A nagyhalas, feederbotos horgászat ma már nem ismer határokat. Szerencsére a bojlis technika mellett egyre többen választják ezt a módszert akkor is, ha a célhalak a termetes pontyok. Miért is lett ilyen népszerű a feederbotos horgászat? A válasz egyszerű, ezzel a módszerrel, akár egy pár órás horgászat alatt is nagy élményekben lehet része a horgászoknak, ráadásul ehhez nem kell napokig etetni sem. Gyakorta nehéz eldönteni, hogy milyen csalogatóanyagokkal induljunk a vízpartra, pláne, ha éppen a legnagyobb nyári kánikulában szeretnénk pikkelyes barátainkat becserkészni. Természetesen erre az időszakra is van egy „spéci megoldás”, mert olyan nincs, hogy nem eszik a hal…
A szélsőséges, sokszor extrém időjárási körülmények között sosem egyszerű horgászni, viszont én pont az ilyen helyzeteket kedvelem a legjobban. Legyen akár tél és dermesztő hideg, vagy éppen nyár és tűző napsütés, árnyékban közel 40 fokkal. Legutóbbi horgászatom pont ilyen volt. Egésznap égetett a nap, jóformán egy fuvallat sem volt, az az igazi rekkenő hőség, amikor az ember legszívesebben ki sem mozdulna a strandról vagy a klímás szobából. A vízen egyetlen egy halfordulást vagy halugrást sem lehetett látni, tipikus nyári „döglött” víz fogadott.
Annak érdekében, hogy ebben a hőségben se kapás nélkül üljek a vízparton, egy érdekes és szokványosnak abszolút nem nevezhető csalogatóanyag fajtát választottam, az új Chilis Tintahal termékeket. Egy zacskó Fluo Energy Chilis Tintahal etetőanyagot vittem magammal, egy doboz Fluo Micro Method Feed Pelletet szintén Chilis Tintahal változatban, valamint az ezekhez ízben illő Fluo Flavor és Fluo Essencia aromákat. Adott volt a csali is az ízben ide illő SpéciCornnak köszönhetően. Ezen a napon erre az egy lapra tettem fel mindent - mint később kiderült, jó döntés volt.
A Fluo Energy etetőanyagot pontosan 1 dl Fluo Flavor aromával és kevés vízzel állítottam össze, hogy minél gyorsabban és agresszívabban nyisson a vízben. Természetesen az áttörés most sem maradhatott el. A Feed Pellet bekeverése még ennél is egyszerűbb, nincs más dolgunk, mint pontosan 1 dl vizet ráönteni, alaposan összerázni, majd 5 percre állni hagyni. Akkor bonyolódik egy kicsit a dolog, ha plusz aromával szeretnénk összeállítani. Ha a száraz pellet szemekre öntjük a Fluo Flavort, az aroma kisebb-nagyobb, használhatatlan ragacsos gombócokat „csinál” a pelletünkből. Ennek oka, hogy ez az aromafajta viszonylag sűrű, így nem oszlik el egyenletesen és a Feed Pellet felső rétege azonnal magába szívja azt. Az aromásítást úgy végezhetjük el a leghatékonyabban, ha vízzel „hígítjuk” az aromát, majd ezt öntjük rá a pellet szemekre. Vegyünk egy kis poharat, amin van mérce, öntsünk bele 70 ml vizet, majd ebbe 30 ml Fluo Flavort. Keverjük össze, és már mehet is a Feed Pelletre. Ha így teszünk, garantáltan nem lesz csomós, nem lesz ragacsos a kajánk, és még az aroma is benne van. Miután letelik az 5 perc és megszívták magukat a szemek, én mindig átöntöm egy kis vödörbe a könnyebb kezelhetőség érdekében. Az összetapadt szemeket kézzel szétmorzsolgatom. A nagy melegben könnyen veszít nedvességtartalmából ez a pellet, én ilyenkor annyit teszek, hogy a tenyeremet vízbe mártom, és vizes kézzel átkavarom. Ezt egymás után akár kétszer-háromszor is megteszem attól függően, hogy mennyi nedvességet igényelnek a pellet szemek. Ezzel a technikával garantáltan nem nedvesítjük túl, viszont mindig ideális lesz a tapadó képessége.
Ahogy említettem már, a csalikérdést is rendkívül leegyszerűsítettem: az új Chilis Tintahal ízesítésű SpéciCorn ideális választás ezekhez a csalogatóanyagokhoz. Aki próbálta már ezeket a gumiból készült kukorica-imitációkat, megdöbbenve nyugtázhatta, hogy milyen hatékonyak. Az új, immár hetedik íz, a Chilis Tintahal, kétszínű változatban került forgalomba. A kis tégelyben van hagyományos sárga, illetve fluo piros színű kukoricaszem is, hogy mindig megtaláljuk a megfelelőt. Az egyik végszerelékem csalitüskéjére az egyik színűt, míg a másikra a másik színűt helyeztem. Vajon van jelentősége, hogy milyen színű a csali? A horgászat végére egyértelműen kiderült, hogy bizony van! Hogy pontos eredményt kaphassak, mindkét színű SpéciCornt használtam Feed Pellettel és etetőanyaggal egyaránt.
