásra vágattam be, amelynek eredményeként egy 2,49 kilós pontyot fogtam. „Látjátok, hogy nő a méret”, mondtam boldogan segítőimnek. Kicsit fagyos volt a hangulat, őket nem nagyon dobta fel az újabb „átlagos” potyka.
19:30 A lelkesedésünk eddig tartott. Felmondtam a búcsú szövegét és lekapcsoltuk a lámpákat, elpakoltuk a kamerát. A jó meleg kuckó gondolata mindenkire jótékonyan hatott, miközben még senki nem volt álmos. Kitekertem az egyik botomat, majd… mintha a másik spicce megmozdult volna?!
19:32 Meg bizony, jól láttam, kapás volt. Meg is lett az „éjszaka királynője”, egy 2,85 kilós példány, amelyet már nem tudtunk az utókornak megörökíteni, de talán így is elhiszitek.
20:00 Felmelegedtünk és nyugovóra tértünk. Éjszaka nagy halak fárasztásáról álmodtam és bíztam benne, hogy másnap még jobb lesz!
6:30 Ébresztő!
6:30-7:00 Lassan összerázódott ismét a csapat.
9:00 Egyetlen kapás nélkül telt el a reggeli időszak. Ekkor eldöntöttem, hogy beetetek. 20 kosaras dobással próbáltam ismét a halakat a horgászhelyem környékére csalogatni.
10:00 Így is egy órának kellett eltelni, hogy újra kapásom legyen. Már úgy voltam vele, hogy egy dévérnek is örülnék, ezért feltettem az oldódó pelletet. Nos, ezzel nem is kellett sokat várni a kapásra, és egy 82 dekás keszeggel indult a mai nap a tegnapihoz hasonlóan.
10:27 Mutasd villám, mit tudsz, kellesz-e ma is a halaknak? Igen, a nap első pontyát ő adta, aminek súlya 2,27 kg volt. Ettől kezdve mindent egy lapra feltéve csak ezzel a csalival próbálkoztam.
10:54 Határozott kapás… megvan… mi lesz ez? Keszegnek túl nagy, pontynak kicsit gyenge! NAGY dévér! 1,47 kilós dévérkeszeget fogtam a kemény és büdös pellettel. Szóval ekkora méretnél már ők is megeszik. Finomszerelékes horgászként örülnék ekkora dévéreknek bárhol, de biztosra veszem, ha célzottan rájuk horgásztam volna, kiló fölé nem léptem volna. Sajnos most már értem, hogy miért a bojlis horgászok fogják a legnagyobb dévéreket is. Mert ők horgásznak olyan csalival (bojli, pellet), amellyel a kicsik nem tudnak megbirkózni!
12:10 Ismét egy derék dévér, amely a kék villám pelletet tuszkolta magába. Ennek súlya 6 deka híján 1 kiló.
13:00 Szeretem a dévéreket, de már kezdett elegem lenni belőlük. Ennek a súlya 1,04 kg volt.
14:34 Megfogtam a búcsúpontyot, amely 2,1 kilót nyomott. Közben elkezdett esni az eső és semmi sem utalt arra, hogy az időjárás jobbra fordul.
15:00 Ideje volt összepakolni és elbúcsúzni a tótól! Viszlát, Palotás!
A horgászat során bevált legfogósabb etetőanyag keverék
Az alapozó etetéshez 2 kg Haldorádó Pelletes Fekete és 1 kg Fűszeres Hal keverékét használtam, ebből kosárba is töltöttem. A két alkotóelemet külön-külön is bekevertem, amelyet szintén etetőkosárba nyomtam. A legfogósabbnak a Pelletes Fekete etetőanyag bizonyult a CSL Tuning - Tenger Kincse hideg vízi aromával bekeverve. Egyértelműen az adta a legtöbb pontykapást, de nem vetették meg a termetesebb dévérek sem.
A horgászat során legjobban bevált csali(k)
Elég egyértelmű a kép: a 8 db pontyomból 7 db-ot Haldorádó Red Tuning - Kék villám pellettel fogtam, amelynek mérete 12 mm, mindössze egyet fogtam (éjszaka) Fűszeres Hal ízesítésű oldódó pellettel. A kemény pelletet egy szem Enterprise Midi Pop Up csemegekukoricával ütköztettem meg. A lebegő kukorica némiképp kikönnyítette és talán még feltűnőbbé tette a csalit a mederfenéken.
Persze nehogy azt higgyétek, hogy nem próbáltam más ízesítésű Red Tuning pelletet! A teljes kollekció majd minden tagjával próbálkoztam. Az édes (vörös démon, mézes pálinka stb.) pelletekre „azonnal” ráharaptak a dévérek. Ezért próbáltam minél büdösebb csalikkal szelektálni őket, amely részben sikerült.
Fogási összesítő
Összesen 13 db hal került mérlegelésre. (Ennél többet fogtam, de azok mindegyike fél kiló alatti dévérkeszeg volt.) Ezek összsúlya 24,02 kg volt, ebből a pontyok száma 8 db, míg a dévéreké 5 db volt. Ezt lehet kevésnek, lehet soknak értékelni, ezt döntse el mindenki saját maga. Összehasonlításként megjegyzem, hogy a mellettem (közvetlenül gát mellett), hagyományos fenekező készséggel próbálkozó horgászok összesen nem fogtak annyit, mint én egyedül. Viszont volt a horgásztanya előtt egy bojlis horgász, aki éjszaka több 10 kiló feletti pontyot is fogott, a legnagyobb 18 kilót nyomott!!! Ő a parttól kb. 250 méterre behúzott végszerelékkel, a tó közepén, a nagy halak szája elé tette le csaliját. Vele nem tudtam felvenni a versenyt. Egy biztos: dobva, a parti 80-110 méteres zónában az általam produkált teljesítményre van reális esélye egy jól felkészült, ide érkező feederes horgásznak. Természetesen minél több időt tud valaki egy adott helyen eltölteni, minél több csalogatóanyagot juttat be a vízbe pontosan, annál nagyobb esélye lesz a termetesebb egyedek megfogására is.
Hasznos tapasztalatok
Mint ahogy fogásaim is bizonyítják, az a megállapítás, hogy a hallisztes kajával, valamint büdös és nagy pellettel egyértelműen távol lehet tartani a dévérkeszegeket, sajnos nem igaz. Sőt úgy látszik, a nagy dévérek horgászatának kérdéskörét is át kell gondolnom, mert amióta pontyozok, sokkal több termetes dévért fogtam, mint amikor céltudatosan rájuk horgásztam. No de ez már egy másik történet… Szóval, ha Palotásra érkeztek, feederrel nagyon sok szép dévérre és a közöttük beugró átlagos méretű pontyokra bármikor számíthattok!
A folytatás a Benta Horgászparkban lesz. Hamarosan arról a horgászatról is megtudhattok minden apró részletet.
Ajánlom figyelmetekbe a videót, amely az eddig leírtakat még látványosabban mutatja be.
Ez a film Full HD minőségben is megtekinthető, amely a legjobb képminőség mellett biztosítja a modern eszközökön (okos telefonokon, táblagépeken) való gondtalan lejátszást is!
Írta: Döme Gábor
Fotó: Csapi Károly, www.palotasito.com
Videó: Takács Péter