Jóformán alig dobtam be a végszerelékemet a vízbe, rögtön egy szép, húzós kapásom volt. Őszintén szólva engem is meglepett egy kicsit, hogy ilyen gyorsan megérkezett az első hal.
A remek kezdett után jött az, ami egy horgásznak a legnagyobb rémálma talán, a mozdulatlan botspiccek. Egy dolgot már otthon eldöntöttem: bárhogy is alakuljon a nap, kizárólag az új termékek tesztelésére szentelem a napot és nem horgászom mással. Eltelt egy óra kapás nélkül, majd még egy és még egy. Mozdulatlan, élettelen víztükör, a forróság pedig egyre elviselhetetlenebb volt. Próbálkoztam másfajta horoggal, hosszabb-rövidebb előkékkel, szisztematikusan kerestem a halat, de semmi.
Már talán elmúlt dél, mikor végre lassú, de határozott botgörbítős kapást észleltem. „Na, végre!”, kiáltottam fel, de ahogy berántottam, a horog még csak meg sem akadt. „Hihetetlen, hogy azt az egy kapásomat sem bírom megfogni, ami ilyen nehezen jött”, morogtam magamban. Mindenesetre a horgászatot továbbra is folytattam az addigi elgondolásokhoz híven. Az újabb határozott kapásra megint hosszabb várakozási idő után került sor. Bevágtam, és a horog ült a hal szájában. „Jaj, Istenem, remélem jól akadt!”, ez volt az első gondolatom, mikor elkezdődött a fárasztás.
Nagy csatát vívtunk egymással, de végül sikerült partra segítenem. Gyönyörű, egészséges tőponty volt, nagyon keményen meg kellett érte dolgozni, de megérte. Nagyon boldog voltam.
A hal mérlegelését és fényképezését még be sem tudtuk fejezni, mikor a szemem sarkából észrevettem, hogy gazdára talált a másik, bent maradt végszerelékem is. Egész délelőtt szinte semmi, aztán hirtelen két kapás is! Ez is egy nagytestű tőponty volt, amit végül sikerült fényképező elé tartanom.
Nagyon boldog voltam, hisz két gyönyörű halat is sikerült fognom egy ilyen reménytelennek tűnő napon, és messze volt még a vége. Megpróbáltam ugyanoda visszadobni mindkét végszerelékemet, ahol az előző két szép pontyot fogtam.
Félóra sem telt el, ismét görbült a feederbotom spicce. Érdekes volt, szinte ellenállás nélkül tudtam a part felé húzni a halat. „Csak nem egy amur?”, kérdeztem magamban. Mire ezt végiggondoltam, meg is láttam, hogy valóban amur. A hal ekkor olyan lendülettel tört vissza, hogy majd kivette a botot a kezemből. Jó csatát vívtam vele is, de végül a sorsát ő sem kerülhette el, a merítő szákban végezte. Szinte hihetetlen, hogy az amurnak is megízlett ez a nagyon csípős és erős fűszeres kaja.
A délutáni órákra egyértelműen kirajzolódott, hogy a Feed Pellet a piros színű SpéciCornnal a nyerő ezen a napon, így az egyik végszerelékemmel csak ezt használtam folyamatosan, de hogy biztos lehessek a dolgomban, a másik végszerelékem kosarába továbbra is etetőanyagot töltöttem és ennél a hagyományos, sárga színű SpéciCornt használtam. Az elgondolás továbbra is jónak bizonyult, sikerült a nap legnagyobb halát megfognom egy gyönyörű tőponty személyében.
A nap végére elfogyott a horgászatra szánt Feed Pellet, így a piros SpéciCorn mellé is etetőanyagot töltöttem. A kapás szinte azonnal jelentkezett, megfogtam a nap legkisebb halát, mindössze 1,5 kg volt.
A nap végén, kora este még mindig borzasztó meleg volt - embert próbáló horgászat volt ez, ami eredményesen zárult. Nagyon nehéz volt akár csak egy-egy kapást is kicsikarni, így nagyon elégedett voltam. Az új Chilis Tintahal termékek nálam egyértelműen bebizonyították, hogy helyük van a csalistáskámban: nem sok csalogatóanyag lett volna képes kapásra bírni a halakat akkor, mikor közel 40 fok van árnyékban. Összesen 6 db halat fogtam, amiből 4 nagytestű volt, ráadásul két legnagyobb halam még sosem volt horgon, ami rendkívül meglepő egy olyan tavon, ahol rengeteg a horgász. Lám, a csípős finomságoknak ők sem tudtak ellenállni, ahogy az amur sem. Ha a nyári kánikulában indultok horgászni, ne hagyjátok otthon a napernyőt, a baseballsapkát és az új Chilis Tintahalas termékeket sem! Higgyétek el, bármelyik is marad otthon, hiányozni fog! :)
Írta: Borbiró Ádám
Fényképek: Libor Erika, Borbiró Ádám
